English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Interjú Erdő Péter bíborossal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről
2016. május 29., vasárnap 12:43

A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő látogatásra érkezett május 25. és 28. között Budapestre Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke. A világesemény előkészítési folyamatáról Erdő Péter bíborost kérdeztük.


– A Szentszék képviselőinek látogatásával megkezdődött a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hivatalos előkészítési folyamata. Mi történt Piero Marini bizottsági elnök és Vittore Boccardi, bizottsági titkár látogatása során?

– A Szentszék küldöttsége hozott egy több mint száz oldalas programot, amely a felkészülés négy éves munkafolyamatának szinte kész kalendáriuma. Ez a dokumentum egyszerre foglalkozik a kongresszusra való lelki felkészülés területével, és nyújt segítséget a szervezés konkrét lépéseiben. A látogatás során áttekintettük az előkészületi folyamat rendkívül széles palettáját, milyen feladatot mikorra kell teljesítenünk. Megalakítottuk a budapesti előkészítő bizottságot, Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága elnevezéssel. Áttekintettük, hogy az egyes részfeladatok koordinálására milyen albizottságokra van szükség. Meghívtunk az előkészítésben szerepet vállaló személyeket. A megbeszéléseken részt vett Veres András püspök, Ternyák Csaba érsek, Székely János püspök, Palánki Ferenc püspök, akik Cebuban is velünk voltak. Udvardy György püspök úr most nem tudott eljönni, de ő is tagja a bizottságnak. Fontos volt a világiak megszólítása, bevonása is, és bizonyos szakterületeken jártas papokat is meghívtunk az egyes bizottságokba. Megmutattuk vatikáni vendégeinknek az általános titkárság székházát, ahol most még folyik a felújítás. Végiglátogattunk helyszíneket, legalább négyféle különböző nagyrendezvénynek kell megtalálni a helyét. Budapesten szerencsére vannak alkalmas épületegyüttesek és területek.


– Milyen lépésekben folyik az előkészítés?

– Ebben is a szentszéki dokumentum ad útmutatást. Szól a pasztorális, kulturális programok előkészítéséről, imaakciók szervezéséről. Foglalkozik az ország egyházmegyéinek részben missziós programokkal való bevonási lehetőségeiről. Kiemelt területként tekint a munkatársak, önkéntesek felkészítésére, beleértve a rendezői feladatok ellátását.

Az előkészítés során kapcsolatot kell tartanunk azokkal a városokkal, melyek az előző években rendeztek világkongresszust, tapasztalataik nagyon hasznosak lehetnek. Megtett előkészületi lépéseinkről nekünk is rendre be kell számolnunk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának, melynek tagjai a világ minden részéről kijelölt püspökök, papok és szerzetesek. Így egyházunk és kulturális életünk bemutatására már az előkészületek során is lehetőségünk nyílik, ami a kongresszus idején kiteljesedik.


– Említette a teológiai előkészítés fontosságát.

– A teológiai munka során a Szentszék részvételével és felügyelete alatt meg kell találni a kongresszus jelszavát, amely köré fel kell építeni egy teljes teológiai programot. Létre kell hozni egy olyan dokumentumot, amelyet majd a Szentszék lefordít több idegen nyelvre, és segít az elterjesztésében. Ez lesz a lelki és teológiai készület egyik fő alapja. A kongresszus ünnepélyes hete előtt néhány nappal kell egy teológiai kongresszust rendezünk, a középpontban az Eucharisztiával, mégpedig olyan hangsúlyokkal, amelyeket a közös dokumentum, illetőleg a kongresszus jelszava előtérbe helyez. Lehetőség van például ökumenikus téma-megközelítésekre, vagy akár a vallásközi párbeszéd bizonyos aspektusaival is foglalkozhatunk, középpontba állítva az Eucharisztiával kapcsolatos katolikus megközelítést.


– Egy korábbi interjúban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyújtotta lelki megújulás lehetőségéről beszélt, hangsúlyozva az előkészületi idő fontosságát.


– Fontos terület az egyházzenei és egyházművészeti megújulás, amire a kongresszus kiváló lehetőséget ad. A magyar egyházzenei élet a II. vatikáni zsinat után nem tudta teljes mélységében követni a liturgikus reformot. Vannak kiváló ének- és zenekarainak, de a repertoár nem mindig illeszkedik a mai liturgiához. Nagyok a feladatok, több kategóriában kell pályázati lehetőségeket nyújtanunk, gondolva kisebb közösségek közös éneklésére és magasabb színvonalú darabokra. Ugyanez érvényes a liturgikus eszközök – textil- és ötvösművészeti alkotások – megpályáztatására. Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus idején a magyar művészek színe-java részt vett ebben a munkában, és amit megalkottak, máig használatban van. Hosszú évekre meghatározták a liturgikus közízlést.

– Az 1997-es Wroclawban rendezett kongresszus óta nem volt közép-kelet európai helyszín. Mit adhat ma Budapest?


– Általános európai kultúránk gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, különböző történelmi hullámokban világszínvonalú alkotásokat hoztunk létre. Emellett ott van a magyarságnak és a környező népeknek az értékekben gazdag népi kultúrája is, gondolok a népzenére, néptáncra. Esti kulturális programokban ezt is széles körűen meg lehet mutatni. Egyedi kulturális örökség például a magyarországi cigányzene, és nagyon sok egyéb, amivel a kongresszusra érkezők megismerkedhetnek.


– Nagy várakozás előzi meg a kongresszus témáját kifejező jelszó megválasztását.

– A jelszó megválasztására nagyon kell figyelni. A cebui Szent Pál idézetre – „Krisztus bennetek a megdicsőülés reménye” – az egyház missziós küldetéséről szóló egész teológiai programot építettek. A jelszóra részünkről is felmerült már több ötlet. Még a végső döntés nincs meg, de például felvetődött a 87. zsoltár utolsó sora: „Minden forrásom belőled fakad”. A II. vatikáni zsinat tanítása szerint a liturgia csúcs és forrás. A Eucharisztiának ezt a forrásjellegét az eddigi kongresszusok nem aknázták még ki teljesen. Azt hiszem, az Eucharisztia egész közösségi, keresztény életünk forrása. Ezt a forrást szeretnénk a középpontba állítani, mert kisugárzása kiterjed az egész életünkre. Az Eucharisztia éltető ereje szétárad mind az egyházban, mind a világban. Ez is lehet egy teológiai gondolat, de még várjuk a végső döntést, mi lesz majd a 2020-as budapesti, 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus teológiai jelmondata.
 
Fotó: Kovács Attila (Budapest); Tóth János (Esztergom)

Trauttwein Éva/Magyar Kurír
 
Kapcsolódó oldal: Euharisztikus Kongresszus







Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum