English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük
2017. augusztus 14., hétfő 09:13

A Katolikus Egyház augusztus 15-én, kedden Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.

 

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
 
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
 
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
 
Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra.








Napi evangelium
Bárcsak felismernéd te is, legalább ezen a napon, ami üdvösségedre szolgál!
  Lk 19,41-44

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Szent Kelemen pápa, vértanú
 
A nap 
szentje
 
Kelemen a római püspöki székben Szent Péter harmadik utódja volt (92?101). Iréneusz 185 körül azt írja, hogy Kelemen még látta és hallotta az apostolokat. Szent Pál mint munkatársát említi a filippiekhez szóló levélben (4, 3). Híres Szent Kelemennek az a levele, amelyet a viszálykodó korintusi egyháznak írt. Ez a legrégibb bizonyítéka annak, hogy a római püspök Szent Péter tekintélyével intézkedett más egyházak ügyeiben is.



A nap szentje

Szent Kolumbán apát
 
A nap 
szentje
 
543 körül született Írországban. Kolostorban nevelkedett, később pedig itt tanított. 48 éves korában 12 társával átjött az európai szárazföldre és a mai Franciaországban és a Bódeni-tó partján fejtett ki missziós munkát. Szerzetesszabályokat írt és ő alapította a bobbiói apátságot. Meghalt 615. november 23-án.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum