Január 1.
Engesztelő imaév a nemzet lelki megújulásáért
Imaévet hirdetetett az MKPK a nemzet lelki megújulásáért a nándorfehérvári diadal 550. és az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából. Az imaévhez csatlakoztak a határon túli magyar közösségek is, püspökeik vezetésével.
Idézetek a január elsején az ország valamennyi templomában felolvasott körlevélből:
„Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket. Ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiáinak és kudarcainak sorozata. Vérengzések és megaláztatások. Bizalmatlanság nemzetünkön belül, az összetartás drámai hiánya: olyan seb, amely Mohácsot hozott ránk, olyan seb, amely máig nem gyógyult be. Súlyosan nehezedik ránk a reménytelenség bűne és a csüggedés kísértése is. A térség országainál jóval korábban kezdődött nálunk a gyermekellenes magatartás. A hatalom bár jólétet nem tudott biztosítani, megengedte az abortuszt, amelyet keresztények is tömegesen elkövettek. Így mintegy hatmillió magyar nem születhetett meg.”
”Imádkozzunk ebben az évben egyénileg és közösségileg is a magyarság lelki megújulásáért. Kérjük a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárását családjainkért, hogy nagylelkű szeretettel fogadják a gyermekeket, és mindnyájan áldozatkész segítői legyünk azoknak, akik bármilyen körülmények között elfogadják a születendő emberi életet. A Boldogságos Szűz járjon közben értünk, hogy figyelmes szeretettel forduljunk az idősek és a betegek felé, hogy senkinek ne kelljen egy végigdolgozott élet után vagy betegsége terhét hordozva magányt és szükséget szenvednie. Aki az időseket megbecsüli, saját méltóságát és jövőjét becsüli meg. Szűz Mária mint a Betegek Gyógyítója járjon közben betegeinkért és mindazokért, akik gyógyításukért és ápolásukért fáradoznak. Szűz Mária mint a Bölcsesség Széke pártfogója az iskoláknak és az oktatásnak is. Kérjük támogatását, hogy hazai oktatásunk és nevelésünk minél több fiatalt elvezessen az igazság megismerésére és az igaz emberségre. Ezért vállal Egyházunk minden áldozatot, hogy katolikus szellemű iskolákat tartson fenn. Mindnyájunk kötelessége, hogy Krisztus hitében az evangéliumi erkölcs szerint teljes emberségre neveljük a fiatalokat.”

Január 15-22.
Ökumenikus imahét a keresztények egységéért
Az imahét megnyitásán, melyet a budapesti Szent István-bazilikában tartottak, részt vett Erdő Péter bíboros, D. Szebik Imre evangélikus elnök-püspök, Varga László református püspök-helyettes, Gáncs Péter evangélikus püspök, Mészáros Kálmán baptista egyházelnök, Csernák István metodista szuperintendens, Hilarion ortodox püspök, Voiszlav Gality ortodox esperes, Magyar Márius ortodox esperes, Kalota József ortodox érseki vikárius, Stefan Mamakov ortodox lelkész, Denis Moss anglikán kanonok és Szabó Géza, a bazilika plébánosa.
Erdő Péter bíboros ünnepi szentbeszédében az imahetet összekapcsolta a püspöki konferencia által meghirdetett engesztelő imaévvel: „Számunkra, katolikusok számára a keresztények közötti érzelmi megosztottság, a reformáció és ellenreformáció korának emlékei is olyan örökséget jelentenek, amelyet igazságban és szeretetben új módon kell szemlélnünk, meghaladva korábbi rivalizálásokat és ellenérzéseket, érzelmileg is, beszédmódunkban, cselekvésünkben is elkötelezetten a szolidaritás és az együttműködés felé.”  „Népünk lelki megújulásának egyik kiemelkedően fontos feladata, hogy hazánkban a kereszténység egységének ügye új lendülettel, megújuló elkötelezettséggel és szeretettel haladjon előre” – zárta szentbeszédét a bíboros.

Január 15.
Megkezdte adását a Mária Rádió
Hazánk harmadik katolikus rádiója, a Mária Rádió kezdte meg adását január 15-én. A műsor Budapesten és környékén fogható a 94,2 MHz-es ultrarövidhullámú frekvencián.
A Mária Rádió katolikus rádió, mégis ökumenikus szellemű, mivel sok nem katolikus – sőt nem keresztény – testvérünk Isten szeretetéről és szépségéről tanúskodó életpéldáját is szeretné felmutatni.

Február 17.
Megjelent magyarul a pápa első enciklikája
XVI. Benedek pápa Deus caritas est – Az Isten szeretet című első enciklikájának magyar kiadását Veres András püspök, az MKPK titkára, Diós István fordító és Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója mutatta be a sajtó képviselőinek. Az ötven oldalas kötet az Apostoli Szentszék magyarországi kiadójánál, a Szent István Társulatnál jelent meg.

Február 18.
Erdő Péter bíboros levelet küldött II. Alekszijnek
Az MKPK elnöke levelet küldött II. Alekszijnek, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának. A levélben többek között így ír: „Az idén Magyarország az 1956-os forradalom 50. évfordulójára emlékezik. Az elhunytak iránt érzett gyász mellett katolikus egyházunk a megemlékezés középpontjába a reménységet állította: imaévet hirdettünk nemzetünk lelki megújulásáért. Ebben a megújulásban nagy szerepe van a Krisztus tanítása szerinti megbékélésnek, a csüggedésből való felemelkedésnek, saját népünk és más népek nagyrabecsülésének is. A teremtő Isten alkotása az ember. Az emberi nyelvek, kultúrák, közösségek, a nemzetek sajátos és egyedi zsenialitása, mely az élet nehézségeinek megoldásában megnyilvánul a történelem során, érték az egész emberiség számára, és érték a Teremtő szemében.”
„Kérem Szentséged imáit, hogy népeink (...) erősödjenek meg a kiengesztelődött és szolidáris együttműködésben, és hozzájárulhassanak Európa népeinek kiteljesedéséhez a kölcsönös tiszteletben, szeretetben, az emberi és keresztény értékekben.”

Március 7.
A közelmúlt egyháztörténelmének kutatása
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia március 7. és 9. között megtartott tavaszi ülésén elfogadta az 1945. utáni egyháztörténelem kutatására életre hívott Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány statutumát. Ez az alapítvány hivatott megszervezni és összehangolni azokat a kutatásokat, amelyek elősegíthetik történelmünk súlyos időszakának teljesebb megértését. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, tagjai között található Szabó Tamás püspök.

Március 19.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelet bocsátott ki a közelgő parlamenti választásokról
”...felelősek vagyunk földi hazánk sorsáért is. Életünket a teremtő Isten szándéka szerint, emberi természetünk adottságainak megfelelően, az Evangélium szellemében kell alakítanunk igazságban és szabadságban, igazságosságban és szeretetben. Az Evangélium fényében tudjuk, hogy az élet és a család védelme, az ifjúság nevelése, a munka becsülete, az emberi személy méltóságának tisztelete olyan értékek, amelyekhez feltétlenül ragaszkodnunk kell. Felelősséget érzünk hazánk egész népéért és minden magyarért. Ugyanígy felelősek vagyunk, hogy olyan képviselőket válasszunk, akik tiszteletben tartják a vallásos emberek egyenlő jogait, és biztosítják az egyházi iskolák és szociális intézmények igazságos támogatását” – olvasható többek között a körlevélben.

Április 20.
Miserend az interneten
Új honlap indult www.miserend.hu címmel. A portál a magyarországi és a határon túli templomokat és azok miserendjét tartalmazza.

Április 28.
A pápa jóváhagyta a Salkaházi Sára vértanúságát kihirdető dokumentumot
Ezzel megnyílt az út a boldoggáavatás ünnepélyes kihirdetése előtt, melyre szeptember 17-én, Budapesten kerül sor.

Május 7.
Hivatások világnapja
A Katolikus Egyházban minden évben húsvét negyedik vasárnapján – 2006-ban május 7-én – tartják a papi hivatások világnapját. Ekkor a szentmiséken világszerte papjaikért és új papi hivatásokért imádkoznak a hívek.
Az 1,1 milliárd hívet számláló Katolikus Egyháznak 406 ezer papja van, akiknek kétharmada egyházmegyés, egyharmada pedig szerzetes. A papság összlétszáma az elmúlt negyed században kis mértékben évről évre csökkent, de a jövő szempontjából bíztató, hogy az utóbbi években a papi hivatást választók száma jelentős növekedésnek indult, ami elsősorban Afrika és Ázsia fiatal egyházainak köszönhető. Míg 1978-ban 64 ezer, 2004-ben 113 ezer fiatal készült e hivatásra a világ országaiban.
Hazánkban a legújabb adatok szerint 2559 katolikus pap működik, közülük 1991 egyházmegyés és 568 szerzetes. A világi papságra készülő hittudományi főiskolások, egyetemisták száma az idei tanévben 259 fő, a szerzetes kispapoké pedig 93 fő.

Május 13.
Mindszenty-emlékmise Esztergomban
Ünnepi szentmisében emlékeztek meg Mindszenty József bíboros halálának évfordulójáról május 13-án az esztergomi bazilikában. A szentmisét Erdő Péter bíboros közösen mutatta be Ternyák Csaba érsekkel, a Papi Kongregáció titkárával, Juliusz Janusz apostoli nunciussal, a püspöki konferencia tagjaival és az egyházmegye papságával. A szentmisére az ország minden pontjáról érkező zarándokok Isten Szolgája Mindszenty József bíboros közbenjárását kérték a nemzet lelki megújulásáért.
Ternyák Csaba érsek szentbeszédében emlékeztetett a fatimai jelenés e napra eső évfordulójára, és kiemelte a hercegprímás által indított nemzeti engesztelő imamozgalmat, hangsúlyozva: „csak imádkozó ember építhet egy jobb világot”.

Május 17.
Új váci segédpüspök kinevezése
XVI. Benedek pápa a Váci Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Varga Lajos pásztói esperes-plébánost, akinek a Sicca Veneria címzetes püspöke címet adományozta.

Június 15.
Hitéleti adatok
2005-ben többen bérmálkoztak, kötöttek házasságot, mint egy évvel korábban, és nőtt az egyházi temetések száma is. Kis mértékben ugyanakkor csökkent a keresztelések, az elsőáldozások és jelentősebben a hitoktatásban részesülők száma. Ez utóbbi adatok is beszédesen mutatják a születések és a gyermekek számának jelentős csökkenését.
Templomainkban 2005-ben 46414 keresztelő és 30810 elsőáldozás volt, egy, illetve két százalékkal kevesebb, mint 2004-ben. Fájdalmas adat, hogy hittanosaink száma egy év alatt több mint 20 ezerrel, 5,7 százalékkal csökkent. A 2005/2006-os tanévben így is 334113-an vettek részt iskolai vagy templomi katekézisen, 26157 csoportban. A bérmálás szentségében 2005-ben az előző évinél 5,6 százalékkal többen 22435-en részesültek, és 13128 pár kötött egyházi házasságot, ami két százalékos növekedést jelent. A katolikus szertartás szerinti temetések száma 2005-ben 59326 volt, 2,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Június 19.
Osztrák-magyar püspöki találkozó Mariazellben
Az osztrák és a magyar püspökök közös tanácskozáson vettek részt június 19-21. között Mariazellben, a híres osztrák zarándokhelyen. Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke, valamint Christoph Schönborn bíboros, az osztrák konferencia elnöke vezetésével áttekintették a két ország katolikusai közötti eddigi kapcsolatokat és az együttműködés további lehetőségeit. Szóba került az egyházak és az állam viszonya országainkban, illetve az Európai Unióval kapcsolatos kérdések.

Június 20.
Új püspöki kinevezések
XVI. Benedek pápa Veres András egri segédpüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát szombathelyi, Kiss-Rigó László esztergom-budapesti segédpüspököt pedig szeged-csanádi megyéspüspökké nevezte ki.

Június 29.
Szentmise a szlovák-magyar kiengesztelődésért
A nemzeti engesztelő imaév keretében a Szlovák és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciák állandó tanácsainak tagjai június 29-én 11 órakor a népeink közötti kölcsönös kiengesztelődés jegyében szentmisét mutattak be az esztergomi bazilikában. A szentmise alatt felolvasták és aláírták a két püspöki konferencia testvéri kiengesztelődésről és az együttműködésről szóló dokumentumot. Az eseményre XVI. Benedek pápa apostoli áldását küldte.

Július 15.
Német László a püspöki konferencia új titkára
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia július 15-én rendkívüli ülést tartott, hogy megválassza a testület új titkárát, miután Veres András püspök, az eddigi titkár szombathelyi megyéspüspökké való kinevezése után, június 20-án benyújtotta lemondását. A konferencia új titkára Dr. Német László verbita szerzetes, a rend magyarországi tartományfőnöke.

Augusztus 5.
Emlékmise a nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján
A nándorfehérvári győzelem 550. évfordulója alkalmából ünnepi szentmisét mutattak be augusztus 5-én, Urunk színeváltozásának ünnepén Erdő Péter bíboros, Juliusz Janusz apostoli nuncius, a püspöki konferencia tagjai, valamint a határon túlról érkezett magyar püspökök Kalocsán, annak az egyházmegyének a székhelyén, ahová valaha Nándorfehérvár is tartozott.
„Hálát adni, példát venni, a magyarságért imádkozni akarunk. Nem pusztán a török feletti győzelmet ünnepeljük, hanem a hitből fakadó önfeláldozás tettét” – kezdte szentbeszédét Pénzes János püspök. Ma nem annyira a külső bajok, sokkal inkább a belső problémák emésztik nemzetünket és Európát – fogalmazott a szabadkai megyéspüspök. Ezek között említette a hit meggyengülését, Európa keresztény értékeinek elhalványulását. Jézus Krisztus nem csüggedésre, hanem a reménységre hívott meg bennünket. A keresztény elkötelezettség hazánk és Európa számára is csak előnyt jelent, hiszen a keresztény tanítás képes választ adni korunk nagy kérdéseire.

Augusztus 12.
Nemzeti kegyhely lett Mátraverebély-Szentkút
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nemzeti kegyhellyé nyilvánította a mátraverebély-szentkúti Nagyboldogasszony-bazilikát. A döntést Erdő Péter bíboros hirdette ki a kegyhely főbúcsúján.

Augusztus 15.
Közép-Európai Katolikus Találkozó Esztergomban
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a püspöki konferencia tagjaival, a közép-európai katolikus együttműködésben részt vevő nyolc ország, valamint Kárpátalja, Erdély és Délvidék magyar püspökeinek részvételével mutatott be szentmisét Nagyboldogasszony ünnepén, a bazilika búcsúnapján Esztergomban. Szentbeszédében a bíboros felidézte a 2004-es Közép-Európai Katolikus Találkozót, amelyet Mariazellben rendeztek, és amelyen a résztvevő nyolc ország katolikusainak és egyházi vezetőinek szorosabb együttműködését határozták el.

Augusztus 20.
Egymillió imádkozó magyar
Erdő Péter bíboros a Szent Jobb körmenet előtt bejelentette, hogy már több mint egy millióan csatlakoztak a nemzeti imaévhez, és megemlékezett II. János Pál pápáról, aki 15 évvel korábban, ugyanezen a napon pontifikált szentmisét Budapesten, a Hősök terén.

Szeptember 17.
Salkaházi Sára boldoggáavatása
XVI. Benedek pápa április 28-án írta alá a Salkaházi Sára szociális testvér vértanúságát elismerő dokumentumot. A kihirdetésre szentmise keretében szeptember 17-én, vasárnap 11 órakor került sor a budapesti Szent István-bazilika előtti téren. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjainak, határon túli magyar püspököknek, Ternyák Csaba érseknek, a Papi Kongregáció titkárának, Juliusz Janusz apostoli nunciusnak és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjainak a részvételével. A szertartáson jelen volt és a szentmise záróáldása előtt méltatást mondott Salkaházi Sáráról Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

Október 6.
Erdő Péter bíborost választották a CCEE elnökének
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) szentpétervári találkozóján Erdő Péter bíborost választották a földrész 34 püspöki konferenciáját tömörítő szervezet elnökévé.

Október 19.
Országfelajánlás Fatimában
Az engesztelő imaév keretében a püspöki kar hívására mintegy ezer fő vett részt október 17-20. között a fatimai nemzeti zarándoklaton. Erdő Péter bíboros a jelenlévő püspökökkel és papokkal október 19-én felajánló szentmisét mutatott be a fatimai szentélyben, amelynek során a Szűzanya Szeplőtelen Szívének oltalmába ajánlotta nemzetünket.

Október 22.
Ökumenikus istentisztelet az 1956-os forradalom évfordulóján
XVI. Benedek személyes képviselője, Angelo Sodano bíboros, pápai legátus jelenlétében a hősökre és az áldozatokra emlékeztek a forradalom 50. évfordulóján, október 22-én a budapesti Szent István-bazilikában a keresztény történelmi egyházak. Az ökumenikus istentiszteletet Erdő Péter bíboros, prímás, az MKPK elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, református zsinati elnök és Ittzés János evangélikus elnök-püspök vezette.

November 5.
Szent Imre-év kezdődött Székesfehérvárott
Szent Imre születésének 1000. évfordulójára készülve szülővárosában emlékévet hirdetett meg Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök. A főpásztor szentbeszédében a szent herceg életpéldájának követésére buzdított: „…Imre herceget úgy ismertük meg, mint aki hallgatott családjára, tanítóira, de főként Isten szavára. Önmagát is legyőzni tudó tiszta férfi volt, aki nem elégedett meg a középszerűséggel, ragaszkodott elveihez, erejével, tehetségével másokat szolgált, és szívében az erkölcs eggyé tette Isten és az embertárs szeretetét.” A jubileumi év folyamán az egyházmegye kiállításokat, pályázatokat, ifjúsági programokat és zarándoklatokat szervez.

November 6.
XVI. Benedek pápa fogadta Sólyom László köztársasági elnököt
Sólyom Lászlót, a Magyar Köztársaság elnökét november 6-án a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta XVI. Benedek pápa. A megbeszélés majdnem fél órán át tartott.

November 19.
A Szent Erzsébet Jubileumi Év megnyitása
A püspöki konferencia jubileumi évet hirdetett 2007-re Szent Erzsébet születésének 800 éves évfordulója alkalmából. A jubileumi esztendőt Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke nyitotta meg november 19-én a budapesti Szent István-bazilikában. E napon adták át Gombás Istvánnénak a karitatív munkában kiemelkedő munkásságáért a Szent Erzsébet rózsája-díjat a Művészetek Palotájában, majd neves művészek előadták Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. E napon olvasták fel a templomokban a püspöki kar Szent Erzsébetről szóló körlevelét.

November 26.
Erdő Péter bíboros Magyarországi Zsidókért-díjat kapott
Erdő Péter bíborosnak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének Magyarországi Zsidókért-díjat adományozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnökének indoklása szerint Erdő Péter bíboros a katolikusok és zsidók közötti párbeszéd elősegítéséért, a holokauszt során meggyilkolt zsidók, illetve az embermentők emlékének megőrzéséért kapta az elismerést.

November 30.
Találkoztak az MKPK és a KDNP vezetői
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa és a Kereszténydemokrata Néppárt vezetősége november 30-án találkozott a püspöki konferencia székházában. A két fél a Katolikus Egyház szociális tanítása szemszögéből áttekintette az aktuális társadalmi kérdéseket.

December 6.
Pro Ecclesia díjat kapott Olofsson Placid
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott Olofsson Placid bencés szerzetesnek. A díjat Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke adta át. Az elismeréssel a konferencia tiszteletét és köszönetét fejezte ki a szerzetes példaadó emberségéért és hitéért, amelyről minden körülmény között tanúságot tett. Egyúttal kifejezte gratulációját a díjazott 90. születésnapja alkalmából.

December 7.
Találkoztak az MKPK és az MSZP vezetői
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa Erdő Péter vezetésével és a Magyar Szocialista Párt Országos Elnökségének delegációja Szekeres Imre elnökhelyettes vezetésével megbeszélést folytatott az MKPK székházában. A felek megtárgyalták azokat az aktuális kérdéseket, amelyek a püspöki kar és az MSZP elnöksége szerint a nemzet fejlődésével kapcsolatosak, és a magyar társadalom minden szereplőjének szoros együttműködését igénylik. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa és a Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége megegyezett abban, hogy az ilyen típusú találkozók a jövőben is szükségesek.

December 14.
Európa az átalakuló világban
Háromnapos nemzetközi konferenciát rendezett december 14-16. között Budapesten a Kultúra Pápai Tanácsa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyar Tudományos Akadémia. A konferencián előadást tartott többek között Sólyom László köztársasági elnök, Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, Erdő Péter bíboros, az MKPK és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke.

December 16.
Kaszap Istvánt a boldogok sorába emelik
XVI. Benedek pápa magánkihallgatáson fogadta José Saraiva Martins bíborost, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusát. A kihallgatás keretében a Szentatya jóváhagyta azt a dekrétumot, amely elismeri többek között, hogy „az 1916. március 25-én Székesfehérváron született és 1935. december 17-én ugyanott elhunyt Isten Szolgája Kaszap István hősi fokon gyakorolta az erényeket”. Ezzel gyakorlatilag megnyílt az út a boldoggáavatás ünnepélyes kihirdetése előtt, melynek időpontját később jelölik ki.

December 17.
Megkezdődött a Brenner János-emlékév
Veres András szombathelyi megyéspüspök ünnepi szentmisével nyitotta meg december 16-án a szombathelyi székesegyházban a Brenner János-emlékévet. A fiatal káplán 1957-ben szenvedett vértanúhalált.

December 20.
Sólyom László fogadta a magyarországi egyházak vezetőit
A köztársasági elnök december 20-án este a Sándor-palotában fogadta a magyarországi egyházak és felekezetek vezetőit. Az államfő köszöntő beszédében rámutatott: folyamatos párbeszédre van szükség az egyházak és az állam között, hiszen egyaránt közös értékük „az emberi személy és méltóság tisztelete, az élet értékének elismerése, a szabad akarat és kommunikáció, a természet és a jövő nemzedék iránti felelősség”, valamint „az ezekkel az értékekkel ellentétes politikai uralmi rendszerek elutasítása”. A találkozón részt vett Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek, Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Keresztes Szilárd, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke, a református, az evangélikus és a baptista egyház, valamint a MAZSIHISZ képviselői.

Nyomtatóbarát változat