|
|
|
Az MKPK elnöke is kifejezte részvétét Mádl Ferenc halála miatt 2011. május 29., vasárnap 18:30
 Elhunyt Mádl Ferenc, a harmadik magyar köztársaság második köztársasági elnöke. A Széchenyi-díjas magyar jogtudós, a nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog kutatója nyolcvanéves volt. A hírt Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője közölte az MTI-vel: "Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtért teremtőjéhez". Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke táviratban fejezte ki részvétét Schmitt Pál köztársasági elnöknek.
Megrendülten értesültem Mádl Ferenc elnök úr haláláról. Személyében tudós és igaz embert tisztelünk, aki hosszú éveken át népünk méltó jelképe volt. Különös hálával tartozom neki, atyai barátságának számos jeléért. Püspöki Karunk és Egyházunk nevében szívből osztozom az egész ország gyászában. Elnök úr személyét imáimba és szentmisémbe foglalom. Kedves emlékét szívemben őrzöm - olvasható az MKPK elnökének részvéttáviratában.
Schmitt Pál államfő csendes tiszteletadást tart vasárnap este hat órakor Mádl Ferencnek a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) előtt elhelyezett fényképénél, közölte a KEH társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezetője. Schmitt Pál mély fájdalommal értesült a volt államfő haláláról, és még a mai napon személyesen részvétét nyilvánítja a családnak, közölte Kiss Norbert. A hivatalvezető tájékoztatása szerint a helyszínen Schmitt Pál ír be elsőként a volt államfő részvétnyilvánító könyvébe. Csendes megemlékezésre vasárnap este kilenc óráig és hétfőn reggel nyolctól ugyancsak este kilenc óráig van lehetőség a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt.
* * *
Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán.
1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője volt. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja. 1985-ben a Harvard Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia, 1988-ban az Európai Akadémia, 1989-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai közé.
Az Antall-kormány megalakulásakor, 1990. május 23-án tárca nélküli miniszteri posztot kapott. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992. január 23-tól - a Vagyonügynökségtől megválva - a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett. 1993 és 1994 között kultuszminiszter volt.
Az Orbán-kormány 1998-as megalakulása után Martonyi János külügyminiszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulójára Nemzeti Bizottságot alakítsanak meg hazánkban. Az ideiglenes testület élére Mádl Ferenc került. Emellett a jogász professzor 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja is lett.
1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.
1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként tevékenykedett. Ők kérték fel először a kormányfőt 1999-ben arra, hogy nyilvánosan értékelje az ország helyzetét. A kezdeményezés azóta hagyománnyá vált.
2000-ben a Független Kisgazda Párt Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak.
Forrás: Magyar Kurír
|
|
|
Hogyan adhatja testét eledelül nekünk?
Jn 6,52-59
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|
Nyomtatóbarát
változat