|
|
|
Üres a sír 2012. április 6., péntek 18:30
 Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden egyes embert megváltott bűneitől.
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend igen ősi gyökerű, a IV. századra vezethető vissza.
A fény liturgiája fényköszöntő rítussal kezdődik, amely az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából ered. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. A bevonulási körmenet is ebben az időben vált általánossá. A vigíliában ezután a húsvéti gyertya kerül a szertartás középpontjába: a gyertya meggyújtása Krisztust, a „világ Világosságát” idézi fel.
A nagycsütörtökön a kínszenvedésre és a halálra emlékezve elhallgatnak a harangok, az orgona és a csengők; most a feltámadás örömének hangot adó dicsőségre ismét megszólalnak. Az olvasmányok és az evangélium után a keresztkútnál vizet szentel a pap, közben a mindenszentek litániáját imádkozza a hívekkel. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja keresztségi fogadalmait: hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg.
A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág felé is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.
|
|
|
Jézus mondja: Az én juhaim hallgatnak szavamra.
Jn 10,22-30
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
A nap szentje
Szent Adalbert püspök, vértanú
Előkelő családból származott, és a keresztségben a Woytech nevet kapta. Magdeburgban nevelkedett. 982-ben Ditmár prágai püspök szentelte pappá, és nem sokkal később utóda lett a püspöki székben.
|
|
Nyomtatóbarát
változat
