Erdő Péter vatikáni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy ez az európai kontinenshez intézett üzenet egybeesik a második világháború végének 70. évfordulójával.

A CCEE elnöke hozzátette: a pluralista Európában az emberi szabadság keresztény szemléletére is szükség van. Annál is inkább, mivel a szabadság mai értelmezése gyakran pusztán a személyes vágyakat kielégítő individualizmust és az értelmetlen fogyasztást jelenti.

Az Európa-napi üzenetet a CCEE és az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) vegyes bizottságának kétnapos vatikáni tanácskozása végén tették közzé.

Erdő Péter elmondta, az egyház nem politikai vagy gazdasági, hanem erkölcsi véleményt mond az őt övező valóságról. Hozzátette, hogy az európai egyházak óriási térséget fednek le az Atlantitól a Csendes-óceánig, amelynek Ukrajna, Oroszország és Törökország is a része. A bíboros kijelentette, hogy miközben az európai intézmények programokat és értékeket hirdetnek, az európai országokban élők hétköznapjaikban nem tudnak ezekről. Erdő Péter hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás után 25 évvel Magyarországon az átlagbér még mindig 3,5-ször alacsonyabb az európainál.

A szabadság Európájáért

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciáját (CEC) képviselő vegyes bizottság üzenete:

Mi, európaiak végtelen nagy szabadsággal rendelkezünk a mindennapi életben. Ezt az előttünk járó nemzedékeknek köszönhetjük, akik olyan társadalmi rend kialakításán fáradoztak, amelyben a közjó és az egyének szabadsága egymással összhangban tud érvényesülni.

A II. világháború végének hetvenedik évfordulója emlékeztet bennünket a halált hozó ideológiák elleni erős, olykor erőszakos harcunkra. Ebből a szabadságért folytatott harcból született meg az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, amely hangsúlyozza, hogy a szabadság mindig kötelességekkel és felelősséggel is jár.

A történelem mai sötét korszakában megújítjuk elköteleződésünket a szabadság olyan felfogása mellett, amely minden ember javát szolgálja.

Meg vagyunk győződve arról, hogy a mai pluralista Európában szükség van az emberi szabadság keresztény felfogására. Úgy véljük, ez a szabadság azért tartozik hozzánk, mert Isten szabadnak teremtett minket. Keresztény szabadságunk Isten ajándéka, amely Krisztusban gyökerezik, és olyan életre hív minket, amelyben egymás szolgálatára állunk. Krisztus hívására arra kell használnunk szabadságunkat, hogy megvalósítsuk Isten országát itt és most. Nincs másfajta szabadság, csak a másokkal együtt és másokért megélt szabadság.

Az igazságon alapuló szabadság nemegyszer ellentétbe kerül olyan szabadságelgondolásokkal, amelyek oly gyakran fellelhetők társadalmunkban. Igen gyakran találkozunk a szabadság olyan felfogásával, amely az egyéni vágyak kielégítését és az értelmetlen fogyasztást érti alatta.

Római találkozónkon megvitattuk az Isten és a felebarát iránti felelősségre irányuló szabadság néhány szempontját:

• Olyan szabadságot kérünk, amely felemeli hangját a nők elnyomása és a nők elleni erőszak ellen, bármely vallás nevében kövessék is el azt.

• Olyan szabadságot kérünk, amely megmenti a bevándorlókat a Földközi-tengeren, mindent megtesz, hogy megszüntesse a kétségbeesett elvándorlás okait, és lehetővé teszi, hogy mindenki békében élhessen saját eredeti hazájában.

• Olyan szabadságot kérünk, amely szolidaritást kifejező szavakkal él a romákról alkotott előítéletekkel szemben.

• Olyan szabadságot kérünk, amely mindent megtesz, hogy véget vessen a modernkori rabszolgaságnak és az emberkereskedelemnek az egész világon, összhangban a vallások vezetőivel, akik tavaly, december 2-án a rabszolgaság eltörlését kérték.

• Olyan szabadságot kérünk, amely szent adománynak tartja a teremtett világot, különösképpen most, amikor a vallási közösségek szeretnék megosztani meglátásaikat a környezetvédelem kérdéseiről, és igyekeznek figyelemmel kísérni a decemberi párizsi tárgyalásokat (COP 21) a klímaváltozásról.

• Olyan szabadságot kérünk, amely a reményt választja a kétségbeesés helyett, és szolidáris a fiatalokkal, akik szeretnének munkába állni és családot alapítani. Engedtessék meg használni szabad szívünket és szabad értelmünket, hogy begyógyítsuk a sebeket, és felélesszük a reményt bánkódó, mégis áldott világunkban.

Hetven évvel a II. világháború vége után imádkozunk, hogy legyen béke Európában és mindenütt a világon, ez a béke viszont mindig csak az igazságosság gyümölcse lehet.

Bármit is teszünk, a Szentírás felhívása visszhangozzék benne: „Testvérek, a meghívásotok szabadságra szól! Csak ne éljetek vissza a szabadsággal a test javára, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak” (Galatáknak írt levél 5,13).

Róma, 2015. május 6–8.

CEC

Christopher Hill, guildfordi püspök, a CEC elnöke
Karin Burstrand dékán, Svéd Evangélikus Egyház, a CEC alelnöke Emmanuel metropolita, Franciaország Görög-Ortodox Metropóliája (Egyetemes Patriarchátus Exarchátusa), a CEC alelnöke
Adriana Florea, Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház
Silke Tosch, a németországi Szabad Evangélikus Egyházak Uniója
József metropolita, Román Ortodox Metropólia (Nyugat- és Dél-Európa) Ignatiosz Szotiriadisz archimandrita, Görögország [Ortodox] Egyháza

Guy Liagre, a CEC főtitkára

CCEE

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, a CCEE elnöke
Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek, a CCEE alelnöke
Angelo Massafra OFM, scutari–pulti érsek, a CCEE alelnöke
Ján Babjak SJ, prešovi érsek
Roland Minnerath, dijoni érsek
Kevin McDonald, southwarki kiérdemesült érsek
Patrick Daly, a COMECE főtitkára

Duarte da Cunha, a CCEE főtitkára

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: CCEE.eu

Magyar Kurír

Nyomtatóbarát változat