A Szentatyával németül folytatott négyszemközti megbeszélés után a köztársasági elnök Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral találkozott.

Erről Sólyom László így nyilatkozott:

A magyar-vatikáni kapcsolatok hagyományosan jók, és ezt a viszonyt szeretnénk továbbra is fenntartani - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Ennek nevralgikus pontja az egyházak és főleg az egyházi iskolák és más intézmények állami támogatására vonatkozik. Gyakran felmerül a magyar sajtóban, hogy ezt felül kellene vizsgálni, de sem a kormány álláspontja, sem pedig az államfő személyes álláspontja nem ez. Nem kell számítani semmilyen változásra a Szentszék és Magyarország közti kétoldalú egyezményt illetően - erősítette meg álláspontját Sólyom László, aki szerint össze kellene hívni a vatikáni-magyar vegyes bizottságot és a pénzügyileg fontos kérdéseket tisztázni.

A határon túli magyarok kérdésével kapcsolatban a magyar államfő elmondta, hogy igen fontos az ott élő nagy számú katolikus anyanyelven történő lelki gondozása. Sólyom László azt kérte Bertone bíborostól, hogy ha a magyar püspökök nyugdíjba mennek, vagy megüresedik a székük, akkor magyar püspököt nevezzenek ki a helyükre. Különösen fontos az, hogy Szlovákiában még inkább legyen magyar püspök - fejtette ki a köztársasági elnök.

Külön kérdés a csángók ügye, vagyis hogy a csángók magyar nyelvű papot kapjanak, magyarul misézzenek és magyarul lehessen imádkozni. Az elnök fölvetett egy jogi megoldást, amit az egyház régóta ismer. Arról van szó, hogy nemcsak területi alapon lehet egyházat szervezni, területi püspökségeket, egyházmegyéket szervezni, hanem személyi elven is. Ahogy van például tábori püspök, vagy vendégmunkások,  betelepült bevándorlók részére, úgy lehetne kinevezni a szórványban élő magyarok részére magyar püspököket. "Ez a kérésem nem talált elutasításra - tette hozzá az elnök -, sőt rendkívüli érdeklődést váltott ki Bertone bíboros részéről."  A hivatalos ebéd folyamán Sólyom államelnök egy ezzel kapcsolatban megjelent tanulmányát ajándékozta a bíboros államtitkárnak.

Ezenkívül szó esett  a magyar belpolitikai helyzetről is. A felek megállapították, hogy az erkölcsi elvek fontosságát mindig hangsúlyozni kell, ahogyan ezt már a magyar alkotmánybíróság és maga az elnök is tette az alapjogok kapcsán. A megbeszélések során egyeztették végül az uniós álláspontot is, hangsúlyozva, hogy Magyarország továbbra is elkötelezetten uniópárti és a szorosabb politikai integrációban keresi a jövőt.

A vatikáni találkozó után Sólyom László megtekintette a Római Magyar Akadémiát, valamint a Pápai Magyar Intézetet, majd Erdődy Gábor szentszéki nagykövet adott ebédet a köztársasági elnök tiszteletére az Akadémia dísztermében,

(fotó: www.catholicpressphoto.com)

Nyomtatóbarát változat