English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Nyolcszáz éves a lébényi Szent Jakab-templom
2006. augusztus 11., péntek 13:00

Szent Jakab tiszteletére szentelt lébényi plébániatemplom idén ünnepli fennállásának 800. évfordulóját.
A jeles évfordulóra augusztus 13-án 16 órakor szentmisével emlékeznek, amelynek főcelebránsa Erdő  Péter bíboros lesz. Ez a szentmise zárja a tavaly Szent Jakab ünnepén megnyitott jubileumi évet, amelynek során számos kezdeményezéssel emlékeztek a templom nyolc évszázados fennállására.

A XII. század végétől kezdve számos, a lébényihez hasonló nemzetségi monostor épült hazánkban. Ezek a templomok – Ják, Türje, Zsámbék, Mórichida–Árpás – stílusukban közös vonásokat mutatnak: háromhajós, bazilikális elrendezésűek (a világítást a mellékhajók fölé magasodó főhajó falába vágott ablakok biztosítják), nyugati toronypárral és kegyúri karzattal rendelkeznek.

A Kézai Simon-féle Képes krónikából tudjuk, hogy az egész vidék – benne a mai Lébény település – első ura egy Gizella királyné kíséretéhez tartozó, Ernő nevű gróf volt. Ő I. András király és Konrád császár között követjárás-szolgálatot teljesített, és Salamon király idejében bizonyítottan le is telepedett a hűbérül kapott libeni birtokon. Ugyanez a krónika a Szent István korában beköltözött lovagok, a jövevény nemesek között említi Lébényi Potot, akit Ernistusnak (Ernőnek) is nevez, és aki a krónikás szerint sok katonával jött Magyarországra.

Az alapítás körülményeiről nincsenek biztos adatok, az valójában már Imre király uralkodása alatt, valamikor 1199 előtt megtörténhetett, s egy 1212-es oklevél szerint már állt a templom. A frissen alapított monostorban az apát vezetése alatt már a korai korszakban is virágzó kolostori élet lehetett. Az adományokkal és vásárlással gazdagodó, terjeszkedő monostor első, név szerint ismert apátja Lénárd szerzetes.

A templom és a kolostor sok megpróbáltatáson ment keresztül. Tatárok, csehek dúlták fel, majd a XV. században a németek gyújtották fel. 1529-ben a török pusztította, a szerzetesek elmenekültek. A Budavár 1541-es ostromát és elfoglalását követő évek törökjárásai után a bencések elhagyták Lébény környéki birtokaikat, és már nem tértek vissza az általuk épített monostorba.

1631-ben a jezsuiták vették át a templom gondozását, megkezdték rendbehozatalát. Bécs 1683. évi ostroma alkalmával azonban a törökök ismét felégették. 1841-ben újra tűzvész pusztította. A felújításnál a torony barokk kűlsőt kapott.

A finoman faragott kövekbõl épített román stílusú templom viszonylag épen maradt ránk. A bazilikális, ikertornyos, háromhajós épületet bélletes nyugati és déli kapu ékesíti. A templomhajók félkörös záródásúak. A beomlott boltozatot dongaboltozattal valószínűleg a jezsuiták pótolták. A déli kapu feltehetõen az elenyészett keresztfolyosóba nyílott. 1858 és 1879 között Arthur Essenwein nürnbergi múzeumigazgató irányításával restaurálták a templomot, ez volt a hazai műemlékvédelem első fontos lépése.

Esztergom–Budapesti Főegyházmegyei Sajtóiroda/Magyar Kurír








Napi evangelium
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.
  Jn 13,1-15

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum