|
Splendor veritatis - Az igazság ragyogása II. János Pál pápa új
enciklikájáról
Róma, 1993. október 5.
1993. október 5-én délben mutatták be Rómában II. János Pál pápa új
enciklikáját, amely kezdő szavairól a Splendor veritatis (Az igazság ragyogása) címet
kapta. A 180 oldal terjedelmű körlevél alapvető erkölcsi kérdésekkel
foglalkozik.
Rómában nemrégiben jelent meg a Katolikus Egyház Katekizmusa - amely
a keresztény erkölcstan teljes és rendszeres kifejtését is
tartalmazza (ennek magyar kiadása előkészületben van), ezért a jelen
pápai megnyilatkozás néhány fontos erkölcsi alapelvet világít meg.
Az egyház erkölcsi tanítása gazdag örökség, amely - az emberi élet
különböző jelenségeivel kapcsolatban - különösen az utóbbi két
évszázad pápáinak tanításában fejlődött ki. Mára azonban a
társadalomban, sőt magában a keresztény közösségben is új kihívások
jelentkeztek. A II. Vatikáni Zsinat után megújult katolikus
erkölcsteológiát különböző támadások érték az Egyház erkölcsi
tanításával kapcsolatban. Egyre világosabbá vált, hogy nem részleges
és alkalmi támadások ezek - néhány erkölcsi normát illetően - hanem
az erkölcsi örökség egészét vonják kétségbe.
Ezeknek a vitatott kérdéseknek és a katolikus tanítással
összeegyeztethetetlen megoldásoknak hátterében azok a gondolatok
állnak, amelyek az emberi szabadságot függetlenítik az igazsággal
fennálló lényegi és alkotó kapcsolatától. A szabadság autonómiájának
túlzásba vitt eszméje oda vezetett, hogy - függetlenül az igazságtól
- abszolutizálta azt és minden egyéb érték forrásának tekintette.
Ennyire túlzó álláspontok a katolikus teológiában nem
tapasztalhatók, miként azt is látni kell, hogy - a személyes
felelősségre vonatkozóan - a katolikus teológia továbbfejlesztette a
klasszikus tanítás legjobb hagyományait, és újra fogalmazta az
értelem és a tudat szerepét az erkölcsi kötelesség teljesítésében.
Az emberi autonómia egyes értelmezései kétségessé tették a hit és az
erkölcs közti benső összefüggést. A hit nem kizárólag elvont
igazságok értelmi elfogadása, annak erkölcsi tartalma is van:
következetes életszemléletet kíván, elfogadja a parancsokat és
azokat meg is tartja: „Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki
mondja nekem: Uram, Uram. Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám
akaratát” (Mt 7,21).
A szabadság csak az igazsággal való szoros kapcsolatában tud
kibontakozni. Az igazság teljes ragyogásában (veritatis splendor)
Jézus Krisztus arcán tündöklik (2 Kor 3,5-18).
Az enciklika nemcsak, és nem elsősorban a tévedéseket kívánja
számbavenni. Újra meghirdeti a szabadságra vonatkozó keresztény
üzenetet: a szabadságnak csak az igazság ad emberi méltóságot.
Enciklikájában a Pápa minden jóakaratú embert megszólít, hogy a
szabadság útját a hit fényével világítsa meg.
Róma, 1993. október hó 5.
|
|
|
Beteljesedett! Jn 19,12-42
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
|
|