Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke június 8-án Dr. Balogh Elemérnek Pro Ecclesia Hungariae, Dr. Keresztes Lászlónénak és Dr. Kellermayer Miklósnak Pro Cultura Christiana valamint Nagy Lajosnénak, Dr. Nagy Ibolyának és Tóth. Margit M. Gilberta nővérnek Pro Caritate Christiana díjat adott át.

 Dr. Balogh Elemér Pro Ecclesia Hungariae díjatban részesült.

A kitüntetéssel a konferencia tiszteletét és köszönetét kívánja kifejezni azért az elkötelezett munkáért, amelyet Dr. Balogh Elemér hazánkért és az Egyházért végzett. Nyugati kapcsolatai révén sokféle módon segítette az Egyház életét a kommunizmus időszakában, majd felismerve a történelmi fordulatot, szakemberek képzésével járult hozzá ahhoz, hogy Magyarország fejlődése 1989-ben újra indulhasson. Mindezt úgy tette, hogy szívügyének tartotta a krisztusi alapelvek következetes betartását.

Dr. Balogh Elemér 1913-ban születet Budapesten. A Budapesti Közgazdasági Egyetemen doktorált. Családjával 1945-ben emigrált. Néhány évig Münchenben éltek, majd kivándoroltak Amerikába. 1966-tól Bécsben, majd 1985-től egy osztrák bank megbízásából Budapesten dolgozott.
Az Egyesült Államokban töltött évei során megalapította a New York-i Magyar Házat, és létrehozta a Széchenyi Társaságot. Amerikában jótékonysági bálokat szervezett, melyeknek bevételéből Magyarországon motorbiciklit és gépkocsit vásároltak a vidéken élő papok szolgálatának megkönnyítésére.
Elhunyt leányának emlékére 1984-ben alapítványt hozott létre az akkori két egyházi leánygimnáziumban a keresztény szempontból példát mutató diákok támogatására.
Amikor az ózdi kórház felvette nagyapja, Dr. Almási Balogh Pál nevét, 10 ezer dollárral alapítványt hozott létre az ott dolgozó fiatal orvosok szakmai továbbképzésének előmozdítására.
1988-tól tudásával és kapcsolataival segítette a rendszerváltás minél nagyobb sikerét és a magyar egyház szervezeti megújulását.

Dr. Keresztes Lászlóné dr. Várhelyi Ilona, a debreceni Irodalmi Múzeum igazgatója és Dr. Kellermayer Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Kémiai Intézetének professzora Pro Cultura Christiana díjat kapott.

A kitüntetéssel a konferencia tiszteletét és köszönetét kívánja kifejezni Dr. Keresztes Lászlónénak azért az elkötelezett munkáért, amelyet az Egyház, a kultúra és a közélet kapcsolatának előmozdításáért végzett. Az Egyház küldetését a templomfalakon kívül is megjelentette. Gyimesfelsőlokon zarándokházat szerveztek, amelyből középiskola lett. Sokrétű munkával segítette az egyházmegyei zsinat létrejöttét és munkáját. Irodalmi munkássága segíti a vallásos sajtó terjedését, a krisztusi szemlélet jelenlétét a világi médiában is.

Dr. Keresztes Lászlóné 1945-ben született Felsővadászon. 1990-ben kezdeményezte a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége debreceni szervezetének megalapítását, melynek 1998-ig elnöke volt. Előadás-sorozatok, zarándoklatok és más rendezvények szervezésével élénkítette a helyi keresztény értelmiség szerepvállalását.
1992-ben a vezetése alatt működő KÉSZ csoport Sziklára Épített Ház néven alapítványt hozott létre. Az alapítvány Gyimesfelsőlokon zarándokházat épített, ami jelenleg a gyimes-völgyi és moldvai csángók magyar nyelvű iskolájaként működik.
A debreceni Szent Anna-székesegyház képviselőtestületének világi elnökeként az egyházmegyei zsinat egyik szervezője volt. Szívén viseli a katolikus műemlékek és egyházi értékek rendben tartását. Jelentős szerepet vállalt a debreceni egyházi iskolák megszervezésében, a hitoktatók képzésében.
Várhelyi Ilona 1991-ben újraindította a negyedévenként megjelenő Debreceni Katolikus Figyelőt, melynek szerkesztését azóta is maga irányítja. Országos viszonylatban is ismert irodalmi munkásága, társszerkesztője a Távlatok című folyóiratnak.

Dr. Kellermayer Miklósnak a konferencia tiszteletét és köszönetét fejezi ki azért az elkötelezett munkáért, amelyet hazánkért és az Egyházért végzett. Mindig szem előtt tartotta a hit és a tudomány sokrétű kapcsolatának ápolását. Orvosi és oktatói munkájával az életet szolgálta, és ezzel a természetfeletti életre is ráirányította mindazok figyelmét, akikkel kapcsolatba került. Szívügyének tartotta az orvosi felsőoktatás színvonalának és nemzetközi rangjának őrzését is.

Dr. Kellermayer Miklós 1939-ben született Budapesten. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd az egyetem Klinikai Kémiai Intézetében dolgozott. 1972-ben, majd 1981-82-ben a houstoni Baylor Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani, illetve Élettani Intézetének volt kutató docense. 1993-ban Szentgyörgyi Albert-díjjal tüntették ki. A Szent Sír Lovagrend tagja.
A Szent Ágoston Egyházközség és az Összefogás Pécsért Egyesület elnökeként részt vesz a város társadalmi életében, és a keresztény eszmék megerősödéséét dolgozik.

A konferencia Pro Caritate Christiana díjjal tüntette ki Nagy Lajosnét, az Alba Caritas Hungarica Alapítvány ügyvivőjét, Dr. Nagy Ibolyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pécsi vezetőjét és Tóth Margit M. Gilberta nővért.

Nagy Lajosné karitatív szolgálatával az irgalmas Jézust igyekszik megjeleníteni minden rászoruló embernek. Különös mondanivalót hordoz elkötelezettsége karitász-vezetőként és szociális gondozóként mai világunkban, amikor az embert csak a hasznosság oldaláról nézik. Gondot fordít a szenvedélybetegekre is, akik segítségével a lelki ínség próbatételein igyekeznek túljutni.

Nagy Lajosné 1951-ben született. 1995-től az Alba Caritas Hungarica Alapítvány munkatársa, 1996-tól vezetője. Ezt megelőzően három kisgyermeke mellett önkéntesként teljesített szolgálatot. A szakmai hozzáértést igénylő munka ellátásához elvégezte a KATTA szociális munkás képzését. Tevékenyen részt vett a Karitász Rév Szenvedélybeteg-segítő szolgálatának létrehozásában és működtetésében.

Nagy Ibolya segítségnyújtásával a rászoruló embereknek, a hajléktalanoknak és korábban a délszláv háború sérültjeinek Krisztus irgalmas szeretetét jelenítette, jeleníti meg.

Dr. Nagy Ibolya 1930-ban született Budapesten. 1954-ben orvosi diplomát szerzett Pécsett. 1990-ben kezdte el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat keretében megszervezni a szegények járóbeteg-gondozását. A délszláv háború idején a Dráván túli települések betegeit Magyarországra hozták és ápolták. Munkatársaival később szerepet vállalt a menekültek ellátásában és segélyezésében is.
1994-ben népkonyhát nyitott és létrehozta a súlyosan sérült gyermekek napközi otthonát, mely Pécsett egyedülálló.
2001-től megszervezte a hajléktalanok ellátását, tisztálkodási és mosási lehetőséget biztosítva nekik.Nagy Ibolya önzetlen munkáját Isten iránti szeretete motiválja.

A kitüntetéssel a konferencia tiszteletét és köszönetét fejezni ki Tóth Margit M. Gilberta nővérnek azért az elkötelezett munkáért, amelyet az emberek testi, lelki ínségének csillapításért végzett hosszú éveken keresztül. Az irgalmas szamaritánus önzetlenségével segített minden rászorulón, és ezzel magát az élő Jézust hozta közel a beteg emberekhez. Ezt a lelkületet a Fővárosi Szociális Otthon főnővéreként a pártállami időkben is gyakorolta, különös lelki erőről téve tanúságot.

Tóth Margit Mária Gilberta 1920-ban született Kisnémedin. 1940-ben lépett be a Ferences Szegénygondozó Nővérek Kongregációjába. Losoncon a szeretetotthon lakóinak gondozója lett, majd Kassára került. Az ostromot Balassagyarmaton élte át, majd a feloszlatásig a rend zugligeti házában társaival 30 idős ember ellátásáról gondoskodott. Két évig gyárban, azt követően pedig 9 évig ápolónőként dolgozott egy gyermekkórházban. 1962-től nyugdíjazásáig a Fő utcai Fővárosi Szociális Otthon főnővére volt. Később egy nyugdíjas házba került, ahol ügyeletes nővérként dogozott 1990-ig. Ettől kezdve újra a rendi közösségben él, melynek 1997-2001. között általános elöljárója volt.

 Kapcsolódó oldal

Nyomtatóbarát változat