English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent Adalbert Központ
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
Metanoia Videóstúdió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Valentin, azaz Bálint napja
2007. február 12., hétfő 14:01

A katolikus naptár szerint február 14. Szent Bálint napja. Újabban mégis azt hirdetik lépten-nyomon idehaza, hogy Valentin napja, pedig Valentin magyarul Bálint. A nyugatról érkező új szokás szerint ez a „szerelmesek napja”, ami szintén Szent Bálintnak köszönhető, ő ugyanis többek között a jegyesek védőszentje. Többek között, mert a fiatal házasoké, az epilepsziásoké és a hasfájósaké is.

Ki volt hát ez a Valentin, azaz Bálint? Valójában nem egy, hanem két azonos nevű személyről van szó. Mindketten a 3. században lettek vértanúk. Az egyik római pap volt, a másik a Rómához közeli Terni város püspöke. Feltehetőleg az előbbi, a 269. február 14-én kivégzett római pap lett a szerelmesek védőszentje, akinek szokása volt, hogy a római ifjú házaspárokat saját kertjéből szedett virágcsokorral örvendeztette meg.

A Bálint-napnak pogány gyökere is ismert. Az ókori Rómában február közepén tartották Lupercus pásztoristen napját, és ilyenkor „szerelmi sorshúzással” boronáltak egymáshoz párokat. Az egyház e szokás helyett Szent Bálint személyében kívánt védőszentet adni a házasságra készülőknek. Gelasius pápa 496-ban rendelte el, hogy Szent Bálint napját február 14-én ünnepeljék. Így vált a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé a 14. századtól Angliában és Franciaországban. A 19. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak a szerelmesek ezen a napon. A II. világháború után Németországban elterjedt, hogy a szerelmesek virággal köszöntik egymást „Valentinkor”. Az utóbbi években pedig nálunk is hódít Valentin, mint profán ünnep.

A szerelmesek, a jegyesek és az epilepsziások védőszentje a magyarországi svábok körében igen népszerű volt. Ábrázolása a hazai németség templomaiban gyakori volt. Bálint/Valentin freskó ékesíti ma is a baranyai Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetét, és a közeli Bolyban áll Magyarország mai területén az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna.



(Forrás: MKPK Sajtóiroda)






Napi evangelium
Aki kezét az eke szarvára tette, és mégis hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.
  Lk 9,57-62

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Szent Vencel vértanú
 
A nap 
szentje
 
Vencel 905-ben született. Vratislav cseh herceg fia. Nagyanyja, Ludmilla gondoskodott arról, hogy jó nevelést kapjon. Apja halála után ő vette át az ország vezetését. A nemesség egy része, mely még pogány volt, nem támogatta őt. Népének vallási és kulturális felemelkedésén fáradozott. A pogány lelkületű főurak összeesküdtek ellene és tulajdon öccsével. Bolesláwal ölették meg a templom előtt. Népe kezdettől fogva vértanúként tiszteli. Meghalt 929. szeptember 28-án. Teste a prágai Vitus-dómban nyugszik.



A nap szentje

Ruiz Szent Lőrinc és társai, vértanúk
 
A nap 
szentje
 
A 17. század első felében a Fülöp-szigeteken és Japánban elsősorban domonkos szerzetesek, azután más misszionárius szerzetesek és világi keresztények nagy számban szenvedtek hitükért vértanúságot. 1637-ben közülük kiemelkedik egy manilai családapa, Ruiz Lőrinc, aki a szerzetesekkel együtt a börtönt, a megkínzást és a halált is hittel fogadta Krisztusért. II. János Pál pápa 1987. okt. 18-án iktatta őket a szentek sorába.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum