English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Az ifjúság vallásosabb, mint gondoljuk
2008. szeptember 17., szerda 14:29

A fiatalok világszerte sokkal nagyobb számban vallják magukat hívőnek, mint gondolnánk. Nagy különbség van azonban a különböző földrészeken élők és a különböző vallásokhoz tartozók válaszai között – derül ki a német Bertelsmann Alapítvány által készített felmérésből. A kutatás eredményeit konferencia keretében mutatják be szeptember 17-én Brüsszelben, melyen részt vesz Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke.

A felmérés során, amelyet idén júliusban a Sydney-i Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából készítettek, huszonegyezer embert kérdeztek meg, akik a világ különböző országaiban élnek, és különféle világvallásokhoz tartoznak. A nagyszabású kutatás célja, hogy választ keressen azokra a kérdésekre, milyen erős a hit, a vallás a világban, milyen hatással van a vallásosság a politikai döntésekre, a gyermekek nevelésére, a környezettel való kapcsolatra, a különböző élethelyzetek megoldására. Milyen fogalmai vannak a mai embernek Istenről?

***


A Bertelsmann Alapítvány felmérése szerint ötből négy fiatal felnőtt vallásos és csaknem a fele nagyon vallásos. Csupán 13 százalékuknak nincs közük Istenhez és a valláshoz.

Az egyes országok és felekezetek azonban nagyon eltérő képet mutatnak. Míg az iszlám és a fejlődő országok fiataljai nagyon vallásosak, addig elsősorban az európai keresztény fiataloktól távol áll a hit. Így például a protestánsok 80 százaléka Európán kívül nagyon vallásos és 18 százalékuk vallásosnak mondható. Az európai ifjú protestánsoknak ezzel szemben csak hét százaléka nagyon vallásos, ugyanakkor 25 százalékuk csak papíron tartozik az egyházhoz. A fiatal katolikusok esetében az európaiak 25 százaléka nagyon vallásos, Európán kívül ez az arány 68 százalék. Kelet-Európában és Oroszországban minden harmadik fiatal meg van keresztelve, de a legtöbbjük elvesztette minden kapcsolatát a hittel és az egyházzal; csupán 13 százalékuk mondható nagyon vallásosnak. Ezzel szemben a tanulmány azt is megállapította, hogy a világszerte megkérdezett fiatalok egy harmada, noha felekezeten kívülinek tartja magát, mégis vallásosnak tekinthető.

Vallásgyakorlás
A különböző országok és felekezetek fiataljainak vallásosságáról kirajzolódó képhez hasonlóan nagy eltérések figyelhetők meg a vallásgyakorlás vonatkozásában is. Míg a nagyon vallásos országokban, mint például Nigériában és Guatemalában a fiatalok 90 százaléka naponta imádkozik, addig ezt más országokban, mint például Indiában, Marokkóban vagy Törökországban négy megkérdezett közül három teszi. Az európai fiataloktól azonban igencsak távol áll a napi imádság. Franciaországban a fiatalok alig 9 százaléka imádkozik naponta, Oroszországban 8 százalékuk és Ausztriában 7 százalékuk.

Kivételt képez a nyugati, iparilag fejlett országok között az Egyesült Államok. Ahogy a felnőttek körében, úgy az őket követő generációk tagjai között is több vallásos fiatalt találunk, mint a többi nyugati országban. A fiatal amerikaiak 57 százaléka imádkozik naponta. Az Egyesült Államok szabadegyházainak és pünkösdi mozgalmainak fiatal tagjai között szinte csak vallásosak találhatók, 90 százalékuk nagyon vallásosnak nevezhető.

Jámbor öregek – hitetlen fiatalok?
Az, hogy a fiatalok kevésbé vallásosak, mint a szüleik vagy a nagyszüleik, inkább európai-nyugati, mint világszerte elterjedt jelenség. A fejlődő és az iszlám országok fiataljai nem kevésbé vallásosak, mint a többi felnőtt. Marokkóban kb. 99 százalékuk hisz Istenben és a halál utáni életben. Brazíliában, Törökországban és Nigériában 90 százalékuk gondolkodik így, Izraelben, Indonéziában és Olaszországban 80 százalékuk. Azok az országok, melyekben a fiatalok kevésbé intenzíven foglalkoznak a vallással, csaknem mind a nyugati kultúrkörhöz tartoznak. Itt is megmutatkoznak azonban ellentétes irányú tendenciák. Nagy-Britanniában például a fiatalok gyakrabban mondanak igent a vallásra, mint az idősebbek, és fiatal izraeliták is jelentősebb mértékben ragaszkodnak a hitükhöz, mint szüleik. Marin Rieger, a Bertelsmann Alapítvány kutatását vezető professzor ebből arra következtet: „Az az állítás, hogy a vallásosság generációról generációra csökken, a világ minden részén végzett kutatásunk szerint egyértelműen cáfolható.”

A politika magánügy – a szexualitás nem mindenhol
A fiatalok vallási orientációja és a politikához, illetve a szexualitáshoz való viszonyuk között a kutatása szerint összefüggés állapítható meg. A legtöbb európaira és „nyugatira” igaz, hogy a vallás nem befolyásolja politikai meggyőződését. Kisebb mértékben ez érvényes a vallásos fiatalokra Európán kívül is.

Nem ennyire egyöntetű a kép a szexualitás és párkapcsolat témakörében. Az európai hívők nagy része itt is azt mondja: a szexualitás magánügy, csak egy kisebbség gondolja, hogy a vallás befolyással bír a párkapcsolatára. Az európai protestánsok csupán hét, az ortodoxok 12 és a katolikusok 14 százalékának hitbeli meggyőződése hatással van szerelmi életére. Másként néz ez ki Európán kívül: itt a protestánsok 67 százaléka és a szabadegyházak tagjainak 68 százaléka lát összefüggést vallás és szexualitás között. Az Európán kívüliek közülük csak a megkérdezettek fele mondja azt, hogy a személyes hit hatással van a magánéletre.








Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum