English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent Adalbert Központ
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
Metanoia Videóstúdió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Erdő Péter bíborost a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsának tagjává választották
2012. október 24., szerda 12:59

Rómában október 23-án megválasztották  a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsának tagjait: a három európai bíboros egyike Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke. A tanács két másik tagja Bruno Forte, Chieti-Vasto érseke és Cristoph Schönborn bécsi érsek.

A tanács választott tagjai afrikai részről: Wilfrid Fox Napier, Durban érseke; Laurent Monsengwo Pasinya, Kinshasa érseke; Peter Turkson, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke. Amerikai részről: Timothy Dolan New York-i érsek; Odilo Pedro Scherer, Sao Paolo érseke; Santiago Silva Retamales, Valparaiso segédpüspöke. Ázsia és Óceánia képviseletében: Oswal Gracias, Bombay érseke; George Pell, Sidney érseke; Luis Antonio Tagle manilai érsek.

Az újságírókkal folytatott beszélgetés során Erdő Péter bíboros nagy hangsúlyt fektetett Európa új evangelizációjának kérdésére. Megjegyezte, hogy földrészünk ugyan mindig is a leginkább szekularizált része volt a világnak, de rendelkezik a kultúra, a művészet eredendően keresztény ihletésű szépségével. Nagyon fontos a keresztény hit és a művészet közötti kapcsolat, sok szempontból érdemes elgondolkodni rajta.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke emlékeztetett arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés elismeri a vallások szerepét a civil és a közösségi szférában.

Erdő Péter hangsúlyozta továbbá, hogy a hit Európában nincs is annyira rossz helyzetben. Az embereknek nagy szükségük van a hitre, és ez még jobban előtérbe kerül akkor, amikor elkeserednek. Még a babonaságban is fel lehet fedezni az emberek – rossz irányban kibontakozó – spirituális igényét. A nyugati társadalmat elárasztó erkölcsi válság is a spirituális dimenzió újra felfedezésére ösztönöz, hiszen a világi etika nem bír elég meggyőző erővel.

Az evangelizáció ökumenikus jellegéről szóva Erdő Péter hangsúlyozta, hogy az az elképzelés, miszerint a felekezetek közösen evangelizálhatják újra földrészünket, nem elméleti lehetőség, hanem gyakorlati tapasztalat, amelyet a Katolikus-ortodox Fórum sikere is bizonyít. Hozzátette azonban, hogy amíg nincs meg a teljes egység, addig teljes mértékben közös evangelizáció sem lehetséges. A teológiai különbözőségek lehetetlenné teszik ugyan a mindenben közös utat, de ezzel együtt egymást kölcsönösen támogathatjuk, sok szempontból együttműködhetünk az evangelizáció terén – mondta. A társadalmi kérdések szintjén könnyű egy irányba tartani, olyan kérdésekben mint a család, egyház-állam kapcsolata, gazdasági válság.

A Zenit feltette Erdő Péternek azt a kérdést is, mi az uralkodó vélemény a szinóduson a laikusok és a karizmatikus mozgalmak szerepéről az új evangelizációban. A bíboros elmagyarázta: szeretnék, ha a katolikus mozgalmak teljes jogú tagjai legyenek az egyházmegyéknek és a plébániáknak. Ugyanakkor országonként különböző a helyzet, német nyelvterületeken például a mozgalmak nem töltenek be olyan nagy szerepet, mint más országokban. Erdő Péter azt is hangsúlyozta, hogy a katolikus mozgalmak a posztmodern antropológiában gyökereznek. Erős érzelmi töltéssel rendelkeznek, amely gyakran felülkerekedik a kereszténység más hagyományain. Ami igazán számít, az nem más, mint hogy közösségben legyenek az egyetemes egyházzal. A laikusok vitathatatlanul egyre fontosabb szerepet töltenek be az Egyházban, hiszen életükkel tudnak gyakorlati példát mutatni – zárta gondolatait a bíboros.

Magyar Kurír






Napi evangelium
Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot!
  Mt 25,31-46

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Szent Kelemen pápa, vértanú
 
A nap 
szentje
 
Kelemen a római püspöki székben Szent Péter harmadik utódja volt (92?101). Iréneusz 185 körül azt írja, hogy Kelemen még látta és hallotta az apostolokat. Szent Pál mint munkatársát említi a filippiekhez szóló levélben (4, 3). Híres Szent Kelemennek az a levele, amelyet a viszálykodó korintusi egyháznak írt. Ez a legrégibb bizonyítéka annak, hogy a római püspök Szent Péter tekintélyével intézkedett más egyházak ügyeiben is.



A nap szentje

Szent Kolumbán apát
 
A nap 
szentje
 
543 körül született Írországban. Kolostorban nevelkedett, később pedig itt tanított. 48 éves korában 12 társával átjött az európai szárazföldre és a mai Franciaországban és a Bódeni-tó partján fejtett ki missziós munkát. Szerzetesszabályokat írt és ő alapította a bobbiói apátságot. Meghalt 615. november 23-án.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum