Erdő Péter bíboros január 15-én, Árpád-házi Szent Margit ünnepén nyitotta meg az imaévet az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. „Az idei évben, amikor Kapisztrán Szent János halálának és a nándorfehérvári győzelemnek 550., az 1956-os forradalomnak pedig 50. évfordulójára emlékezünk, méltó, hogy szolidáris szeretettel gondoljunk egész népünkre, imádkozzunk hívőkért és nem hívőkért egyaránt, újuljunk meg lelkületünkben, hogy így Isten segítségével szebbé váljék körülöttünk az élet. (...) A közös és állhatatos imádság nem hiábavaló dolog, nem is csupán saját lelkünk vigasztalása. Egyfajta megtisztulást várunk az imádságtól is. Szándékainknak, vágyainknak nagylelkű felülvizsgálatát, megtisztítását, hozzáigazítását Isten akaratához. A lelkiéletnek, a mentalitásnak, a gondolkodásnak egyfajta megszépülését, és talán a szíveknek a megújulását is. Hitbeli meggyőződésünk, hogy a lelkület megújulásából új, tisztább cselekedetek is következnek.” – fogalmazott a bíboros az ünnepi szentmisén.

A püspöki kar hívására figyelemre méltó lelkesedéssel válaszoltak a hívek. Családok, lelkiségi mozgalmak, plébániai közösségek sora kapcsolódott be a közös imádságba. Február 2-án elindult az Imalánc Magyarországért, amely az év végéig minden napra egy imaszándékot, egy elmélkedést és egy közös imádságot kínál az imádkozóknak. Az egyházmegyék ifjúsági találkozók, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, szentségimádás szervezésével gazdagították a nemzeti imaév programját. Az Egri Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda képzőművészeti pályázatot hirdetett az egyházmegye fiataljainak, amelyben Szent Margit engesztelő életének és magyar szentek hazánkhoz való kapcsolatának megjelenítését várják. Április 22-én megnyílt a Caminónak, vagyis Szent Jakab útjának magyarországi szakasza. Az élet gyöngyei zarándokút Árpád-házi Szent Margit sírjától a nemzeti kegyhelyre, Mátraverebély-Szentkútra és Mariazellbe vezeti a zarándokokat.

A lelki megújulás igénye a határon túli magyar katolikusokat is arra késztette, hogy csatlakozzanak az imaévhez. Január 18-án, a bacsfa-szentantali búcsújáróhelyen elsőként a felvidéki hívek imádkoztak a nemzet gyógyulásáért, február elején a Munkácsi Egyházmegye, a Gyulafehérvári Főegyházmegye és a délvidéki Temerin egyházközsége társult a magyarországi kezdeményezéshez. Márciusban a Szabadkai és a Nagybecskereki Egyházmegyék is kapcsolódtak a nemzeti imaévhez. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök ezekkel a szavakkal fejezte ki minden magyar hívő szándékát: „A magyar nemzet részeként számunkra is rendkívül fontos ez a kezdeményezés. Kárpátaljai magyar népünk is hasonló sebektől szenved, ugyanolyan veszélyek fenyegetik, mint anyaországbeli testvéreinket és a többi határon túli magyar közösséget. (...) Csatlakozunk a magyarországi kezdeményezéshez, több más határon túli egyházmegyével együtt, közösen könyörögve nemzetünk lelki megújulásáért. Isten hallgassa meg közös imánkat!”

Az esztergomi Mindszenty-emlékmise is az imaév országos programjainak sorába illeszkedett. Ternyák Csaba érsek a május 13-ai szentmisén Mindszenty hatvan évvel ezelőtti nemzeti engesztelő programja és nemzeti imaév közötti kapcsolatot hangsúlyozta: „Ahogy Mindszenty bíboros „lelki újjáépítés”-programja sokaknak adott akkor erőt az emberfeletti nehézségek leküzdéséhez, úgy a mostani imaév is lehetőséget ad a megújulásra. Ez a megújulás nem csak magánéletünkre vonatkozik, nem maradhat az a megtisztulás és kiengesztelődés egyéni alkalma, mert ahogy hitünket, úgy magyarságunkat is közösségben, másokkal együtt éljük meg. Születésünk, anyanyelvünk révén tagjai vagyunk a nemzetnek és polgárai az országnak, mint ahogy keresztségünk révén tagjai vagyunk az Egyháznak. Tetteink ezért nem elszigetelt cselekedetek, bűneinknek és jócselekedeteinknek egyaránt hatása van szűkebb és tágabb környezetünkre. Engesztelésünkkel pedig nemcsak a magunk, de mások bűneiért is adózhatunk. Ez a szolidaritás a legmagasztosabb megnyilvánulása.”

Az országos programok kiemelkedő eseménye volt a Betegek és gyógyítók országos zarándoklata Máriapócson, május 28-án. A zarándoklaton – amelyet Beer Miklós váci megyéspüspök vezetett –, több mint ötezren vettek részt.J

únius 3-án, Csíksomlyón 400.000 hívő ünnepelte közösen pünkösdöt. Az ünnepi szentmisén Majnek Antal munkácsi püspök a nemzeti imaévről így fogalmazott: „Bár szomorúan tapasztaljuk, hogy nemzetünk nagy bajban van, hittel nézünk föl és azzal a reménységgel gondolunk a jövőre, hogy Isten irgalma mindig ad lehetőséget a megújulásra. A megújulás pedig ott kezdődik, ha rendet teszünk magunkban, a saját kapcsolatainkban. Legelőször is Istennel való kapcsolatunkban azzal, hogy nem próbáljuk védeni a bűneinket, hanem magunk előtt is őszintén feltárjuk őket a Szentlélek segítségével, azután elfogadjuk az Ő bocsánatát, tudva, hogy már akkor szeretett minket, amikor még bűnösök voltunk. A megújulás következő lépése, hogy feladjuk a védekezésünket, a mentegetőzéseinket a kapcsolatainkban is, kezdve a legszorosabbakkal. Nem tehet a nemzet megújulásáért semmit az, aki képtelen engedni vélt igazából felesége vagy férje, anyja vagy menye előtt. Bizony, a közvetlen környezetünkben a legnehezebb megélnünk az Úr főparancsát.”Erdő Péter bíboros külföldi útjain nemcsak a magyar nemzet, hanem egész Európa megújulásának szükségességét hangsúlyozta. A bíboros június 10-én és 11-én a lengyelországi Świety Krzyz kolostorban tartott ünnepi szentmisét, a kolostor alapításának ezredik évfordulóján. A kolostor a lengyel-magyar testvériség szép példája, Szent Kereszt-ereklyéjét a hagyomány szerint Szent Imre hercegtől kapta ajándékba. „Népünknek, de egész Európának is szüksége van arra, hogy megújuljon a reménységben és bizalommal tekintsen a jövőbe.” – mondta a főpásztor ünnepi prédikációjában.

Az imaév következő eseménye június 29-én 11 órakor lesz az esztergomi bazilikában: a Szlovák és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciák Állandó Tanácsainak tagjai a népeink közötti kölcsönös kiengesztelődés jegyében mutatnak be szentmisét.

Nyomtatóbarát változat