English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Szent Erzsébet útján (7)
Bécsi emlékek
2007. június 5., kedd 13:07

A 800 évvel ezelőtt Sárospatakon született Árpád-házi Szent Erzsébet élő tiszteletére bukkanhat a zarándok a szomszédos Ausztria fővárosában is. A bécsi tisztelet gyújtópontja a magyar királylányról elnevezett rend kolostora, kórháza és temploma. A III. kerületi Landesstrassén álló rendházban értékes Szent Erzsébet-ereklyéket őriznek, mégpedig a magyar királylány koponya- és combcsontjait.


Szent Erzsébet 1235-ös szentté avatása után földi maradványainak sorsát csak részben ismerjük. Leszármazottja, Hesseni Fülöp tartományi gróf, aki protestáns hitre tért, 1539-ben felnyittatta szent őse koporsóját, és kiszóratta a hamvakat a marburgi templomból. Mintegy nyolc évvel később V. Károly német-római császár a hesseni grófot ugyan az eredeti állapot visszaállítására kötelezte, de addigra a Szent Erzsébet nyughelyéül szolgáló templom már protestáns kézen volt.

A magyar királylány koponyáját és combcsontjait 1588-ban Maximilian osztrák főherceg, a Német Lovagrend nagymestere vitte Bécsbe és adta át a klarisszák Szent Erzsébetről nevezett kolostorának. Mindez a főherceg aláírásával és pecsétjével ellátott dokumentumban olvasható, mely 1609-ből származik. Az okiratban a lovagrend nagymestere az ereklyék kihelyezését így indokolja: „az ereklyét és a tiszteletreméltó szentet a bécsi kolostorban minden jámbor katolikus keresztény mint valóságost (…) az őt megillető buzgalommal és áhítattal tisztelje (…), hogy az üdvös könyörgés az egész kereszténység javát töretlen hittel szolgálja.” A kolostorban ettől kezdve valóban buzgón tisztelik a ferences harmadrend első női szentjét – bizonyítja ezt, hogy a XVII. század pápái az Erzsébet-ünnephez kapcsolódóan a kolostor lakóinak és a híveknek teljes búcsút engedélyeznek.

Amikor II. József császár 1782-ben feloszlatta a klarisszák kolostorát, lefoglalta az ékes ereklyetartót és a koponyát díszítő koronát, a csontokat pedig az Erzsébet-nővérek konventjére bízta. A feloszlatáskor a kolostorból értékes dokumentumok vesztek el, ennek ellenére az ereklye eredetiségét Bécs segédpüspöke megbízhatóan igazolni tudta. „Isten nagyobb dicsőségére és szentjeinek tiszteletére engedélyt adunk a kolostor Szent Erzsébet-templomában a hívek nyilvános tiszteletére az ereklyék kihelyezésére” – áll Edmund Maria Josef Artz von Vasegg püspök okiratában. A II. József által eltulajdonított ereklyetartót és koronát a hívek adományaiból pótolták: az új korona 202, az ereklyetartó 640 aranyforintba került.

Türingiai Szent Erzsébet – ahogyan Bécsben ismerik – születésének 800. évében az egyébként a nővérek kápolnájában őrzött ereklyét kihelyezték a templomba, a szent novemberi ünnepéig minden nap látogatható a Landesstrassén.

A Stephansdom szomszédságában (Singerstrasse) áll a Német Lovagrend temploma. A lovagrend Erzsébet-tisztelete a szent Konrád nevû sógorától eredeztethető, aki nagymesterük volt, s Marburgi Konráddal együtt szorgalmazta Erzsébet szentté avatását. A templom barokk főoltárán Tobias Pock festménye Szent Erzsébet mennyei megkoronázását ábrázolja. Erzsébet szerzetesi ruhában érkezik a Szentháromság dicsőségébe, és térdelve hódol az Ég királynője előtt. Mária ölén a gyermek Jézus áll, aki azt arany királynői koronát helyez Erzsébet fejére, mint amely az előtérben a földön látható, jelezve, hogy Erzsébet minden világi hatalomról és gazdagságról lemondott. Erzsébet felett az Atya és galamb képében a Szentlélek jelenik meg, fénylő sugárözönt árasztva a mennyei koronát alázatosan fogadó asszonyra. Mögötte császárnéi öltözetben a Jézus keresztjét megtaláló Szent Ilona látható, kezében a szent kereszttel. Mellette páncélba öltözve áll Lajos őrgróf, Erzsébet férje, aki a keresztes háborúba indulva adta életét Jézusért. Két oldalt kis angyalok lebegnek, akik közül az egyik a Szent Erzsébet legendájából ismert rózsákat tart a kezében.

A nagy nyilvánosság számára nem látogatható, de magyar vonatkozásában igen jelentős a bécsi Szent Erzsébet-tisztelet harmadik helyszíne. A Pázmáneumot, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye által fenntartott papnevelő intézetet Pázmány Péter alapította 1623-ban. Az intézmény a II. világháború utáni évekig a magyar papi utánpótlás képzését szolgálta. Amikor Mindszenty József hercegprímás 1971-ben elhagyhatta Magyarországot, itt telepedett le. Kápolnájának főoltárképe Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. Jobb oldalán az első helyen térdel Árpád-házi Szent Erzsébet, kötényében és lábánál, valamint a mellette álló angyal kezében is rózsákat látunk. A trónon ülő, gyermekét átölelő Madonna előtt Szent István, Imre, László, Gellért és Margit térdepel és jár közben értünk.

 

 









Napi evangelium
Beteljesedett!
  Jn 19,12-42

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum