Kálmán I. törvénykönyve számos, egyházat érintő cikkelyt tartalmaz.

A Kálmán-kori két esztergomi zsinat határozatai a gregoriánus reform szellemében erősítik a papság fegyelmét.

A király nehezményezi a kalocsai érsek pápának tett hűségesküjét.

történik a nyitrai püspökség alapítása.

Egy korabeli forrás szerint II. Calixtus pápa Pozsonyba látogat.

II. István király (1116-1131) megalapítja az első premontrei prépostságot Váradhegyfokon.

II. Géza király (1141-1162) megalapítja az első ciszterci apátságot Cikádoron (Bátaszék).

II. Géza megalapítja a Szent István királyról nevezett (stefanita) ispotályos kanonokrendet.

I. (Barbarossa) Frigyes császár és III. Sándor pápa konfliktusában II. Géza a pápa oldalára áll. A Szentszékkel kötött egyezményben a magyar király lemond a püspökök elmozdításának és áthelyezésének gyakorlatáról, viszont jelentős beleszólást nyer a magyar püspökök és a Szentszék kapcsolatába (az érseki pallium átadása, a pápához való fellebbezés és a pápai rendelkezések kihirdetése csak királyi beleegyezéssel történhet).

(Bánfi) Lukács esztergomi érsek (1158-1181) kulcsszereplője a trónharcoknak, és rendíthetetlenül védi az egyház érdekeit. Elutasítja mind II. László, mind IV. István ellenkirály megkoronázását, ezért kétszer bebörtönzik.

III. István király (1161-1172) a Manfréd pápai legátussal kötött egyezményben megerősíti az 1161-es megállapodásnak a Szentszék számára kedvező részét, és további engedményeket tesz (a székesegyházak és királyi egyházak prépostjainak és apátjainak kinevezése a pápát illeti, a király lemond az egyházi javak világi célú felhasználásáról).

A templomos lovagrend jelentős birtokadományt kap a magyar királytól (vránai perjelség)

III. Béla (1172-1196) uralmának pápai elismertetése érdekében esküvel erősíti meg az 1169-es egyezményt. Lukács érsek azonban pápai felszólítás ellenére sem hajlandó őt megkoronázni. Az érsek csak 1179-ben békül ki a királlyal. – III. Béla uralkodása alatt veszi kezdetét a székes- és társaskáptalanok hiteleshelyi tevékenysége. Később a bencés, premontrei és johannita konventek egy része hasonló feladatot lát el.

III. Béla megalapítja a ciszterciek zirci apátságát, a következő évben pedig a rendnek megadja azokat a kiváltságokat, amelyekkel az Franciaországban rendelkezik.

A johannita lovagrend (ispotályosok) letelepszik Székesfehérváron.

Az erdélyi szászok számára megalapítják az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó szebeni prépostságot.