English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent Adalbert Központ
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
Metanoia Videóstúdió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
2009. április 11., szombat 16:01

Mohos Gábornak, az MKPK titkárának húsvéti gondolataival kívánunk minden kedves olvasónknak Istentől áldott, örömteli húsvéti ünnepeket!

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Bár a karácsony sokszor közelebb van az emberek szívéhez, de hitünk igazi titka, Isten felfoghatatlan szeretetének szemlélése a húsvétban teljesedik ki. Csak hát ez kényelmetlen: amíg a jászolban fekvő kisgyermek látványa kedves kép, addig a Golgota olyan tükröt tart elénk, amibe nem szívesen nézünk. Egyikünk sem akarja könnyen elfogadni, hogy mi is, személy szerint én is felelős vagyok az Isten Fiának szörnyű halálában. Márpedig „a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze; a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást” (Iz 53,5).

Ha a feszületre nézek és őszintén végiggondolom azt a szörnyű szenvedést, amibe Jézus belehalt, akkor meg kell rendülnöm azon, hogy az én látszólag nem súlyos, kényelmes „kis” bűneim valójában mennyire szörnyűek és mi lett a következményük. De még inkább meg kell rendülnöm azon a szereteten, amely képessé tette Jézust arra, hogy a világ összes bűnét magára vegye. Felfoghatatlan titok.

A hívőket sokféle vád éri. Ezek közül az egyik, hogy azért találták ki maguknak az Istent, mert nem tudnak szembenézni a valósággal és egy álomvilágba menekülnek, kitalálták maguknak a mennyországot, hogy ennek reményével tegyék elviselhetővé sikertelen és boldogtalan földi életüket. Ezzel kapcsolatosan az első probléma, hogy aki ilyet állít, az biztosan nem olvasta el figyelmesen a Szentírást, mert abból világosan látszik, hogy az apostolok mennyire nem álomvilágban éltek. Olyanok voltak, mint bárki más, azon veszekedtek, hogy melyikük a fontosabb, fáradtan elaludtak a Getszemáni kertben imádság helyett, Péter megtagadta Jézust, de a többiek is elmenekültek. Amikor Jézus feltámad, először nem hiszik el az asszonyoknak, sőt Tamás az összes többi apostol együttes véleményének sem hisz!

De van a nem hívők vádjával egy ennél komolyabb nehézség is: amit mi hiszünk, azt nincs olyan ember, aki képes lett volna kitalálni! Pál apostol azt mondja: a megfeszített Krisztus a zsidóknak botrány, a pogányoknak balgaság (vö. 1Kor 1,23). Vagyis egyikük sem lett volna képes ilyenre még csak gondolni se, hogy az Isten emberré legyen, majd meghaljon értünk szeretetből, hogy megváltson bűneinktől. Ez egyszerűen emberi ésszel felfoghatatlan. Mi magunktól soha el nem tudnánk képzelni, hogy létezzen ennyire tiszta, önzetlen, érdek nélküli szeretet. Sőt a legnagyobb bajunk nekünk, úgynevezett hívőknek is, hogy még mi sem hisszük el ezt igazán! Mert ha valóban elhinnénk, akkor megváltozna az életünk. Érdemes őszintén lelkiismeretet vizsgálnunk, vajon úgy élünk-e, mint akik hisznek Isten mindent felülmúló szeretetében. Elhisszük-e, hogy Valaki úgy szeret minket, hogy képes volt meghalni értünk? Ha a feszületre nézek, elhiszem-e, hogy Jézus személy szerint értem halt meg? És elhiszem-e, hogy ha ezt megtette, akkor ma is mindent megtesz értem, csak bíznom kell Benne? Izajás könyvének ötödik fejezetében Isten egy szőlőskerthez hasonlít minket, embereket és fájdalmasan kérdezi: „Mit kellett volna még megtennem szőlőmmel, amit nem tettem meg vele” (Iz 5,4)? Mi többet tehetett volna a kereszthalálnál, hogy bizonyítsa szeretetét? Valójában az a döbbenetes, hogy mi ennek ellenére sem hiszünk! „Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében” (Jn 1,12). Tudjuk mit jelent Isten gyermekének lenni? „Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak” (Mk 16,17-18).

Húsvét titkának lényegi része, hogy Jézus Krisztus él! Az élő Jézussal találkozom a szentáldozásban, de ő bocsát meg nekem a szentgyónásban is. Jézus feltámadt és minket is feltámaszt (1Kor 6,14). A húsvét gyümölcse öröm és béke. Nem evilág békéje, hanem sokkal mélyebb annál. Mert „ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség, ruhátlanság, életveszély vagy kard? ... De mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket” (Róm 8,35.37). Az élő Jézus Krisztus, aki maga a feltámadás és az élet, növelje hitünket és a húsvéti szentgyónásban adja meg a tiszta szív békéjét és örömét mindannyiunknak!

(A fenti írás nyomtatásban is megjelent a rákoskeresztúri plébánia lapjában.)








Napi evangelium
Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen.
  Lk 12,35-38

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Boldog IV. Károly király
 
A nap 
szentje
 
Erre napra tette a Szentatya a 2004-ben boldoggá avatott utolsó magyar király, IV. Károly liturgikus emléknapját. Külön mondanivalót hordoz, hogy Boldog Károly ünnepét nem a szenteknél szokásos módon halála, azaz égi születése napján üli meg az egyház, hanem házasságkötésének évfordulóján. A Pápa ezzel is Károly király példás házaséletére kívánja irányítani a hívők figyelmét: a házasság a szentté válás egyik kitüntetett útja.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum