A Katolikus Társadalmi Napok (Kattárs) debreceni programjainak fókuszában a katolikus oktatás és nevelés áll.

A nyitómisére, amelyen Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius volt a főcelebráls, megtelt a Szent Anna-székesegyház. A szentmisén koncelebrált Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, a rendezvényt szervező Caritas in Veritate püspökkari bizottság korábbi vezetője; Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök; Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita; Mohos Gábor, az MKPK titkára és számos lelkipásztor.

A Szentatyát képviselő Alberto Bottari de Castello szentbeszédében hangsúlyozta: hitünknek megélt hitnek, hatékonynak és a világban való jelenlétnek kell lennie. A katolikus hittel egy nagy kincsnek vagyunk birtokában, és a világ várja is a mi tanúságtételünket erről – tette hozzá. A nuncius Ferenc pápa gondolatait idézte az idei Kattárs központi témájával, a katolikus oktatással-neveléssel kapcsolatban. Kiemelte, hogy a nevelés a szeretet aktusa, annyit jelent, mint életet adni. A nevelés nem mesterség, hanem magatartás, egyfajta létmód– utalt Alberto Bottari Ferenc pápa szavaira. Hogy nevelni tudjunk, ki kell lépnünk önmagunkból és a fiatalok között lennünk, el kell kísérnünk őket növekedésük szakaszaiban, mellettük kell lennünk. Szülőket és pedagógusokat egyaránt arra hívott, hogy mindenekelőtt legyenek tanúi annak, amit tanítanak, és a tanúságtételük kapcsolódjon össze a következetességgel.

Az apostoli nuncius a szentmise végén imádságra buzdítva felhívta a figyelmet a migránsok által megélt drámára, és Ferenc pápa szavait tolmácsolva arra kérte a résztvevőket: úgy tekintsenek rájuk, mint testvérekre.

Veres András, az MKPK elnöke és egyben a programsorozatot szervező Caritatis in Veritate bizottság korábbi elnöke nyitotta meg a Kattársat a református nagytemplom előtti téren. A szombathelyi megyéspüspök nyitóbeszédében leszögezte: szükség van az egyházi iskolákra, mert igény van rájuk. A főpásztor, miután röviden vázolta a katolikus iskolák közelmúltbeli történetét, beszélt a jelenlegi helyzetről is. Ma az iskolák 11%-a van valamelyik egyház fenntartásában, a katolikus egyház az általános és középiskolák mellett mintegy tucatnyi felsőoktatási intézményt működtet. Az egyházi oktatás egyik legfőbb sajátossága, hogy a hitre, és az ebből fakadó sajátos értékekre épít, amire a mai világnak szüksége van – mutatott rá Veres András.

A Debrecen háromszáz éves újjászületését ünneplő Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora, Bosák Nándor arról beszélt, hogy Debrecen iskolavárosi voltáért a katolikus egyház is sokat tett. Amikor az újjászületést irányító Csáki Imre bíboros a Szent Anna plébániát a piarista szerzetesekre bízta, azok rögtön iskolát létesítettek az épületben. A város hosszú évtizedekig éppen annyira meghatározó volt a város életében, mint később a Boldogasszony iskolanővérek által fenntartott Svetits intézet. A leánygimnázium egyike annak a nyolc katolikus középiskolának, amely átvészelte a kommunista érát, s amelyből kiindulva a rendszerváltást követően újjáépülhetett a katolikus iskolarendszer.

Szent István óta a katolicizmus együtt élt a magyar társadalommal, hatással volt a műveltségre, a közéletben is szerepet játszott – fogalmazott köszöntőjében Komolai Szabolcs, Debrecen alpolgármestere. Elmondta, hogy a Katolikus Társadalmi Napok a 21. század problémáit érintik, ezért mindazokat is inspirálhatják, akik útkeresők, akik szeretnének segíteni a jelenkori problémák megoldásában.

A megnyitó után a Képmás zenekar, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye emblematikus zenekara adott koncertet, majd gyermekprogram volt többek között a Svetits Kicsinyek Kórusa közreműködésével. Ezt követően három előadás hangzik el a nagyszínpadon: Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus, Csókay András idegsebész, agykutató és Gombocz János, a Testnevelési Egyetem professor emeritusa számítanak az érdeklődésre.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír 

Nyomtatóbarát változat