Az elmaradó egyházi kiegészítő támogatás számításánál az alábbiakból indultunk ki:

- A költségvetési törvényjavaslatban az egy főre jutó kiegészítő támogatás még nem szerepel, az OM-től kapott adatok szerint annak összege 100-110 ezer forint/fő lesz. A számításokban mindkét alternatíva szerepel.

A 2003. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény szerint (Országgyűlés által elfogadva 2004. október 25-én) 2003-ban az önkormányzati iskolák egy főre jutó kiegészítése 150.762 Ft/fő volt. A kieső összeget (41 ezer - 51 ezer Ft/fő) ehhez viszonyítva határoztuk meg és nem vettük figyelembe sem a 2004. évi, sem pedig a 2005. évi inflációt. (Az infláció figyelembevételével az eltérés még nagyobb lenne.)

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló T/11700. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat) közoktatást érintő részével kapcsolatos problémák:

1) A közoktatási kiegészítő támogatást az egyházak a jövőben bizonyos esetekben nem az állami költségvetésből, hanem az önkormányzaton keresztül kapnák (Költségvetési törvényjavaslat 23. § (3) bekezdés). Ilyen eset pl. ha az iskolát a helyi önkormányzat egyházi fenntartásba adja vagy ha az egyház az átvett épületben működő intézményt (4 hónapon belül) újraalapítja és az nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXXV. törvény hatálya alá.

2) A költségvetési törvényjavaslat 3. számú mellékletének kiegészítő szabályai 1.a) pontja szerint az egyházi közoktatási intézmény is csak abban az esetben kaphat normatív támogatást, ha azt a megyei fejlesztési tervvel összhangban hozták létre és tartják fenn.

3) A költségvetési törvényjavaslat 30. § (1) bekezdés a) pontja bizonyos közoktatási normatívákat csak az állami, önkormányzati intézményeknek biztosítana, az egyháziaknak nem. Az egyházi közoktatási intézmények az alábbi normatívákból nem részesülhetnének:

· A 30. § (1) bekezdés a) pontja szerint az óvodai, ált. iskolai és gyógypedagógiai kiegészítő hozzájárulást az egyházi intézmények nem kapnák. A törvényjavaslat 3. sz. melléklete 19. b), 20. ab), 20. bb), 21. ab) pontjai szerint az óvodai kiegészítő hozzájárulás 18 ezer Ft/tanuló, az alsó tagozaté 18.400 Ft/tanuló, a felső tagozaté 19.300 Ft/tanuló, a gyógypedagógiai ellátásé pedig 42.200 Ft/tanuló.

· Nem kapjuk a bejáró gyermekek utáni normatívát. A 3. sz. melléklet 25. aa) pont szerint az óvoda és általános iskola normatívája 25 ezer Ft/tanuló, az ab) pont szerint a középiskola normatívája 9.800 Ft/tanuló.

· Nem jár az intézményfenntartó társulás óvodájának és a kistelepülések iskoláinak támogatása – 3. sz. melléklet 25. b) pont szerint az intézményfenntartó társulás óvoda, általános iskola normatívája 21 ezer Ft/tanuló, a kistelepülésé 12.500 Ft/tanuló.

4) A költségvetési törvényjavaslat 30. § (2) szerint a közoktatási feladatot ellátó egyház kiegészítő támogatásának szabályai megváltoznak. Ehhez kapcsolódóan a költségvetési törvényjavaslat 96. §-a módosítani tervezi az egyházfinanszírozási törvény 6. § (2)-(3) bekezdéseit is.

A módosított szabályok szerint csak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) szerinti közoktatási feladatokra fordított kiadás számítana bele a kiegészítő támogatás alapjába, a közoktatási ágazatban felmerülő egyéb, a közoktatási intézmények normatívával fedezett kiadásait - pl. az étkeztetés, tankönyvtámogatás, kollégium és művészeti oktatás - ugyanakkor levonnák az önkormányzatok közoktatási működési kiadásainak összegéből.

5) A költségvetési törvényjavaslat 12. § (2) bekezdése szerint csak azok a gyakorló intézmények részesülhetnének a gyakorló iskolai dupla normatívából, amelyeknél a közismereti tárgyak legalább 70 %-ában a felsőoktatási hallgatók gyakorlati képzése folyik. Ennek egyetlen egyházi egyetem gyakorló iskolája sem képes megfelelni akkor sem, ha egyébként a tanítási idő keret 25 %-ánál nagyobb időkeretet fordítanak gyakorlati képzésre, hiszen ezekben az intézményekben kizárólag bölcsész képzés folyik.

6) Problémát jelent, hogy a tervezet csökkenti az alapfokú művészetoktatás normatíváját, emellett megszünteti a művészeti oktatás utáni egyházi kiegészítő támogatásra való jogosultságot.

7) A költségvetési törvényjavaslat 30. § (6) bekezdése szerint a normatív hozzájárulás és a kiegészítő támogatás a nem állami intézményeknél az önkormányzati normatívától eltérően felül korlátos lesz, ami az intézmények finanszírozását nem garantálja.

8) A 30. § (7) bekezdés az önkormányzati intézményektől eltérően csak akkor teszi lehetővé a normatív finanszírozást, ha az intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységek egységes szerkezetbe foglaltak, valamint a legmagasabb tanulólétszám normatíva jogcímenként és az oktatás munkarendje szerint szerepel. Ha az intézmény működési engedéllyel rendelkezik ugyan minden tevékenységére, de az nem egységes szerkezetű, akkor nem jár a normatíva. A módosítással kapcsolatos további probléma, hogy a működési engedélyek az évnek ebben a szakaszában nem módosíthatók.

9) A törvényjavaslat megszűnteti azt a lehetőséget is, hogy a közfeladatot ellátó egyházi szervezet, köztük az egyházi oktatási intézmények – az önkormányzati intézményekhez hasonlóan – a szaktárcák költségvetéséből fejlesztési, felújítási és egyéb támogatásban részesüljön.

10) A 30. §-ból és a közoktatási törvény 122. § (1) bekezdéséből kikerült az az előírás, miszerint a normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény köteles a munkavállalók számára a közalkalmazotti munkaidő, pihenőidő, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani.

11) A törvényjavaslat 85. §-a több tekintetben módosítaná a közoktatási törvényt. Ennek során:

· A közoktatási törvény 70. §-ában az egyházi iskolák alapítását, illetve tevékenységének módosítását – az önkormányzati intézményektől eltérően – engedélyhez kötné. Az engedélyt az egyházi intézmény csak abban az esetben kaphatná meg, ha az intézmény bizonyos tárgyi feltételek előzetes meglétét igazolja, valamint a kizárólag nem állami intézményekre előírt pénzügyi biztosítékot letétbe helyezi. A tervezet által meghatározott feltételek egy része indokolatlan és elfogadhatatlan, emellett minden meglévő intézmény finanszírozását érinti, hiszen pl. feladat vagy létszám bővülés esetén a működési engedély módosítását kell kérni, ekkor pedig az egész intézményre az új szabályok szerint vizsgálják a feltételek meglétét.

· A közoktatási törvény 118. § (4) bekezdésének módosításával a helyi önkormányzatok korábbi, kizárólag normatív támogatását két részre, normatív és egyéb támogatásra bontja. A nem állami intézmények – köztük az egyházi intézmények számára is – kizárólag az egyes jogcímeken megállapított normatív támogatás összegének azonosságát garantálja. Az egyházi intézmények számára sem az egyéb támogatás (mint pl. az egyszeri vagy tartós bérkiegészítés, stb.) folyósítására nem ad garanciát, sem pedig arra, hogy minden, az önkormányzatoknak megállapított normatíva jogcímből részesülhetnek.

· A művészeti oktatás normatív finanszírozását a tervezet ahhoz köti, hogy a beszedett térítési díj elérje az alap normatív hozzájárulás 25 %-át.

A költségvetési törvényjavaslat fentiekben leírt módosításai ellentétesek az egyházakra és egyház-finanszírozásra vonatkozó hatályos törvényekkel, valamint az egyházakkal kötött megállapodásokkal, köztük az Apostoli Szentszékkel kötött nemzetközi szerződéssel, közoktatási intézményeinknek pedig még a fennmaradását is veszélyeztetik. Emellett tanítási év közben ilyen változások bevezetése elképzelhetetlen, mind a tanítást, mind pedig a jogbiztonságot veszélyezteti.

A Magyar Kurír tudósítása a november 9-i sajtótájékoztatóról

További információk és összehasonlító táblázatok (rtf)

Nyomtatóbarát változat