A hazai görögkatolikusság legnagyobb zarándokhelyén, Máriapócson szeptember 12-én tartották a Kisboldogasszony napi búcsút. Az ünnepi Szent Liturgiában Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó több ezres hívősereg előtt hirdette meg a máriapócsi kegykép harmadik könnyezésének 100 éves évfordulójának jubileumi évét.

  „Jövőre lesz az utolsó könnyezés 100. évfordulója, amit mi a lehető legszélesebb, legünnepélyesebb formában szeretnénk megünnepelni. Ezt a búcsút használom fel arra, hogy  bejelentsem a jövő esztendőt jubileumi évnek tekintjük, Máriapócson és minden görög katolikus egyházközségben különösen igyekezzünk elmélyíteni a hitéletet, az igehirdetést, a hitoktatást, kiemelve Máriának, az Isten anyjának és a máriapócsi kegyhelynek a szeretetét és tiszteletét.”– utalt a megyéspüspök ünnepi gondolataiban a jubileumi évre.

A pócsi kegyképet 1676-ban Csigri László máriapócsi bíró készíttette fogadalomból és hálából, a török rabságából történt szabadulásának emlékére. A képet Papp Dániel helybéli görög katolikus lelkész öccse, Papp István festette.

1696. november 4-én, miközben a kis fatemplomban Papp Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlevőket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig.

I. Lipót császár a kegyképet 1697. március 1-jén Bécsbe vitette. A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig üresen állt. A mostani kép eredetéről kétféle változat is szól: Az egyik szerint még a kép Bécsbe való átszállításakor készítettek egy másolatot a Kassa melletti Bárcán, a jezsuiták kolostorában. Festőjét nem ismerjük. A másik változat szerint a pócsi görög katolikus paróchus a császárhoz intézett beadványában a kép visszaadását kérelmezte. Az uralkodó az egri püspökhöz intézett leiratában ígérte, hogy az eredeti képről másolatot készíttet, s azt a pócsi görög katolikus templomnak ajándékozza. A kegykép másolata Telekessy István egri püspök intézkedésére készült el, s ez került a pócsi templomba.

Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek.

1715. augusztus 1-jén Papp Mihály fiatal paróchus a reggeli istentiszteletet végezte, amikor Molnár János kántor észrevette a kép második könnyezését.

A máriapócsi kegyhely újabb nevezetes eseménye, a kegykép harmadik könnyezése 1905. december 3-án kezdődött. A könnyezés december 19-ig folyamatosan tartott, majd december utolsó két napján is, összesen 18 napig. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyesbizottság ellenőrizte, s megállapította a könnyezés valódiságát. A könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglalatban a templom falára függesztették, ma is ott található a kegykép alatt.

A felmerülő kérdésekkel kapcsolatban Kocsis Éva referens áll a sajtó munkatársainak rendelkezésére.

Tel.: (42) 415-901, Telefax: (42) 415- 911
Email: eparchia kukac hajdudorog.axelero.net

Nyomtatóbarát változat