English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Csaladjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben


Üzenet a tömegtájékoztatás 40. világnapjára

A világegyház 2006. május 28-án ünnepli a tömegtájékoztatás 40. világnapját.

XVI. Benedek pápa

Média a kommunikáció, a közösség és az együttműködés hálója


Kedves Testvéreim!

1. A 40 éve befejeződött II. Vatikáni Zsinat nyomdokain haladva örömmel idézem fel a tömegtájékoztatásról szóló Inter mirifica című zsinati dokumentumot, amely mindenekelőtt elismerte a média befolyásoló hatását az egész emberi társadalomra. Annak érdekében, hogy ezt a hatalmi eszközt az egész emberiség javára a legjobban használjuk, arra indított, hogy a tömegtájékoztatási világnapra írt első üzenetemben rámutassak, miként segíti elő a média mint háló a kommunikációt, a közösséget és az együttműködését.

Szent Pál Efezusiaknak írt levele pontosan megfogalmazza emberi hivatásunkat, az „isteni természetben való részesedést” (Dei Verbum, 21): Krisztus által, az egy Lélekben juthatunk el az Atyához; ezért már nem idegenek és jövevények vagyunk, hanem a szentekkel Isten országának polgárai és tagjai. Így leszünk az Úr szent temploma, Isten hajléka (vö. Ef 2,18-22). A közösségi élet ezen képe keresztény életünk minden szempontját magába foglalja. A meghívás, hogy hűek legyünk Isten önközléséhez Krisztusban, valójában Isten bennünk lévő dinamikus erejének felismerése, amely általunk árad ki mások felé, hogy a világban valóban ez a szeretet uralkodjon (Ifjúsági Világtalálkozó, Köln, 2005. augusztus 21.).

2. A technológiai haladás a média terén legyőzte az időt és a teret, és az óriási távolságok ellenére megteremtette a személyek közötti azonnali és közvetlen kapcsolat lehetőségét. Ez a fejlődés hatalmas erőforrás, amely a közjót hivatott szolgálni, és „olyan értéket képvisel, amelyet védeni és fejleszteni kell” (A gyors fejlődés, 10). De amint azt jól tudjuk, világunk távolról sem tökéletes. Naponta beigazolódik, hogy a közvetlen kommunikáció nem mindig járul hozzá a társadalom egészének együttműködéséhez és a közösség építéséhez.

Az emberek lelkiismeretének formálását és gondolkodásuk alakítását segíteni sohasem elhanyagolható feladat. A hiteles kommunikáció bátorságot és céltudatosságot kíván. Elszántságot követel azoktól, akik a média világában dolgoznak, hogy a rengeteg információ terhe alatt ne fáradjanak el, és ne elégedjenek meg részigazságokkal vagy előzetes információkkal. Épp ellenkezőleg, az emberi élet értelmére, a személyes és társadalmi lét végső alapjára irányuló kérdés kutatására és terjesztésére van szükség (Fides et Ratio, 5). Így a média képes építő módon hozzájárulni mindannak terjedéséhez, ami jó és igaz.

3. A napjaink médiája felé intézett felhívás, hogy felelősséggel legyenek az igazság szereplői és a béke előmozdítói, nagy kihívást jelent. Bár a tömegtájékoztatás különböző eszközei megkönnyítik az információ és a gondolatok cseréjét, hozzájárulnak a különböző csoportok közötti kölcsönös megértéshez, mégis lehetnek kétértelműek. Bizonyos törekvések a médiában a párbeszéd „nagy kerek asztala” mellett önmagukban egyfajta monokultúrát is létrehozhatnak, amely korlátozza a kreativitást, tompítja a komplex gondolkodást, átértékeli a kulturális gyakorlat sajátosságait és a vallásos meggyőződést. Ezek a torzulások akkor alakulnak ki, amikor a média-ipar öncélúvá válik vagy nyereségközpontúan dolgozik, és elveszíti a felelősségtudatot a közjó érdekében végzett szolgálata során.

Ezért mindig garantálni kell, hogy az eseményekről precízen tudósítsanak, a közérdekű híreket kimerítően magyarázzák, és a különböző nézőpontokat kiegyensúlyozottan mutassák be. Kiemelkedően fontos a házasság és a családi élet támogatása és példaként való bemutatása, hiszen éppen ez minden kultúra és társadalom alapköve (vö. Apostolicam Actuositatem, 11). A tömegtájékoztatási eszközök és a szórakoztató ipar a szülőkkel együttműködve azzal tudják támogatni a gyermeknevelés nehéz, de magasztos hivatását, hogy az emberi élet és szeretet kiemelkedő példáit mutatják be (vö. Inter Mirifica, 11). Mennyire lehangoló és szomorú látni mindezeknek az ellenkezőjét! Nem fáj-e a szívünk különösképpen akkor, amikor a fiatalokat hamis és lealacsonyító szerelmi kifejezésmódok befolyásának teszik ki, és az Istentől kapott méltóságot – amely minden embernek megadatott – nevetségessé teszik, és a család értékeit veszélyeztetik?

4. Annak érdekében, hogy bátorítsam a média építő jelenlétet és pozitív látásmódját a társadalomban, három pontot szeretnék aláhúzni, amelyeket tiszteletre méltó elődöm, II. János Pál pápa is megjelölt, és amelyek elengedhetetlenek a közjó érdekében végzett szolgálat során: a nevelés, a részvétel és a párbeszéd (vö. A gyors fejlődés, 11).

A média felelősségteljes és kritikus használatára nevelés segít az embereknek, hogy értelmesen és megfelelő módon használják azt. Az elektronikus médiának a társadalomba oly könnyen bevezetett új szavak és képek által gyakorolt mély hatását nem becsülhetjük le. Éppen mivel a kortárs média tükrözi a népek kultúráját, minden manipulációs kísérletnek ellen kell állni, elsősorban az ifjúság manipulálásának, és helyette nevelni és szolgálni kell. Ily módon lesz képes a média az emberi méltósághoz hű, civil társadalom létrejöttét garantálni, nem pedig annak szétesését.

A média – természetéből adódóan – az emberek javát hivatott szolgálni. A tömegtájékoztatásnak mint közszolgálatnak együttműködő és közös felelősséggel bíró, az anyagi erőforrásokat figyelemmel kísérő és lelkiismeretesen felhasználó lelkületre, és a közteherviselés felvállalására van szüksége (vö. Etika a Tömegtájékoztatásban, 20), amely magába foglalja a szabályozási normákhoz való igazodást, valamint az ez irányba előírt egyéb intézkedéseket vagy struktúrákat.

Végül a médiának fel kell ismernie, és élnie kell azokkal a nagy lehetőségekkel, amelyeket a párbeszéd kezdeményezése, a kultúrák kölcsönössége, a szolidaritás kifejezése, és a béke előmozdítása nyújt. Ily módon meghatározó és értékes forrásokká válnak, és építik a szeretet civilizációját, amely minden nép vágya.

Biztos vagyok abban, hogy e három pont megtartása segíteni fogja a média fejlődését, hogy a kommunikáció, a közösség és az együttműködés hálója lehessen, amely segíti a férfiakat, a nőket és a gyermekeket abban, hogy még inkább tudatában legyenek az emberi méltóságnak, felelősségteljesebbek és mások irányában nyitottabbak legyenek, mindenekelőtt a társadalom legrászorultabb és leggyengébb tagjai iránt (vö. Redemptor Hominis, 15; Etika a Tömegtájékoztatásban, 4).

Befejezésképpen szeretnék Szent Pál biztató szavaira emlékezni: Krisztus a mi békénk. Ő az, aki a két népet eggyé tette (vö. Ef. 2,14). Döntsük le az ellenségeskedés falát, amely elválaszt bennünket, és a Teremtő tervei szerint építsük a szeretet közösségét, amelyet Fia által kinyilatkoztatott!


Vatikán, 2006. január 24., Szalézi Szent Ferenc ünnepén
XVI. Benedek pápa



Napi evangelium
Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.
  Jn 13,1-15

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum