Pápai Lajos püspök a liturgia rendkívüli formájáról 2007. október 3., szerda 10:34
Pápai Lajos győri püspök az alábbi rendelkezést hozta a Szentatya Summorum Pontificium kezdetű motu propriójával kapcsolatban.
A szentszéki dokumentum engedélyezi a Boldog XXIII. János pápa által 1962-ben kiadott misekönyv szerint, a Trentói Zsinat után Szent V. Piusz pápa által megújított latin mise végzését. A Római Misekönyv XXIII. János által kiadott editio typicája szerint a szentmisét mint az Egyház liturgiájának rendkívüli formáját lehet ünnepelni, kivéve a szent három napot.
A rendelkezés célja nem az ún. trentói latin mise terjesztése és propagálása, hanem a lehetőség megadása azoknak a híveknek, akik ezt kérik. A Győri Egyházmegyében a trentói latin mise végzésének előfeltétele a trentói latin mise rítusáról – az általam kijelölt bizottság előtt – letett vizsga. Ezek után a 2. cikkely szerint „A nép részvétele nélkül ünnepelt szentmisénél bármely latin szertartású katolikus pap, akár egyházmegyés, akár szerzetes, használhatja a Boldog XXIII. János által 1962-ben kiadott, vagy a VI. Pál pápa által 1970-ben közzétett Római Misekönyvet, mégpedig bármelyik napon, kivéve a szent három napot (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat).” A „nép részvétele nélkül” végzett szentmise az, ami a népnek nincs meghirdetve, vagyis nem vasárnapi vagy hétköznapi hivatalos szentmise. Ahol a trentói latin misét igénylők állandó csoportja jelen van, (legalább 20 fő) ott lehet számukra külön is misét végezni. Természetesen emiatt a lelkipásztor nem mondhat a három vasárnapi vagy két hétköznapi szentmise mellett még egyet. Idegenből jött vendégpapnak a plébános vagy templomigazgató adhat engedélyt a trentói latin mise végzéséhez, ami vagy magánmise lehet, vagy egy állandó csoport (legalább 20 fő) kérésére történhet. E latin szentmisékben is olvashatók magyarul az olvasmányok, az Apostoli Szentszék által jóváhagyott kiadásokból. Vitás ügyekben a megyéspüspökhöz kell fordulni. Mivel a liturgia irányítása az egyházmegyében a püspök feladata, az ő engedélye nélkül nem lehet a liturgikus teret megváltoztatni, vagy átrendezni. (pl. elmozdítani a szembe miséző oltárt! – Vö.: Sacramentum Caritatis 69)
(Forrás: MKPK Sajtóiroda)
|