– Bíboros úr részt vesz Nagyváradon a délkelet-európai püspöki konferenciák képviselőinek találkozóján, ahol előadást tartott a vegyes házasságok kérdéséről. Miért olyan fontos ez a probléma ebben a térségben?
– Először is azért, mert a térség majdnem mindegyik országában a katolicizmus kisebbségi vallás, tehát nagyon gyakori az a helyzet, hogy egy katolikus nem katolikus féllel, esetleg nem is kereszténnyel kíván házasságot kötni. Ez természetesen érinti a különböző keresztény felekezetek közötti ökumenikus kapcsolatokat is, de a családi élet szilárdságát és békéjét is, tehát ez egy olyan probléma, amiről most már aktuális volt beszélni. Nagyon fontos dolog az is, hogy a térség különböző országaiban az állami jog más és más rendelkezéseket tartalmaz az egyházi házasságok elismeréséről, éppen ezért az összehasonlításból sokszor gyakorlati ötletek is adódnak a pasztorális helyzetek megoldására.

– A konferenciát az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa, a CCEE szervezte, amelynek elnöke Bíboros úr. Milyen további témákkal foglalkozik az összejövetel?
– Ma délelőtt a vegyes házasságokról volt szó, tehát a katolikusok és nem katolikus keresztény felekezethez tartozó, de megkeresztelt emberek közötti házasságokról. Délután szó lesz a valláskülönbség akadályával kötött házasságokról, tehát katolikusok és nem keresztények házasságáról. A jelenlegi konferencián Törökország is részt vesz, tehát az ottani helyzetet, például a muzulmánokkal való házasságkötést is tárgyalni fogjuk. A következő nap témája a család lesz, ahol szintén sok probléma előkerül, például a különböző felekezethez tartozó szülők joga a neveléshez. Gondoljuk meg, hogy bizonyos országokban kötelező iskolai hitoktatás van, és mi történik, ha a vegyes házasságot kötő szülők mindketten bemennek az iskolába, és bejelentik ugyanazt a gyereket, egyik szülő az egyik, másikuk pedig a másik felekezet hitoktatására. Tehát ilyenféle problémák adódnak a hétköznapi életben.

– Bulgária csatlakozásával megjelent egy török kisebbség is az Európai Unióban. Ez mennyire befolyásolja a vallásközi kapcsolatokat?
– Bulgáriában a régóta ott élő török nemzetiség viszonylag békés közösség. Nem egy bevándorló, gyökértelen közösségről van szó, ezért ez egyfajta reményt ad arra, hogy az iszlámmal való dialógust másfajta módon is folytassuk, mint eddig Európában ezt tettük. Ugyanakkor például éppen meglepetésemre hallottam ma délelőtt Projkov püspök úrtól, hogy Bulgáriában rendkívül ritkák a katolikusok és a muzulmánok közötti vegyes házasságok, hiszen az iszlám felfogása szerint ilyen házasság elvileg nem is létezhet. Tehát vagy áttér az illető keresztény az iszlám hitre, vagy nem lehet szó házasságról. Amennyiben pedig mindkét fél a keresztény házasság mellett van, akkor az iszlám közösség általában úgyis kizárja soraiból azt, aki kereszténnyel akarna házasságot kötni. Ez egy nehéz emberi vagy családi probléma, viszont olyan kérdés, amelyet Bulgáriában az állami hatalom semmilyen szinten nem szankcionál. Tehát inkább az a gyakorlati következménye, hogy az ilyen családokban egy idő után vallási közömbösség jelentkezik.

– A délkelet-európai püspöki konferenciák összejövetelének egyik témája lesz szombaton a nagyszebeni III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés előkészítő munkálatainak megvitatása. Mennyiben járulnak hozzá ehhez az ökumenikus találkozóhoz a térség országai?
– Nagyszebenben a térség minden országából lesznek képviselők. Ez a mostani kongresszus katolikus, bár tegnap a megnyitó ünnepségen üdvözölhettük a helyi ortodox román püspököt is, Szofronije püspök urat, aki azelőtt Gyulán volt megyéspüspöke a román ortodoxoknak, tehát magyarul is beszél. A nagyszebeni találkozóra egyébként mindezen országokból nemcsak a katolikus egyház képviselői jönnek el, hanem a többi keresztény felekezetek képviselői is, tehát például jelentős ortodox küldöttségeket várunk mindezen országokból.

Az interjú elhangzott a Vatikáni Rádió magyar adásában március 2-án, itt meghallgatható.

Magyar Kurír