English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent Adalbert Központ
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
Metanoia Videóstúdió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
2009. április 11., szombat 16:01

Mohos Gábornak, az MKPK titkárának húsvéti gondolataival kívánunk minden kedves olvasónknak Istentől áldott, örömteli húsvéti ünnepeket!

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Bár a karácsony sokszor közelebb van az emberek szívéhez, de hitünk igazi titka, Isten felfoghatatlan szeretetének szemlélése a húsvétban teljesedik ki. Csak hát ez kényelmetlen: amíg a jászolban fekvő kisgyermek látványa kedves kép, addig a Golgota olyan tükröt tart elénk, amibe nem szívesen nézünk. Egyikünk sem akarja könnyen elfogadni, hogy mi is, személy szerint én is felelős vagyok az Isten Fiának szörnyű halálában. Márpedig „a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze; a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást” (Iz 53,5).

Ha a feszületre nézek és őszintén végiggondolom azt a szörnyű szenvedést, amibe Jézus belehalt, akkor meg kell rendülnöm azon, hogy az én látszólag nem súlyos, kényelmes „kis” bűneim valójában mennyire szörnyűek és mi lett a következményük. De még inkább meg kell rendülnöm azon a szereteten, amely képessé tette Jézust arra, hogy a világ összes bűnét magára vegye. Felfoghatatlan titok.

A hívőket sokféle vád éri. Ezek közül az egyik, hogy azért találták ki maguknak az Istent, mert nem tudnak szembenézni a valósággal és egy álomvilágba menekülnek, kitalálták maguknak a mennyországot, hogy ennek reményével tegyék elviselhetővé sikertelen és boldogtalan földi életüket. Ezzel kapcsolatosan az első probléma, hogy aki ilyet állít, az biztosan nem olvasta el figyelmesen a Szentírást, mert abból világosan látszik, hogy az apostolok mennyire nem álomvilágban éltek. Olyanok voltak, mint bárki más, azon veszekedtek, hogy melyikük a fontosabb, fáradtan elaludtak a Getszemáni kertben imádság helyett, Péter megtagadta Jézust, de a többiek is elmenekültek. Amikor Jézus feltámad, először nem hiszik el az asszonyoknak, sőt Tamás az összes többi apostol együttes véleményének sem hisz!

De van a nem hívők vádjával egy ennél komolyabb nehézség is: amit mi hiszünk, azt nincs olyan ember, aki képes lett volna kitalálni! Pál apostol azt mondja: a megfeszített Krisztus a zsidóknak botrány, a pogányoknak balgaság (vö. 1Kor 1,23). Vagyis egyikük sem lett volna képes ilyenre még csak gondolni se, hogy az Isten emberré legyen, majd meghaljon értünk szeretetből, hogy megváltson bűneinktől. Ez egyszerűen emberi ésszel felfoghatatlan. Mi magunktól soha el nem tudnánk képzelni, hogy létezzen ennyire tiszta, önzetlen, érdek nélküli szeretet. Sőt a legnagyobb bajunk nekünk, úgynevezett hívőknek is, hogy még mi sem hisszük el ezt igazán! Mert ha valóban elhinnénk, akkor megváltozna az életünk. Érdemes őszintén lelkiismeretet vizsgálnunk, vajon úgy élünk-e, mint akik hisznek Isten mindent felülmúló szeretetében. Elhisszük-e, hogy Valaki úgy szeret minket, hogy képes volt meghalni értünk? Ha a feszületre nézek, elhiszem-e, hogy Jézus személy szerint értem halt meg? És elhiszem-e, hogy ha ezt megtette, akkor ma is mindent megtesz értem, csak bíznom kell Benne? Izajás könyvének ötödik fejezetében Isten egy szőlőskerthez hasonlít minket, embereket és fájdalmasan kérdezi: „Mit kellett volna még megtennem szőlőmmel, amit nem tettem meg vele” (Iz 5,4)? Mi többet tehetett volna a kereszthalálnál, hogy bizonyítsa szeretetét? Valójában az a döbbenetes, hogy mi ennek ellenére sem hiszünk! „Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében” (Jn 1,12). Tudjuk mit jelent Isten gyermekének lenni? „Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak” (Mk 16,17-18).

Húsvét titkának lényegi része, hogy Jézus Krisztus él! Az élő Jézussal találkozom a szentáldozásban, de ő bocsát meg nekem a szentgyónásban is. Jézus feltámadt és minket is feltámaszt (1Kor 6,14). A húsvét gyümölcse öröm és béke. Nem evilág békéje, hanem sokkal mélyebb annál. Mert „ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség, ruhátlanság, életveszély vagy kard? ... De mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket” (Róm 8,35.37). Az élő Jézus Krisztus, aki maga a feltámadás és az élet, növelje hitünket és a húsvéti szentgyónásban adja meg a tiszta szív békéjét és örömét mindannyiunknak!

(A fenti írás nyomtatásban is megjelent a rákoskeresztúri plébánia lapjában.)








Napi evangelium
Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.
  Mt 10,28-33

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár

2016. szeptember 15-25., csütörtök-vasárnap
Ars Sacra Fesztivál Pécsett


2016. szeptember 20-24., kedd-szombat
Karitász zarándoklat


2016. szeptember 23-24., péntek-szombat
Kelemen Didák és kora - Nemzetközi tudományos konferencia Miskolcon



PPKE



A nap szentje

Szent Gellért püspök, vértanú
 
A nap 
szentje
 
Gellért 980 körül született Velencében. Magasabb iskolai képzettségét Bolognában szerezte. Velencében a Szent György-apátságban élt, apátnak választották A Szentföldre utaztában útja megszakadt, a Gondviselés Magyarországra irányította. Szent István rábízta Imrének a nevelését. 1023-ban Bakonybélben remetéskedett, majd ő szervezte meg a csanádi püspökséget, amelynek első püspöke lett. Ott volt István halálos ágyánál, amikor a Szűzanyának ajánlotta az országot. István halála után a pogánysághoz visszahúzó lázadók letaszították a ma az ő nevét viselő hegyről, 1046. szeptember 24-én.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum