English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Erdő Péter bíboros volt a Rimini Meeting díszvendége
2005. augusztus 29., hétfő 10:55

A Communio e Liberazione lelkiségi mozgalom immár 26. alkalommal rendezte meg nemzetközi találkozóját augusztus 21 és 27. között Riminiben, melynek díszvendége Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása volt. Az alábbiakban a magyar főpásztor Szabadság, jog, norma című előadásának egy részletét közöljük.

Még a felvilágosodás korában is általánosan is elfogadott volt, hogy a szabadságnak tartalma van. Ezt tükrözték az emberi jogok nyilatkozatai és a régebbi alkotmányok. Mindezt az ember mivoltából, az ember természetéből vezették le. Ezért írta Benedetto Croce, hogy a liberális eszmény is a keresztény értékekhez kötődik. A 20. században egy más szabadság fogalom is terjedni kezdett. Egy olyan szabadság, amely csak kötöttségektől való mentességet jelent, de tartalma nincsen. Ám az emberi természetre való hivatkozás nélkül állami törvényhozói akaratra építve egy ilyenfajta szabadságot aligha lehet garantálni, hiszen cselekvésünknek olykor maga a természet vagy a másik ember szabadsága is határt szab. Ezért elkezdődött az emberi jogok átfogalmazása és az a törekvés, hogy rengeteg bürokratikus garanciával védjék őket. Ugyanakkor a 20. század a diktatúrák korának is bizonyult.

A szabadság negatív fogalma azonban az ember téves szemléletén alapszik, mely nem felel meg a realitásnak. Életünk másoktól, másokkal és másokért való lét. Így a szabadságnak is mások szabadságával és a szerves emberi közösséggel harmóniában kell működnie. A jog fogalma hasonlóképpen elbizonytalanodott. A 20. századig a törvény és a jog meghatározásai erőteljes objektív elemet is tartalmaztak. Vagyis nem tartották elegendőnek, hogy a jogszabályt megfelelő szervek, megfelelő formában fogadják el és hirdessék ki, hanem ügyeltek annak tartalmára is. Az ésszerűség, a lehetségesség a római kortól fogva a jogszabály lényeges elemének számított. A kánonjog ma is hangsúlyozza ezt. Ha ezek a követelmények megszűnnek, akkor a törvény megszűnhet létezni.

A modern államokban felmerülhet az emberi jogok fokozatos kiüresedésének veszélye, ha tartalmunk csupán pillanatnyi többségek szavazatától válik függővé, az ember és a társadalom objektív valóságához való visszacsatolás nélkül.

Ha az emberi törvényhozó a saját szabadságát abszolutizálja, és nem vesz figyelembe sem másokat, sem a dolgok valóságát, ez az önkényesség veszélyével jár. De ahogyan az ember szabadsága nem vonatkoztatható el a valóságtól, úgy a jog is olyan szabályokból áll, amelyeknek más szabályokhoz kell igazodniuk: az igazsághoz és a valósághoz.

Az első keresztény nemzedékek egyik fő problémája volt, a törvény és a szabadság viszonya. Örömmel hirdetik Szt. Pál nyomán, hogy megszabadultunk a törvény kötelékeitől, de a tízparancsolat egyszerű törvénye a keresztények számára is érvényes. A Teremtő minden embert képessé tett rá, hogy felismerje az igazságot, a számunkra elégséges mértékben. A kinyilatkoztatásban pedig megerősítette ezt az ajándékát. Ezért a keresztény ember optimista a társadalom, a szabadság, és a jog vonatkozásában is. Bármilyen zavar mutatkozzék is a fogalmak világában, létezik természetes józanész, amely alapot ad szélesebb körű egyetértésre is, és létezik, egy teljes és végleges szabadulás, amelyet Krisztus az emberi nem megváltója hozott el számunkra. Hiszen Krisztus által az ember és a természet „a mulandóság szolgai állapotából, majd felszabadul Isten fiainak dicsőséges szabadságára.” (Róm 8,21)

További információk








Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum