Bábel Balázs, a Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye érseke a szentmise előtt köszöntötte a megjelenteket. Emlékeztetett arra, hogy III. Callixtus pápa, amikor augusztus 6-án, az Úr színeváltozásának napján értesült a július 22-i nándorfehérvári győzelemről, elrendelte, hogy e napot az egész kereszténység ünnepként tisztelje. A mostani szentmisét, amely az MKPK által meghirdetett engesztelő nemzeti imaév egyik kiemelkedő eseménye, azért tartják Kalocsán, mert Nándorfehérvár az egykori Kalocsai Érsekséghez tartozott.

Erdő Péter bíboros bevezető szavaiban Urunk színeváltozásának ünnepéről szólt. Jézus Krisztus megmutatta tanítványainak az örök élet ragyogását. Isten gondviselő szeretetének fényében a hétköznapok is új lendületet kaphatnak – fogalmazott Erdő Péter, emlékeztetve arra, hogy éppen ebből a megfontolásból hirdette meg a Püspöki Konferencia az engesztelő nemzeti imaévet. Az ünnepek, a történelmi eseményekről való megemlékezés annak felismeréséhez segít hozzá, hogy az elkötelezettség és az Istenbe vetett bizalom ma is példaértékű, a helytálláshoz Isten ad erőt a keresztény ember számára.

„Hálát adni, példát venni, a magyarságért imádkozni akarunk ebben a szentmisében. Nem pusztán a török feletti győzelmet ünnepeljük, hanem a hitből fakadó önfeláldozás tettét” – kezdte szentbeszédét Pénzes János szabadkai megyéspüspök. Megemlékezett a nándorfehérvári diadal, a törökök felett aratott győzelem nagy személyiségeiről: Kapisztrán Szent Jánosról, Hunyadi Jánosról és Dugovics Tituszról és az akkori pápáról, III. Callixtusról.

III. Callixtus pápa volt az egyetlen, aki az akkori Európa uralkodói közül, felismerve a török veszedelmet, keresztes hadjáratot hirdetett és – látva Európa állapotát – imára szólított fel. Hunyadi János igaz és alázatos keresztényként harcolt a törökök ellen, Kapisztrán Szent János személyisége a nemzetek feletti keresztény összefogás szép példája. E nagy történelmi személyiségek élete arra tanít, hogy nagy tettek csak önfeláldozás árán valósulhatnak meg – monda a szabadkai megyéspüspök.

Ma nem annyira a külső bajok, sokkal inkább a belső problémák emésztik nemzetünket, és Európát – fogalmazott Pénzes János. Ezek között említette a hit meggyengülését, Európa keresztény értékeinek elhalványulását. Nemzetünk nagy bajban van – idézte a szabadkai püspök az MKPK nemzeti imaévet meghirdető körlevelét. Ez a sokat vitatott mondat bizony igaz – fogalmazott. Nem pusztán a gazdasági nehézségek, hanem az erkölcs meggyengülése, a szolidaritás hiánya, a népesség fogyása jelenti az igazi bajt. A Püspöki Konferencia imaévet hirdető körlevelének azonban van egy másik nagyon fontos mondata is – figyelmeztetett Pénzes János. Ez így hangzik: Jézus Krisztus nem csüggedésre, hanem a reménységre hívott meg bennünket. A keresztény elkötelezettség hazánk és Európa számára is csak előnyt jelent, hiszen a keresztény tanítás képes választ adni korunk nagy kérdéseire.

A világ zajában ne felejtsük el ma sem a déli harangszót – kérte beszéde végén a szabadkai megyéspüspök. Emlékeztessen ez bennünket az önfeláldozásra, kérjük Szűz Máriát, hogy járjon közben nemzetünkért!

A Szentatya apostoli áldását a szentmise végén Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius közvetítette. Rövid beszédében a nuncius megemlékezett arról, hogy Magyarország évszázadokon keresztül a kereszténység egyik védőbástyája volt. Ez nem utolsósorban azért volt lehetséges, mert hűséges volt a Szentatyához. Újítsuk meg most is a Szentatyához való hűségünket – kérte Juliusz Janusz. Magyarországnak és Európának ma is szembe kell néznie a hit elvesztésével, és sokszor a keresztény értékek iránti nyílt támadásokkal. A világban ma is sok helyen dúl a háború, amely ellen XVI. Benedek pápa oly sokszor felemeli szavát. A nándorfehérvári győzelem emlékére tartott megemlékezés egybeesik Urunk színeváltozásának liturgikus ünnepével. Kérjük a Mennyei Atya segítségét abban, hogy megszűnjenek a háborúk és az igazságtalanságok – mondta Juliusz Janusz érsek a szentmise záró áldása előtt.

A szentmise végén Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek köszönetet mondott a híveknek, akik jelenlétükkel, szolgálatukkal emelték az ünnep fényét, köztük kiemelten az énekkarnak, valamint a solti és a keceli híveknek, akik az oltár és a templom díszítését végezték.

tudósítás: Magyar Kurír

fotók: www.kecskemetilapok.hu