Az aacheni Pfalz-kápolna szimbolikája a Karoling korszak felfogását tülrözi, mely szerint az urakodó hatalmát magától Istentől kapta azért, hogy Isten szolgájaként a nép javára cselekedjen. Ezt a felfogást követte Szent István király is. Ha a ma Európája nem is osztja már a középkori terminológiát és felfogást, azért a lényegben, amely szerint a hatalomnak az Isten képmására teremtett ember javát kell szolgálnia egyet kell értenünk – vélte Erdő Péter.

Az aacheni kegykép az Istenanyát a bölcsesség tudójaként, uralkodójaként ábrázolja. Ez a kép a ma emberének is sokatmondó. A modern embernek is szüksége van az isteni bölcsességre, amelynek fényében vizsgálhatja a körülötte lévő világot, annak gondjait és kérdéseit. A ma emberének is szüksége van az isteni irgalomra. Az isteni bölcsesség és irgalom Mária által, a Mária-tisztelet által válik érthetővé, kézzelfoghatóvá a ma embere számára, és ez köti össze ma is Aachent és Magyarországot. – mondta beszédében Erdő Péter.

Az Európai Alapítvány az Aacheni Dómért 1988 óta létezik, célja földrészünk e rendkívüli szakrális és kultúrtörténeti emlékének megőrzése. Kuratóriumi tagjai között 14 országból 130 személyiséget találunk, köztük királyokat, államelnököket, minisztereket, bíborosokat és püspököket. A mostani ülésen részt vett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök is.

hírforrás: Magyar Kurír, képek:www.aachendom.de, wikipedia.org