Erdő Péter bíboros bevezetőjében abból a körlevélből idézett, amelyet Mindszenty József bíboros, illetve a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1948 nyarán adott ki az iskolák államosítása kapcsán. Ez a körlevél – amelyből világosan kiderül, hogyan értékelte a magyar egyházi vezetés a pártállam erőszakos törekvéseit – egyrészt történelmi, másrészt teológiai szempontból indokolja meg az egyházak hozzájárulását a neveléshez és az oktatáshoz. „Amíg az egyház minden téren elöl járt a népnevelésben, az állam csak jóval később, nálunk a XVIII. század végén látott az iskolák alapításához. És mégis, ez az állam, mely oly elkésve ébredt népművelő feladatának tudatára, hamarosan a hitvallásos iskolák visszaszorítására, sőt kiirtására törekedett, főleg elemi iskoláink államosításával. Nagy igazságtalanság volt ez azzal az egyházzal szemben, amely századokon át mérhetetlen áldozatokat hozott az iskolaügy érdekében és becsületes művelt nemzedékek hosszú sorának felnevelésével elévülhetetlen jogot szerzett iskoláihoz.” A teológiai szempont fő érvelése, hogy az emberi személy egyetlen egységes egészet alkot, nem lehet elkülönítve szemlélni a tudást, a világnézetet és az érzelmi nevelést. Ezért a keresztény szülőnek kötelessége, hogy gyermekét ilyen szempontok szerint nevelje, és ez a nevelés antropológiai valósága folytán nem választható el az oktatás folyamatától sem. A bíboros Krisztus szavaira emlékeztetve zárta gondolatait: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek!” (Mt 18,19-20)

Várszegi Asztrik püspök, a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány elnöke köszöntő szavaival kezdődött a konferencia, amely ezután négy blokkban tárgyalta az iskolák államosításának ügyét. 1948. június 16-án a magyar országgyűlés 230:63 arányban megszavazta az 1948. évi 33. törvényt „a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában”, amelyet még ugyanazon a napon kihirdetett és nyomtatásban megjelentetett Tildy Zoltán köztársasági elnök.

A törvény kihirdetése után 60 évvel megrendezett konferencia célul tűzte ki, hogy áttekintést adjon az események előzményeiről, különös tekintettel az 1918-19-es történésekre, valamint a II. világháború által okozott pusztításokra, illetve a XX. század totalitárius diktatúráinak oktatási stratégiájára. Mind a szovjet-bolsevik, mind pedig a német nemzetiszocialista diktatúra, illetve az ezek mintájára kialakult rendszerek célja egy „új ember” kiképzése volt, s ennek leghatékonyabb eszköze az oktatás fölötti hatalom megszerzése, a sokféleség és a sokszínűség felszámolása volt. Szó esett a Pócspetri-perekről, melyek ürügyként szolgáltak az iskolák államosításához. Külön előadások foglalkoztak a szerzetesrendek, illetve a protestáns egyházak által fenntartott iskolák államosításának kérdéseivel is.

A konferencia kapcsán a Magyar Kurír beszélgetést készített Várszegi Asztrik főapáttal. Az interjú itt olvasható.

Forrás: Magyar Kurír

Nyomtatóbarát változat