Ezután a Szent Péter téren összegyűlt hívek örömujjongása és éljenzése közepette a megválasztott új pápa lépett az erkélyre, aki rövid beszédében azt mondta, hogy a nagy pápa, II. János Pál után, a bíborosok őt, az Úr szőlőjének egyszerű és alázatos munkását választottak meg, majd Jézus Krisztus és Szűz Mária segítségét, valamint a hívek imáit kérte. Ezután XVI. Benedek pápa Urbi et Orbi áldást adott.

Joseph Ratzinger  életrajza:

Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született a németországi Marktl am Inn-ben, a Passaui Egyházmegye területén. Édesapja a csendőrség tisztje volt, régi bajor földműves családból származott. 

Fiatalságának éveit Traunsteinben töltötte. A II. világháború legutolsó szakaszában a légvédelmi egységekhez hívták be kisegítőnek.
 
1946-tól 1951-ig filozófiát és teológiát tanult a Müncheni Egyetemen és a Freisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán. 1951 június 29-én szentelték pappá, s ezután nem sokkal megkezdte tanári tevékenységét. 1953-ban szerezett teológiai doktori fokozatot, disszertációjának címe „Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztanában” volt. Négy esztendővel később habilitált fundamentális teológiából, munkájának címe „Szent Bonaventúra történetteológiája” volt.
 
1951-ben München-Moosachban volt kisegítő lelkipásztor, majd 1951-52-ben München-Bogenhausenben káplán. 1952-től 1954-ig a Freisingi Szemináriumban volt tanár.
 
1954-től 1957-ig a Freisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán volt a dogmatikus és a fundamentális teológia docense, majd ugyanitt 1958-59-ben rendkívüli egyetemi tanár. 1959-től 1963-ig a fundamentális teológia egyetemi tanára volt Bonnban. 1962 és 1965 között a II Vatikáni Zsinat teológiai szakértőjeként, peritusaként tevékenykedett. 1963 és 1966 között a dogmatika és a dogmatörténet professzora volt a Münsteri Egytemen, majd ugyanezeket a tárgyakat tanította 1966-tól 1969-ig a Tübingeni Egyetemen és 1969-től 1977-ig a Regensburgi Egyetemen, ahol 1976-77-ben az egyetem rektorhelyettese volt.
 
VI. Pál pápa 1977 március 25-én münchen-freisingi érsekké, s ugyanezen év június 27-én bíborossá nevezte ki. Még ebben az évben a Regensburgi Egyetem díszprofesszora lett.
 
1981. november 25-én II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is lett.
 
1986 és 1992 között a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit is ellátta. 
 
2002-ben választották meg a bíborosi kollégium dékánjává.

Teológiai köteteinek, tanulmányainak éppoly terjedelmes a listája, mint különböző egyetemektől kapott elismeréseinek, díszdoktori kitüntetéseinek sora. Nem hivatali tekintélye, hanem személyes tekintélye és világos előadásmódja tette, hogy előadásai zsúfolt előadótermek előtt hanngzottak  el, könyvei pedig  nagy példányszámban érdekelték  az embereket.

(szöveg: Magyar Kurír, Új Ember és Horváth István Sándor. fotó: RAI  és Horváth István Sándor)

Ünneplő magyarok a Szent Péter téren 

Kapcsolódó írások:
Első reagálások az új pápa megválasztása után  (Magyar Kurír)

Képriport a Szombathelyi Egyházmegye honlapján (Horváth István Sándor)

Nyomtatóbarát változat