A megbeszélés keretében a püspökök többek között értékelték a júliusban elfogadott új egyházi törvényt és annak hatásait az egyházak életére, szolgálatára. Az egyházi vezetők megállapították, hogy az elfogadott törvény alapvetően megtartja és megerősíti a 1990. évi IV. törvény elfogadott és működőképes rendelkezéseit. Az egyházi vezetők reménységüknek adtak hangot, hogy a törvény alkalmazása során a felmerült problémák megoldásra találnak.  A püspökök kifejezték szándékukat, hogy az elfogadott törvényről és annak alkalmazásáról egyeztetést kezdeményeznek az illetékes állami szervekkel.

Az 1%-os felajánlások idei adatait elemezve az egyházi vezetők meglepetésüknek adtak hangot amiatt, hogy a minden egyháznál tapasztalható felajánlószám-növekedés ellenére jelentősen csökkent a felajánlott összeg mértéke. Ez a tény, megállapításuk szerint, felveti az egyházfinanszírozás új alapokra helyezésének kérdését, amiről mihamarabb egyeztetések szükségesek az állammal.

A püspökök örömüket fejezték ki, hogy a 2006-ban a hitoktatással kapcsolatban az egyházak között kötött megállapodás működik, és egyre kevesebb egyházi fenntartású intézményben vannak problémák a más felekezetű gyermekek hittan oktatásával kapcsolatban. A hittan- és etikaoktatás jövőjét illetően a püspökök egyetértettek abban, hogy nagyon fontos a pedagógus személye, de megállapították azt is, hogy az oktatás megvalósításával kapcsolatban az egyes egyházak véleménye részben eltér. Megegyeztek ugyanakkor abban, hogy a hittanoktatásnak védett időt kell biztosítani.

A közfeladat-ellátással (közoktatás, szociális ellátás, felsőoktatás, egészségügy) összefüggő törvényi változásokkal kapcsolatban az egyházi vezetők részletes egyeztetéseket remélnek az egyházi fenntartású intézmények összefüggésében annak érdekében, hogy mihamarabb világosak legyenek számukra a várható jelentős és szükséges átalakulások következményei.

A népszámlálás lebonyolításával kapcsolatban az egyházak vezetői vegyes tapasztalatokról számoltak be, elsősorban is a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre adható válaszok tekintetében. Az egyértelműség hiánya megkérdőjelezheti a végeredmény megbízhatóságát. Az egyházak egyeztetést kezdeményeznek a KSH-val a kérdőívek értelmezésével kapcsolatban.

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Magyarországi Református Egyház

Magyarországi Evangélikus Egyház

Nyomtatóbarát változat