| 1404 |
Miután IX. Bonifác pápa 1403-ban Nápolyi László trónkövetelő mellé állt, Zsigmond király (1387-1437) megtiltja, hogy a pápa az ő jóváhagyása nélkül töltsön be magyarországi javadalmakat, s hogy a pápai bullákat engedélye nélkül kihirdessék (ez a rendelkezés lesz később a királyi tetszvényjog /placetum regium/ egyik hivatkozási alapja).
|
| 1410 után |
A nyugati egyházszakadás során Zsigmond a „római” pápa hűségéről a „pisai” pápáéra megy át. |
| 1410 |
XXIII. János, a „pisai” pápa újjáalapítja az óbudai egyetemet, amely 1418-ig működik. |
| 1417 |
Zsigmond a Konstanzi Zsinaton (1414-1418), még az új pápa megválasztása előtt ígéretet kap a bíborosi kollégiumtól, hogy a Szentszék tudomásul veszi a magyar uralkodók püspökkinevezési jogát (ez az ún. „konstanzi bulla” lesz később a főkegyúri jog egyik hivatkozási alapja). |
| 1429 |
Zsigmond a német lovagrendre bízza a szörényi bánság végvárait. |
| 1432-1437 |
Magyarországon tartózkodik Marchiai Jakab ferences prédikátor, aki a török elleni összefogást szervezi, továbbá küzd a huszitizmus és bogumilizmus terjedése ellen. |
| 1442-1444 |
Cesarini Julián bíboros, pápai legátus a török elleni összefogást szervezi Magyarországon. 1444 augusztusában érvényteleníti az Oszmán Birodalom és I. Ulászló király (1440-1444) közötti békekötést, ami a török elleni hadjárat megindulásához, végső soron pedig a várnai vereséghez vezet. A csatában a király mellett a bíboros is elesik. |
| 1448 |
A szigorúbb (obszerváns) ferencesek önálló rendtartományba szerveződnek. – 1454-től Igali Fábián, majd Segösdi Lukács tartományfőnöksége alatt a konventuális ferencesek is reformokon esnek át. |
| 1455-1456 |
Magyarországon tartózkodik Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano) ferences prédikátor, aki a pápa és Hunyadi János kormányzó megbízásából keresztes hadjáratot hirdet a török veszély elhárítására. A pápa legátusa, Juan de Carvajal bíboros szintén nagy szerepet játszik a keresztény erők megszervezésében. |
| 1456 |
III. Calixtus pápa elrendeli a déli harangszót azért, hogy a híveket felhívja a keresztes hadjárat sikeréért mondandó imára. Ezt követően a keresztény csapatok felmentik Nándorfehérvárt. |
| 1457-1458 |
Zrednai (Vitéz) János váradi püspök, később esztergomi érsek nagy szerepet játszik Hunyadi János fiának, I. Mátyásnak (1458-1490) királlyá választásában. |
| 1467 |
II. Pál pápa 1465. évi engedélye alapján megkezdi működését a pozsonyi egyetem (Academia Istropolitana, 1471 után megszűnik). |
| 1471 |
Zrednai (Vitéz) János esztergomi érsek és unokaöccse Csezmicei János (Janus Pannonius) pécsi püspök vezetésével összeesküvés szerveződik Mátyás király ellen. A szervezkedés leleplezése után mindketten kegyvesztettek lesznek. |
| 1475 után |
Mátyás király jelentősen támogatja a domonkosok budai főiskoláját, ahol számos neves tudós működik. 1507-ben a rend elhatározza a studium generale átszervezését a bolognai egyetem mintájára (1530 után szűnik meg). |
| 1476 körül |
A budai királyi udvar újplatonista körének tagjai között találjuk Váradi Péter későbbi kalocsai érseket és Báthori Miklós váci püspököt. |
| 1480 |
Több mint száz német ciszterci szerzetes érkezik Magyarországra a részben, vagy teljesen elnéptelenedett apátságok újjáélesztésére. |
| 1497 |
Budán humanista kör alakul Dunai Tudós Társaság néven Vitéz János veszprémi püspök elnökletével. |
| 1498-tól |
Jelennek meg nyomtatásban Temesvári Pelbárt ferences szerzetes (1435-1504) prédikációs könyvei, amelyek tanítványának, Laskai Osvátnak (1450-1511) hasonló műveivel együtt a későközépkori latin nyelvű – nem humanista – prédikációs irodalom kiemelkedő alkotásai. |
