A Szentszék magyarországi képviselőjeként szeretném megköszönni a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség vezetőinek, Erdős László elnök úrnak és Erdélyi Miklós ügyvezető elnök úrnak, hogy meghívtak erre a fontos történelmi eseményre, amelyet azért szerveztek, hogy II. János Pál pápa személye előtt tisztelegjenek. A jelenlétemmel szeretném kifejezni a Katolikus Egyház és a jelenlegi pápa, XVI. Benedek érzékenységét is a keresztény-zsidó párbeszéd iránt. Még élénken él bennünk XVI. Benedek pápa legutóbbi látogatása a New York-i zsinagógában.

Az, hogy Önökkel együtt veszek részt ezen a rendezvényen, személyes érzelmeket is kelt bennem. II. János Pál pápa Krakkóban érsekem volt, ő szentelt pappá és ő küldött 2003-ban Magyarországra apostoli nunciusként. Abban a megtiszteltetésben is részem volt, hogy ceremonáriusa is lehettem, amikor krakkói érsek volt. A mellkeresztben, amit hordok, egy ereklye van, a ruhájának egy darabja. Ez iránt a kivételes ember és pápa iránt érzett tiszteletünk különleges módon is megjelenik a Katolikus Egyházban, hiszen életszentségének hivatalos kinyilvánítására várunk, de már most is Isten Szolgájának hívjuk. A Biblia azokat illeti az Isten szolgája titulussal, akik teljességgel hűségesek Istenhez, bíznak az isteni irgalmasságban, tudnak szenvedi, és önmagukat másokért feláldozni.

II. János Pál volt az, aki a zsidókat a hitben idősebb testvéreinek nevezte, hiszen a keresztények a Biblia egy Istenét imádják, Ábrahám, Mózes és a többi próféta Istenét. Isten Szolgája II. János Pál tanúja volt a fasiszta erők által elfoglalt Lengyelországban a zsidó nép tragédiájának. Mivel mély lelkű ember volt, különös fájdalommal érezte ezt a tragédiát, de azért is, mert ismerősei között is voltak zsidók. Azokkal, akik túlélték a holokausztot, mint Jerzy Kruger, Wojtyla pápa egész életében tartotta a kapcsolatot. Végrendeletében II. János Pál pápa csak két személyt nevez meg, akivel különleges kapcsolata volt: titkárát, Stanislaw Dziwisz jelenlegi krakkói bíboros érseket, és Toaff római főrabbit. Pápasága alatt II. János Pál szorgalmazta a kapcsolatok megerősítését a Szentszék és Izrael Állam között, amelyet megkoronázott a megállapodással, és az Izraelben tett történelmi útjával a 2000-es jubileumi évben.

A hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség nagyon szép szavakat talált arra, hogy kifejezze tiszteletét Isten eme nagy emberének, ahogy a táblán áll: „A remény pápájának, Isten békéje hirdetőjének, a zsidó nép barátjának emlékére”. Különleges dicséretre méltó szavak ezek, amelyek tanúi maradnak II. János Pál pápa különleges kapcsolatának a magyarországi zsidókkal. Az 1991-es látogatás alkalmával a Szentatya, II. János Pál pápa találkozott a zsidó közösség képviselőivel a budapesti nunciatúrán. Ekkor én nunciatúrai titkár voltam, így tanúja voltam az eseményeknek. Ebből az alkalomból beszélt a zsidók és a keresztények közös erőfeszítéseiről a béke megteremtése érdekében, és hogy a világnak a legjobb reményt adják. Ebből alkalomból mondott beszédében meghívott az együttműködésre az antiszemitizmus és a rasszizmus minden formájának, ahogy mondta, mint Isten és az emberiség elleni bűnöknek a legyőzése érdekében.

A Szentszék nevében szeretném nagyon megköszönni a zsidók különleges gesztusát egy római pápa, a lengyel nemzet fia, Isten Szolgája II. János Pál pápa iránt. Sokan kérik II. János Pál közbenjárását, hogy Istentől különleges kegyelmeket kapjanak, így csodákat kérnek. Mi azt kérjük tőle, ami erre az emléktáblára fel van írva, hogy hősies életének példájával segítsen nekünk Isten békéjét megteremteni a szíveinkben, és hogy egymás közt békében éljünk. Az Úr békéje legyen veletek mindenkor. Shalom.

Nyomtatóbarát változat