English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





XVI. Benedek pápa apostoli látogatása Ausztriában
2007. szeptember 7., péntek 10:08

A Szentatya ma délelőtt kezdi meg három napos ausztriai látogatását, melynek csúcspontja a mariazelli szentmise a kegyhely alapításának 850. évfordulója alkalmából. A szentmisén a kétezer fős magyar zarándokcsoport vesz részt Pápai Lajos győri püspök vezetésével.


A Szentatya programja
XVI. Benedek pápa megérkezése után Bécsben a Judenplatzon a holokauszt áldozatainak emléke előtt hajt fejet. Apostoli útjának második napján Mariazellbe utazik a pápa, ahol szentmisét mutat be, majd papokkal és szerzetesekkel elimádkozza a vesperást. Joseph Ratzinger bíboros 2004-ben, amikor Mariazellben járt, ígéretet tett, hogy a kegyhely alapításának 850. évfordulóján rendezett ünnepségekre visszatér – s ezt az ígéretét már pápaként váltja be. Vasárnap délelőtt a bécsi Stephansdomban szentmisét mutat be, majd a heiligenkreuzi ciszterci kolostorba látogat el.

 

Mariazell magyar emlékei

A Mariazellbe érkező zarándokok lépten-nyomon magyar vonatkozású emlékekre bukkannak a kegyhelyen. Az 1157-ből származó kegyszobrot egyszerre vallják a magukénak magyarok (Magna Mater Hungarorum), osztrákok (Magna Mater Austiriae) és a szláv népek is (Mater gentium Slavorum).

A XII. század derekán egy bencés szerzetes érkezett a Sankt Lambrecht apátságból, hogy remeteként éljen ezen a helyen. A magafaragta Madonna szobornak kis kápolnát épített az időjárás viszontagságai ellen. Innen ered a helység elnevezése: Cella Mariae. Az imameghallgatások híre akkor terjedt el szélesebb körben, amikor Henrik morva őrgróf és felesége a Celli Szűz közbenjárására felépült gyógyíthatatlan betegségéből.

A XIV. században Nagy Lajos magyar király a törökön aratott győzelme után fogadalmi ajándékképpen egy gazdagon díszített Mária-képet ajándékozott a templomnak, s ő az építtetője a mai bazilika főhajójának, és 90 m magas gótikus tornyának is.


A magyar zarándokok Bécsújhely felől az Ungarnstraßen érkeznek a bazilika keleti kapujához, ahol Szent László király és Szent Imre herceg szobra fogadja őket.

A templom főkapujában áll Nagy Lajos király ércszobra 1757-ből. Őt idézi a gótikus kapuzat domborműve, mely Lajos király álmát, csatáját a törökkel, és fogadalmának teljesítését ábrázolja.

A bazilikába lépve a kegyoltár vonzza a látogató tekintetét. A kegyszobor ruháját és koronáját rendszeresen váltják, de általában Rudnay Sándor hercegprímás ajándékát viseli 1821-ből. A Szent Korona motívuma ismerhető fel a szentélyrácson, a gótikus ív záróköve pedig Nagy Lajos magyar királyt és hitvesét ábrázolja.

A XVII. századi barokk oldalkápolnák néhány kivétellel szintén nagylelkű magyar zarándokokról tanúskodnak.

Az északi oldal második kápolnáját Draskovich Miklós, Moson megye főispánja és felesége, Nádasdy Krisztina építtette 1670-ben Szent Imre és Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az oltárkép fölött Szent István szobra áll, pajzsán a magyar címerrel. A mennyezet freskói Szent Imre életének eseményeit örökítik meg.

A következő kápolna 1662-ből Szent István tiszteletét hirdeti. Építtetője gróf Nádasdy Ferenc fogarasi főbíró, főispán és felesége, Esterházy Anna Julianna hercegnő. A freskók a kápolna védőszentjén kívül Szent Imrét, Szent Erzsébetet és Szent Margitot ábrázolják. A kápolna falán található Bornemisza János József báró síremléke 1742-ből. Erdély kormányzója „oly bensőségesen ragaszkodik e szentélyhez, hogy haló poraiban sem akar megválni tőle”.

Az Alexandriai Szent Katalin kápolna adományozója herceg Esterházy Pál nádor. Az Árpád-házi Szent Erzsébetet magyar címeres ékszerekkel ábrázoló festményt az esztergomi káptalan adományozta a kegyhely alapításának 700. évfordulójára, amikor Scitovszky János hercegprímás 30 ezer magyar élén zarándokolt Mariazellbe.

A Szent László kápolna – melyet gazdagon díszítenek a szent életének jelenetei – két esztergomi prímás érsek temetkezési helye is. Szelepcsényi György hercegprímás sírfeliratán 1685-ből ez áll: „Lelkem a mennybe, haló testem Cellbe vitetett, hisz mindkettő után egész életemben vágytam.” Mindszenty József bíboros 1975-től nyugodott ezen a helyen, míg 1991. május 3-án holttestét átszállították Esztergomba.

Az 50 m magas kupola alatt és a szentélyben is számos magyar emlékre lelhetünk. A kupola freskója az evangélisták mellett az ország négy védőszentjét ábrázolja, köztük Szent István magyar királyt. A szentély képei Mariazell történetét mesélik el. A déli oldalon Nagy Lajos király és felesége ajánlja koronáját a Szűzanyának. A párkány alatti votivképen Esterházy Pál nádor és Thököly Éva köszönik meg a Celli Szűz oltalmát a török elleni küzdelemben.

A bazilika kincstára is sok magyar fogadalmi ajándékot őriz; legértékesebb darabja a Nagy Lajos király által adományozott, gazdagon díszített Madonna-kép, mely itáliai művész alkotása. A kép keretén egyaránt felfedezhetjük a magyar, a lengyel és az Anjou címert.

 



(Forrás: MKPK Sajtóiroda)






Napi evangelium
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.
  Jn 13,1-15

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum