XVI. Benedek pápa levele a Szent Erzsébet-év alkalmából Árpád-házi Szent Erzsébet születésnapján, július 7-én tette
közzé a Szentszék XVI. Benedek pápa Erdő Péter bíboroshoz írt
levelét, melyben a Szentatya Szent Erzsébet életművét méltatja
születésének nyolcszázadik évfordulóján.
Tiszteletreméltó Testvéremnek,
Erdő Péter bíboros úrnak,
Esztergom-Budapest érsekének,
Magyarország prímásának,
az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa Elnökének
Nagy örömmel értesültem arról, hogy ebben az esztendőben
különleges módon emlékeznek meg Magyarországi Szent Erzsébet
születésének 800. évfordulójáról. Ebből a kiváló alkalomból
kérem, tolmácsolja Magyarország és egész Európa híveinek
lelki részvételemet a tervezett ünnepségeken, amelyek nagyszerű
alkalmat nyújtanak, hogy Isten egész népének és különösen
Európának felmutassuk e szent ragyogó tanúságtételét. Az ő híre
messze túlterjedt saját hazája határain, és igen sokakhoz, köztük
nem keresztényekhez is eljutott az egész kontinensen.
Erzsébet igazi európai szent: kora társadalmi viszonyait tekintve
épp úgy, mint napjainkban, az evangelizáció követhető példája.
András király és Gertrúd királyné az új, keresztény Magyarország e
hiteles drágakövének szülei gondoskodtak arról, hogy az Istenben
való örökbefogadott gyermekség méltóságának tudatában neveljék
gyermeküket. Erzsébet magáévá tette Isten Fiának, Jézus
Krisztusnak a programját, aki szolgai alakot öltött, kiüresítette
magát, és hasonló lett az emberekhez (Fil 2,7). Kiváló mestereinek
köszönhetően Assisi Szent Ferenc nyomába szegődött, személyes és
végső életcélként saját életét hasonlóvá alakította Krisztuséhoz,
aki az ember egyedüli Megváltója.
A türingiai őrgróf leendő feleségeként a szegények szolgálatának
szentelte önmagát, s ebben a szolgálatában fölismerte az isteni
Mesterhez való hasonlóvá válás igazi útját. Egyesítette a
menyasszony hozományát az édesanya példaadásával, buzgón
gyakorolta az evangéliumi erényeket, amelyeket Assisi Szent Ferenc
iskolájában ismert meg. Az Egyház igazi leánya volt, konkrét
tanúságtételével Krisztus szeretetét tette láthatóvá az emberek
között. Az évszázadok során sokan követték őt, akik úgy
tekintettek rá, mint a keresztény erények tiszta példaképére,
amelyeket radikális módon élt meg a házasságban, a családban és az
özvegységében egyaránt. Példája politikai személyiségek számára is
ösztönzőnek bizonyult, hogy buzgóságán felbátorodva a népek közti
kiengesztelődésen fáradozzanak.
A nemzetközi Szent Erzsébet-év, amely az elmúlt esztendőben,
november 17-én kezdődött Rómában, szolgáljon újabb ösztönzésekkel,
hogy mélyebben megérthessük Pannónia e leányának lelkiségét, aki
ma is emlékezteti honfitársait és az európai kontinens lakóit az
Evangélium halhatatlan értékeinek fontosságára.
Bíboros Úr, bensőséges jókívánságaimat küldöm, és kívánom: Szent
Erzsébet személyének és művének mind mélyebb ismerete segítse elő,
hogy egyre tudatosabban fedezzék fel Magyarország és egész
Európa keresztény gyökereit, a felelős személyek pedig érezzenek
ösztönzést arra, hogy harmonikus és másokat tisztelő módon
fejlesszék a dialógust az Egyház és a polgári társadalom között
egy valóban szabad és szolidáris világ építése érdekében. A
nemzetközi Szent Erzsébet-év legyen kedvező alkalom a magyarok, a
németek és egész Európa számára, hogy megjelenítsék az atyáiktól
átadott keresztény örökséget, hogy továbbra is ebben találják meg
a szükséges forrást, s hogy a nemrég megkezdett új évezredet
igazán termékennyé tudják tenni.
Miközben mindannyiukra hívom Mária, Magyarok Nagyasszonya, Szent
István és Szent Erzsébet hathatós védelmét, szívesen adom Önre,
Bíboros Úr, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
tagjaira, a papságra, a szerzetesekre és a hívekre egyaránt
különleges apostoli áldásomat, bőséges mennyei kegyelmek zálogát.
Kelt a Vatikánban, 2007. május 27-én
XVI. Benedek pápa
|