English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Csaladjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent Adalbert Központ
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
Metanoia Videóstúdió
nyil Katolikus média bővebben


Nyilatkozat a katonai szolgálatról

Magyar Katolikus Püspöki Kar
Budapest, 1992. június 10.


A katonai szolgálatot teljesítő katolikus fiatalok lelki gondozásának kérdéséről ismételten tárgyalt a Konferencia. Ezzel kapcsolatban felmerült a katonai szolgálat megtagadásának lelkiismereti problémája is. A Konferencia ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette:

1. A lelkiismereti okból való szembefordulásnak több típusa van. Az egyik a szembefordulás a civil életben, az „egyet nem értés joga”, vagyis elutasítása annak, hogy elfogadjunk bizonyos tanításokat, törvényeket vagy szokásokat, amelyeket ellentétesnek ítélünk az igazsággal, a hittel és erkölccsel, mert „inkább kell engedelmeskedni Istennek,mint az embereknek!”(ApCsel 5,29). Ezt az Egyház kezdettől fogva gyakorolta, „mítosztalanítva” az állami mindenhatóság elvét, védve a lelkiismereti szabadságot. Az ateista államban így hirdette puszta létével a másként gondolkodás jogát, a nehéz körülmények között végzett iskolai és templomi hitoktatással a szülők jogát gyermekeik keresztény nevelésére, az abortuszt elítélő körlevelével (1956. október 22.) a meg nem születettek jogát az életre.

2. Másik típusa a szembefordulásnak a katonai szolgálat lelkiismereti okokból való megtagadása. A Zsinat a katonai szolgálat lelkiismereti okból való megtagadásával nem foglalkozott, viszont gondolt a szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadókra. A Gaudium et spes 79,2-ben ezt írja: „Méltányosnak látszik továbbá, hogy a törvények megértően intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét.”
Méltányosnak tartja tehát a Zsinat, hogy - az emberi személy tiszteletéből kiindulva - a civil hatóságok keressenek e szolgálat megtagadóknak törvényes státust,bizonyos feltételek teljesítése esetén.

3. A katonai szolgálatról azt írja a Gaudium et spes 79,5- ben: „Akik pedig katonáskodva szolgálják hazájukat, ne másnak tekintsék magukat, mint olyanoknak, akik a népek biztonsága és szabadsága felett őrködnek.” Ha szolgálatukat ebben a szellemben végzik, a béke megszilárdításához járulnak hozzá.

4. A katonai szolgálat tehát nem ellenkezik a katolikus hittel, katolikus hite miatt senki sem köteles azt megtagadni.

5. Az Egyház természetesen tiszteletben tartja a katolikus híveknek is azt az állampolgári jogát, hogy egyéb lelkiismereti okok miatt a katonai szolgálat fegyver nélküli módját, vagy a katonai szolgálat helyett törvényileg biztosított egyéb szolgálatot válasszanak.

6. A Püspöki Kar kötelességének érzi, hogy a katonai szolgálatot teljesítő katolikus fiatalok lelkipásztori gondozását előmozdítsa, de tudatában van annak is, hogy ennek megoldása a nagy paphiány miatt csak lassan és fokozatosan oldható meg.

Budapest, 1992. június 10.

Magyar Katolikus Püspöki Kar


Napi evangelium
Én vagyok, ne féljetek!
  Jn 6,16-21

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum