|
|
|
Az apostoli nuncius beszéde a pápa 80. születésnapján 2007. április 18., szerda 14:48
 XVI. Benedek pápa 80. születésnapja és megválasztásának 2. évfordulója alkalmából Juliusz Janusz apostoli nuncius a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival ünnepi szentmisét mutatott be április 16-án a Mátyás-templomban. Az alábbiakban az apostoli nuncius homíliáját adjuk közre.
Azért gyűltünk itt ma össze, hogy ünnepeljük a szeretet szentségét, ahogy azt XVI. Benedek pápa hívta, nem régen megjelent, „Sacramentum Caritatis” című dokumentumában. Az Eucharisztia ünneplése, amely „hálaadást” jelent, nem más, mint annak a legnagyobb szeretetnek az emlékezete, amelyet Isten az emberiség felé mutatott, amikor egyetlen Fiát áldozta fel a megváltásunkért és a boldogságunkért ebben az életben. A szeretetnek ezen cselekedetével szeretnénk megemlékezni a pápa, Joseph Ratzinger születésének 80. évfordulójáról, valamint megválasztásának második évfordulójáról, amikor Szent Péter székére emelkedett, hogy betöltse Krisztus helytartójának és az Egyetemes Egyház pásztorának hivatalát.
A szentmise, a szeretet szentsége, valójában a legalkalmasabb mód ennek az évfordulónak a megünneplésére. A pápai hivatal lényege nem más, mint Jézus Krisztusnak, Isten Szeretete egyetlen kifejezésének hirdetése. Az Atyaisten úgy szerette a világot, hogy elküldte a Fiát, hogy felvegye az emberi természetet és arra rendelte őt, hogy az életét ajánlja fel az emberiség megváltásáért. Ez a szeretet van a pápa küldetésének szívében, és nekünk nem szükséges tovább mennünk, mint a ma hallott evangéliumi rész, amely azt a történelmi pillanatot írja le, amikor Jézus kijelöli Pétert, mint helytartóját a földön. Jézus, amikor az Egyház Péter és utódai általi, felépítésére gondol, nem azt kérdezi tőle: „Tudod-e, hogyan kell írni és olvasni?” vagy „Szereztél-e diplomát az üzleti, számviteli, politikai vagy társadalomtudományi fakultáson?” Ezek közül egyik sem érdekes az Úrnak. Hanem azt kérdezi tőle: „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Háromszor teszi fel ezt a kérdést, felidézvén a tényt, hogy Péter háromszor tagadta meg őt, az Úr fájdalmainak és szenvedéseinek legjelentősebb pillanatában. Amikor Péter biztosítja a szeretetéről, Jézus megbízza őt, a szeretet közössége vezetésével, ami az Egyház. Megbízza Pétert annak a felelősségével, hogy hitbéli kérdésekben hozzon fontos döntéseket, ami még arra is kiterjed, hogy kinyilvánítsa, hogy valaki a mennyországban van-e vagy nem. Azonban mindebben a kulcs a péteri szolgálathoz nem más, mint a szeretet. Ugyanez a szeretet látható világosan mindkettőjük, Isten Szolgája II. János Pál és XVI. Benedek pápáságában. Valóban, a jelenlegi pápa sokakat meglepett a világon azzal az alázatos viselkedésmóddal, amivel az Egyházat vezeti, amivel mindig kész a szeretet valóságát a fegyelmi szempontok elé helyezni. Utalván a folyamatosságra április 2-án, Isten Szolgája II. János Pál halálának második évfordulóján mondott beszédében ezt mondta: „Ezzel az ünnepséggel először is újítsuk meg köszönetünket Istennek, hogy közel 27 éve nekünk adta őt mint atyát és megbízható vezetőt a hitben, mint buzgó pásztort és bátor prófétát, mint fáradhatatlan tanút és Isten szeretetének szenvedélyes szolgáját.” Benedek pápa aztán hozzáteszi: „ő a pápaságát a »bőkezűség« jegyében élte. Nagylelkűen osztotta saját magát, fenntartás nélkül. Mi más motiválta őt, mint Krisztus misztikus szeretete, azé, aki 1978. október 16-án, híva őt, az ünnepélyes szavakkal: »Magister adest et vocat te – A Mester itt van és téged hív«.”
XVI. Benedek pápát úgy tekintették, mint az Egyház legszigorúbb bíborosainak egyikét és néha úgy illették, mint „a pápa házőrzőkutyája”, az Egyházról és Jézus Krisztus igazságáról szóló hiteles tanítást védő megbízatása miatt. Ez a nyolcvanéves ember azonban olyan képet tár fel a világnak, amely sokkal közelebb áll a valóságoz: egy pap, teológus és pápa képét, aki csak azért él, hogy hirdesse Jézus Krisztus szeretetét. Ezen kívül a Szentatya egy Isten Szeretetéről szóló enciklikával kezdte pápaságát, „Deus Caritas est” és csupán az elmúlt pénteken, a „Názáreti Jézus” című új könyvében osztja meg legbensőbb gondolatait Jézus Krisztus személyével kapcsolatban. A kérdéses könyv, amint azt talán hallották, nem alkotja részét a hivatalos Egyházi Tanítóhivatal megnyilvánulásainak, hanem úgy szolgál, mint egy ember Jézus Krisztussal való kapcsolatának személyes reflexiója vagy utazása, miközben hasznos tanácsokat ad az olvasónak arról, hogyan tehetünk szert közelebbi kapcsolatra és barátságra vele.
Pápasága gyakorlásának ezen módjával, amelyet a hit és a szeretet egyszerűsége jellemeznek, Benedek pápa egyszerű, ámbár közvetett válaszokat ad a „Da Vinci kód” által bemutatott rosszindulatú elméletekre, ahol a pápaság és az Egyház úgy jelennek meg, mint nagy cselszövők rosszat forralva az emberiség és maga Isten ellen. Ha valakinek az a véleménye, hogy az Egyház arra törekszik, hogy befolyásolja az emberiség történelmét, annak azt válaszolom: „igen”; az Egyháznak és a földi helytartójának egyetlen törekvése, hogy terjessze a szeretet és a hit üzenetét, teljes megegyezésben az evangéliumokkal. A pápa által nyújtott szolgálatban nincs semmiféle összeesküvés. Éppen ellenkezőleg: ha bármikor is voltak az Egyház hosszú történelme során hibák, II. János Pál és a jelenlegi pápa, őszinte sajnálatukat fejezték ki, sőt bocsánatot kértek ahol így volt szükségszerű. A pápai hivatal gyakorlása összhangban van az isteni irgalmasság vasárnapjának egyházi ünneplésével, húsvét második vasárnapjával, amelyet tegnap ünnepeltünk. Az Irgalmasság üzenetét Faustina Kowalska nővér terjesztette el, akit 2000. április 30-án avattak szentté. A szenttéavatási ünnepség során Isten Szolgája II. János Pál pápa kijelentette: „…ez az a szeretet, amelynek ösztönöznie kell ma az emberiséget, hogy szembe tudjon nézni az élet értelmének válságával, a legkülönfélébb szükségletek kihívásával, legfőképpen minden egyes ember személy méltósága megőrzésének szükségével. Az isteni irgalmasság üzenete így, bennfoglaltan, egy minden emberről szóló üzenet is. Minden személy értékes Isten szemében, Krisztus mindenkiért az életét adta, az Atya mindenkinek megadja a Szentlélek ajándékát és felkínálja a közelségébe való bejutást.”
Ha lehetőségük van arra, hogy olvassák XVI. Benedek mostanában megjelent „Názáreti Jézus” című könyvét, ugyanezt a vonatkozást találhatják az irgalmas szeretet témájáról és annak kapcsolatáról a világgal szembeni számos problémával. A könyvnek egy szakasza különösképpen is ezt a drámát mutatja. Ez az a rész, amely az irgalmas szamaritánus jól ismert példabeszédét mutatja be. A pápa azt írja: „A Jeruzsálemből Jerikóba tartó út a világtörténelmet jelképezi, és az út szélén haldokló ember az emberiség képe. A pap és a levita elhaladnak, az ő személyes kultúrájukból, vallásukból és történelmükből nem érkezik gyógyulás. Ha a sebesült ember az emberiség képe, akkor az irgalmas szamaritánus alakja csak Jézust jelenítheti meg. (…) A távolinak tartott Isten Jézus Krisztusban a mi felebarátunkká lett. Ő olajat és bort önt a mi sebeinkre, amelyben mi a szentségek gyógyító ajándékát látjuk, és ő biztos helyre vezet bennünket, amely az Egyház, ahol szerető gondoskodását adja nekünk, sőt megfizeti a kezelés árát is.”
Ma örvendezünk, amint köszönetet mondunk Istennek azért a szeretetért, amellyel nekünk ajándékozta 80 évével a szeretet nagy apostolát, XVI. Benedek pápát. Kérjük Jézust, akinek folyamatosan keressük a barátságát, hogy legyen a mi védelmezőnk, kalauzunk és egyetlen szeretetünk. És, amint a pápa maga is buzgón mondja, az irgalom és a szeretet két olyan tulajdonság, amely tökéletes módon tükröződik a Miasszonyunk életében. A pápa imádkozik Máriához, hogy nyerjünk támogatást és segítséget Jézus Krisztussal való barátságunk ösvényén. A „Sacramentum Caritatis” apostoli buzdítása végén a pápa azt mondja: „Mária, legszentebb, szeplőtelen szűz, az új és az örök szövetég ládája, kísérjen bennünket az utunkon, hogy találkozzunk a közeledő Úrral.”
Amen.
(Forrás: MKPK Sajtóiroda)
|
|
|
Hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!
Mk 16,15-20
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
A nap szentje
Szent Márk evangélista
Zsidó papi családból származott. Zsidó neve: János. Az Úr szenvedése idején még ifjú volt.
|
|
Nyomtatóbarát
változat
