1000-1101 fordulóján |
István királlyá koronázása a II. Szilveszter pápa által, III. Ottó császár beleegyezésével küldött koronával. I. (Szent) István uralkodása (997/1000-1038) döntő jelentőségű a magyarság megtérése és a magyar egyházszervezet létrehozása szempontjából. A törzsi területek önállóságának fokozatos felszámolásával párhuzamosan kerül sor tíz (?) püspökség felállítására (lásd alább). További bencés monostorok jönnek létre a Nyitra melletti Zoborhegyen (1000 előtt?), Pécsváradon (1015?), Zalaváron (1019), Bakonybélben (1010-1020 körül). Veszprémvölgyben görög szertartású apácáknak létesül kolostor (lehetséges, hogy még Géza idején), s talán az első király alapítása a somlóvásárhelyi női monostor is. Dinasztikus temetkezési helyként építi fel István a székesfehérvári bazilikát. A király két törvénykönyve nyugati mintákat követve elősegíti az egyházszervezet megszilárdulását és ösztönzi a hitéletet. István zarándokházat alapít Rómában és Jeruzsálemben. |
1001 |
Az esztergomi érsekség felállításával létrejön az önálló magyar egyháztartomány, a veszprémi és a szintén ekkortájt alapított győri püspökség alárendelésével. |
1002 |
István javadalmakkal és kiváltságokkal látja el Pannonhalmát (pannonhalmi oklevél). |
1003 után |
kerül sor a Gyulától elfoglalt területen az erdélyi, Aba Sámuel behódolásával pedig az egri püspökség alapítására. |
1009 előtt |
jön létre a kalocsai püspökség, ami bizonytalan időpontban (1050 előtt) érsekség lesz (a „fekete magyarok” számára?), később pedig (1089 körül) székhelyeként feltűnik Bács is. |
1009 |
A pécsi püspökség alapítása Azo pápai legátus részvételével (átiratban fennmaradt oklevél). Második püspöke Mór, az első magyar származású főpap. |
1030 körül |
Ajtony legyőzése után alapítja István a csanádi püspökséget. |
1031 előtt |
kerül sor valószínűleg – talán Imre herceg dukátusával összefüggésben – a bihari (később váradi) püspökség felállítására (első említése 1050 körül). |
1038 előtt |
jön létre nagy valószínűséggel a váci püspökség (első említése 1075-ben). |
1044 körül |
Gellért csanádi püspök „Deliberatio” című műve az első magyar földön készült teológiai munka. |
1046 |
A trónviszályhoz kapcsolódóan pogánylázadás tör ki Vata vezetésével. Gellért püspököt két társával együtt a Kelen-hegynél (a mai Gellért-hegynél) a lázadók megölik. |
1052 |
IX. Leó pápa – legendája szerint – magyar földön jár, hogy Pozsonynál békét teremtsen a német és a magyar uralkodó között. |
1055 |
I. András király (1046-1060) megalapítja a tihanyi apátságot (az első eredetiben fennmaradt oklevél). |
1061 |
I. Béla (1060-1063) trónra lépése után újabb pogánylázadás robban ki János (Vata fia?) vezetésével. |
1061 |
Győr nembeli Ottó megalapítja a zselicszentjakabi apátságot (az első nemzetségi monostor). |
1077-1095 |
I. (Szent) László uralkodása megszilárdítja Szent István egyházszervező művét. A lovagkirályt 1192-ben avatják szentté. Az ő idejében jönnek létre a székeskáptalanok és a főesperességek. |
1083 |
László kezdeményezésére, VII. Gergely pápa jóváhagyásával sor kerül István király, Imre herceg, a vértanú Gellért püspök, valamint a zoborhegyi remeték szentté avatására. |
1091 után |
László birtokba veszi Horvátországot, ami miatt, mivel az ország pápai hűbérnek számít, konfliktusba keveredik a Szentszékkel. – 1095 előtt László megalapítja a zágrábi püspökséget. |
1092 |
A szabolcsi zsinat jelentős határozatokat hoz egyházi ügyekben (László I. törvénykönyve). |
1096 után |
Könyves Kálmán (1096-1116, mellékneve arra utal, hogy korábban püspökként az átlagosnál nagyobb műveltségre tett szert), szemben László utolsó éveivel, következetes pápapárti külpolitikát folytat. |
1096 |
Az I. keresztes hadjárat csapatai átvonulnak az országon, amit fegyveres összecsapások kísérnek. |