English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent Adalbert Központ
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
Metanoia Videóstúdió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Kezdődik a nagyböjt
2009. február 24., kedd 15:23

A húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdete, a hamvazószerda idén február 25-ére esik. A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.


Hamvazószerda abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel! A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

Mivel a vasárnapokat az Egyház nem számítja böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz, ami ezeknek a jelentőségét hangsúlyozza. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

A böjt vallásos gyakorlata a figyelem középpontjába állítja a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

Az Egyház hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

 

XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenete itt olvasható.








Napi evangelium
Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse.
  Lk 9,51-56

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Szent Jeromos
 
A nap 
szentje
 
Jeromos 345-ben született a dalmáciai Stridonban. Jómódú keresztény szülei Rómába küldték tanulni. Ott ke rész telkede tt meg. Egy ideig Trierben, majd Aquileában tartózkodott, azután Keletre ment. Majd két évig Aleppo közelében szerzetesek között lakott. Itt kezdte tanulni a héber és a görög nyelvet. Pappá szenteltette magát és egy ideig Rómában Damazusz pápa titkára volt. 385-ben elhagyta Rómát és Betlehemben telepedett meg. Itt egy férfi kolostort és három női kolostort irányított. Legfőbb tevékenysége azonban a Szentírás latinra való lefordítása volt (Vulgata). Számos bibliamagyarázatot is írt. Heves természet, nagy tudásszomj és a Krisztus és az Egyház iránti szeretet voltak jellemző tulajdonságai. Levelei és vitairatai jelentős dokumentumai e korszak történetének. Meghalt 420. szeptember 30-án.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum