English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent Adalbert Központ
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
Metanoia Videóstúdió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Kezdődik a nagyböjt
2009. február 24., kedd 15:23

A húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdete, a hamvazószerda idén február 25-ére esik. A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.


Hamvazószerda abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel! A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

Mivel a vasárnapokat az Egyház nem számítja böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz, ami ezeknek a jelentőségét hangsúlyozza. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

A böjt vallásos gyakorlata a figyelem középpontjába állítja a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

Az Egyház hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

 

XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenete itt olvasható.








Napi evangelium
Kafarnaumi tartózkodása idején Jézus a zsinagógából jövet betért Simon (Péter) házába.
  Lk 4,38-44

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Nagy Szent Gergely pápa és egyháztanító
 
A nap 
szentje
 
Gergely 540 körül született Rómában patrícius családból. Állami szolgálatba lépett és később ő lett Róma városának prefektusa. Apja halála után családi házában alapította meg a Szent András-kolostort, melynek szerzeteseiből küldte el Ágostont és 40 társát az angolszászok megtérítésére. A család szicíliai birtokain további hat kolostort létesített. Ő maga is szerzetes lett az András-kolostorban. De nemsokára el kellett azt hagynia, pápai követként Konstanti-nápolyba kellett mennie. 590-ben pápává választották. Elrendezte az Egyház ügyét Itáliában, őrködött a keleti és a nyugati egyház egysége fölött, kapcsolatba lépett a forrongó germán törzsekkel, megszervezte és megreformálta a liturgiát. Mindezen külső tevékenysége mellett még maradt ideje az írásra is. Szent Ágoston nagy hatással volt rá. Gergely a négy nyugati egyházatya egyike. Meghalt 604. március 12-én.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum