A tanácskozás végeztével kiadott közlemény emlékeztet: Nagy Konstantin császár 313-ban rendelettel garantálta a vallási és lelkiismereti szabadságot, véget vetve a több évszázados keresztényüldözésnek a Római Birodalomban. A keresztények azóta szabadon gyakorolhatják vallásukat; e talajon fejlődhetett ki a mai európai társadalom.

A tanácskozás résztvevői leszögezik, hogy mind a  katolikus, mind az ortodox egyház igen fontos értéknek tartja a vallásszabadságot. A vallásszabadsághoz való jog valójában az emberi méltóságban gyökerezik, ez a méltóság pedig onnan ered, hogy az ember Isten képére és hasonlatosságára teremtetett.

E fogalom alatt egyaránt értjük az  istentiszteletek megtartásának, az azon való részvételnek a biztosítását, tehát a szabad vallásgyakorlást, valamint az egyénnek azt a jogát is, hogy vallását megismerhesse, mégpedig mindenfajta kényszer nélkül. A vallásszabadság ugyanakkor a vallási közösségek szabadságát is jelenti, e közösségeknek az istentisztelethez, a képzéshez és a karitatív tevékenységek végzéséhez való jogát. 

Az állam és az egyház különböző feladatokat lát el, de nem választhatók el teljesen egymástól. A függetlenség és az autonómia éppúgy fontos elv az állam és az egyház  viszonyában, mint az együttműködés.

Az államnak garantálnia kell a vallásszabadságot mind az egyén, mind a vallási közösségek számára, beleértve a kisebbségek vallásszabadságát is, és a társadalmi rend kialakításánál figyelembe kell vennie az igazságosság alapelvét. Az állam nem támogathat erőszakos vallási térítést, egyik vallás javára sem, éppen ellenkezőleg a különböző vallások harmonikus együttélését kell biztosítania. 

A közleményben utalnak az ENSZ 1966-os okmányaira. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi  Egyezségokmányát a Közgyűlés az 1966. december 16-ai  határozatában fogadta el.   Ebben a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát; a vélemény és a kifejezés szabadságát szögezik le. E „jogok gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít”.

Erdő Péter bíborost és a CCEE elnökségét fogadta  Ferenc pápa is – emlékeztet a közlemény. A Szentatya hangsúlyozta, a fiatal keresztények tanúságtétele járuljon hozzá ahhoz, hogy a megváltás örömhíre eljusson a világ minden pontjára. Mozdítsák elő civil kezdeményezések mindenütt, hogy Konstantin dekrétuma szellemében elismerjék a keresztények vallásgyakorlási jogait és hitük megvallásának jogát. Ferenc pápa minden európai polgárt hív arra, hogy felismerjék, milyen szerepet játszik kultúránkban a kereszténység, és nyitottak maradjanak mindarra, amivel a keresztény kultúra hozzá tud járulni civilizációnk építéséhez.

Magyar Kurír

Nyomtatóbarát változat