English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Öt éve írták alá a Megigazulásról szóló Közös Nyilatkozatot - Tudományos Konferencia az Evangélikus Hittudományi Egyetemen
2004. november 5., péntek 12:59

Budapest: 1999. október 31-én vasárnap, a reformáció emléknapján írták alá  a Katolikus Egyház és a Lutheránus Világszövetség képviselői a Megigazulásról szóló Közös Nyilatkozatot Augsburgban (a mellékelt fotó ekkor készült - a szerk.). Az évforduló alkalmából a Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház közös ünnepi megemlékezést tartott november 4-én délután az Evangélikus Hittudományi Egyetemen.

A bevezető imádságot Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Szebik Imre evangélikus püspök mondta. Az ünnepi ülésen Hafenscher Károly evangélikus lelkész, teológus, professzor a Közös Nyilatkozathoz vezető, több mint 30 esztendős dialógus főbb állomásait idézte fel, Puskás Attila katolikus teológus pedig azt vizsgálta, hogyan lehetséges ma érthető nyelven a megigazulásról beszélni. Az elmúlt öt esztendő keresztény egységtörekvéseiről, illetve félreértéseiről Kránitz Mihály katolikus teológus és Reuss András evangélikus teológus tartottak előadást. (A rendezvényen halaszthatatlan külföldi útja miatt nem tudott részt venni Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke.)


Az ökumené a szeretet párbeszéde

Kránitz professzor emlékeztetett rá: az elmúlt 30 év tanúja volt a keresztények közötti kapcsolatok megújulásának, testvériségünk újra felfedezésének. Jelenleg a látható egység keresésében való elkötelezettség, a találkozások erősítése, a tárgyalás és a párbeszéd az egyházak és a keresztény közösségek számára teljesen természetes. Ez a pozitív légkör rendkívül fontos és talán ez egyre tartósabb lesz. Ezt erősíti az augsburgi megegyezés. Az előadó kitért arra is, hogy alig tíz hónappal a Közös Nyilatkozat aláírását követően jelent meg a Hittani Kongregáció Dominus Iesus című nyilatkozata, s ennek nyomán protestáns, de katolikus oldalról is szinte visszhangoztak a negatív, gyakran pesszimista állásfoglalások az ökumené jövőjét illetően. Sokan erősen kételkedtek a katolikus egyház ökumenikus elkötelezettségében. Kránitz Mihály úgy véli: protestáns oldalról joggal sérelmezték a nyilatkozat hangvételét és stílusát, mely csalódást keltett, sőt sebeket okozott a korábbi tanítóhivatali gesztusok után. A jogos és vélt sérelmek azonban nem okozhatják elkeseredésünket. A meglévő különbségek nem a párbeszéd végét, hanem inkább a meglévő dialógus előtt álló kihívást igazolják. A Dominus Iesus nyilatkozat nem jelent alapvető elmozdulást a katolikus egyház eddigi álláspontjától – szögezte le a katolikus előadó, hozzátéve: a Dominus Iesus a megváltozott drámai helyzetre kívánta felhívni a figyelmet az egyházfelfogás és a teológia területén egy liberális, posztmodern világban, mely Krisztus egyetlen üdvözítői méltóságát is megkérdőjelezi. Kránitz Mihály a keresztény egységtörekvés rendkívül fontos állomásának nevezte a 2001-ben az európai keresztény egyházak által aláírt Ökumenikus Chartát, amelyhez a magyarországi egyházak is csatlakoztak. A katolikus egyház számára ez az örömteli ünneplés az egység keresésének további felelősségteljes igényét is jelenti. A professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy II. János Pál pápának 2003-ban kiadott Ecclesia in Europa k. apostoli buzdításában a remény Evangéliumának hirdetésében valamennyi keresztény összefogását sürgeti: „az evangelizálás eredményessége szorosan összefügg az egységről tett tanúságtétellel, amely Krisztus minden tanítványának feladata.” Kránitz Mihály végül hangsúlyozta: az ökumené a keresztény szeretet párbeszéde, amelynek révén ha nem is teljesen egyesülten, de legalább, egymáshoz közelebb kerülve, képesek vagyunk a múlt megosztottságainak legyőzésére. Az augsburgi Közös Nyilatkozat arra is példa, hogyan lehet pontot tenni több évszázados vitára az értelmes dialógus, a szeretet, a türelem erejével.


A félreértések elkerülése érdekében ismerjük meg egymás gyökereit

Reuss András hangsúlyozta: aligha van még olyan dokumentuma az ökumenikus párbeszédeknek, amely ilyen rövid idő alatt a teológiai képzés anyagává lett volna. Az evangélikus professzor tapasztalatai szerint az egyszerű, lelkészkedő papság és „Isten népének” körében gondot okoz a Közös Nyilatkozat megértése. Ennek következtében nagyon sokan úgy vélik, hogy most már nincsen semmi probléma evangélikusok és római katolikusok között, mert a vitás kérdéseket egyetértően megoldották, létrejött a két felekezet között a tanbeli egység. Ezzel szemben mások azt hangoztatják, hogy a Közös Nyilatkozat ellenére sem változott semmi, minden ugyanúgy van, mint régen. Kránitz Mihályhoz hasonlóan Reuss András is megemlítette az elmúlt öt esztendő vitái között a Dominus Iesus k. nyilatkozatot, amelyet sokan a Közös Nyilatkozat megtorpedózásának tekintettek. Az előadó szerint a római katolikus szándékot helyesen értette és értékelte Szabó István református püspök: „A múlt századból való az a történetileg vitatható, de gondolatnak igen szellemes felvetés, hogy a római katolikus egyházat a reformáció mentette meg a XVI. század során, azzal, hogy eszméltette, ébresztette, belső reformját halaszthatatlanná tette. Ha a Dominus Iesus misszióra, keresztyén önazonosságra, isteni igazságra, kinyilatkoztatásokra vonatkozó észeit olvassuk, föltehetjük a kérdést, vajon a protestantizmust nem a  római katolikus egyház fogja megmenteni a XXI. században?”  Reuss András a félreértések tisztázása érdekében a Közös Nyilatkozat megismerésén túl nagyon fontosnak tartja, hogy figyeljünk a dokumentumból fakadó kihívásokra, a bibliai alapok vizsgálatára, a megigazulás mai értelmezésére és megszólaltatására. Mindez segíthet egyrészt saját gyökereink jobb megismeréséhez, és egymás jobb megismerésében is segíthet bennünket. Az evangélikusoknak ugyanis sokszor okoz gondot, hogy nem tudják követni: a búcsúval, az elégtétellel, a szentévvel, a szentek kultuszával, az ereklyékkel kapcsolatos gyakorlat miként egyeztethető össze a Közös Nyilatkozatban foglaltakkal. Ugyanakkor látniuk kell az őszinte, mély, biblikus és „reformátori szellemű keresztyénség jelenlétét is a római katolikus egyházban” – fogalmazott az evangélikus professzor. Reuss András a meglévő félreértések ellenére is úgy látja: az augsburgi nyilatkozat hozzásegít, hogy „protokolláris, presztízs vagy éppen konkurencia szempontok nélkül beszéljünk, és ismerkedjünk egymással és keressük együtt az Evangélium mai megszólaltatásának nemcsak alkalmait, hanem képeit, fogalmait, nyelvét, de örök tartalmának aktuális kifejtését is.”
Zárszavában Szebik Imre evangélikus püspök, méltatva a Közös Nyilatkozat jelentőségét, és elismerve az elmúlt esztendőben elért eredményeket, aggodalmát is megfogalmazta, mert szerinte az ökumené lendülete az utóbbi időben, megtört s jelenleg a cammogás szóval jellemezhetnénk a folyamatokat.  (forrás: Magyar Kurír)








Napi evangelium
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.
  Jn 13,1-15

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum