English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





A Magyar Katolikus Egyház évszázadai

XVI. század


1501 Az előző évben kinevezett pannonhalmi apát, Tolnai Máté a rendi káptalanon megkezdi a bencés rend reformját.
1506 Fegyverneky Ferenc (ipoly)sági és Majthényi Uriel túróci prépost vezetésével elindul a premontrei rend reformja.
1513 A pápaválasztó konklávén alulmaradt Bakócz Tamás esztergomi érseket az új pápa, X. Leó a török ellen szervezendő keresztes hadjárat bíboros-legátusává nevezi ki.
1514 A keresztesek toborzása vezet a Dózsa-féle parasztfelkeléshez, amelyben ferences szerzetesek is részt vesznek (Lőrinc pap). A helyzet elfajulása miatt Bakócz érsek betiltja a toborzás folytatását, a felkelést pedig rövidesen leverik.
1514 A parasztfelkelést követően, a budai országgyűlésen mutatja be Werbőczy István a Hármaskönyv (Tripartitum) címen ismert törvénygyűjteményét, amely szerint a pápa Magyarországon „a megüresedett egyházi javadalmak adományozása tekintetében semmi joghatóságot sem gyakorol, a megerősítés hatalmán kívül”. Werbőczy a főkegyúri jogot Szent István királynak II. Szilveszter pápától nyert felhatalmazásával és a konstanzi bullával indokolja.
1514 X. Leó pápa az addig független apátságokból létrehozza a magyar bencés kongregációt a pannonhalmi főapát vezetése alatt.
1516-1519 Keletkezik a Biblia egyes részeinek magyar fordítását tartalmazó Jordánszky-kódex.
1521 után Jelennek meg a lutheri reformáció eszméi Magyarországon a királyi udvarban, Mária királyné környezetében, illetve a német lakosságú városokban, először Sopronban (1522) és Brassóban (1523). Az 1523. és 1525. évi „eretnekellenes” törvények hatástalanok maradnak.
1524-1527 Készül el a Karthauzi Névtelen magyar nyelvű prédikációs gyűjteménye.
1526 A mohácsi vereség súlyos csapást mér a magyar főpapságra, a püspökök fele holtan marad a csatatéren. A kettős királyválasztást követő politikai bizonytalanság oda vezet, hogy 1538-ra már csak három, pápai megerősítéssel is rendelkező és felszentelt püspök marad az országban.
1530-1540 A lutheri reformáció eszméi gyors ütemben terjednek el az országban, részint a nagybirtokosok támogatásával, részint a mezővárosokban. Az első reformátori nemzedék nagy alakjai Dévai Bíró Mátyás, Sztárai Mihály, Szegedi Kis István, Huszár Gál. A becslések szerint a század végére a lakosság fele (vagy többsége), a nemességnek és a polgárságnak pedig 90 %-a protestáns.
1538 Szapolyai János király (1526-1540) parancsára zajlik a segesvári hitvita a katolikus Szegedi Gergely ferences és a lutheránus Szántai István között.
1543 Buda török kézre kerülése (1541) után Esztergom is elesik, ezért az esztergomi főkáptalan Nagyszombatba költözik (1820-ig a város az érsekség központja).
1541 Megjelenik Sylvester János Újszövetség-fordítása.
1544 Johannes Honterus brassói lelkész működése nyomán az erdélyi szász nemzet egységesen az evangélikus (lutheránus) hitvalláshoz csatlakozik.
1545 Az erdődi zsinaton a Tiszántúl lelkészei elfogadják az evangélikus hitvallást.
1545-1563 A katolikus megújulást célzó Trienti Zsinat egyes ülésszakain magyarországi főpapok is részt vesznek (Gregoriánc Pál zágrábi, Draskovics György pécsi, Dudith András tinini, Kolozsvári János csanádi püspök).
1548 A pozsonyi országgyűlés csak a sacramentariusok (reformátusok) kiűzését rendeli el, vagyis az evangélikusok hallgatólagosan megtűrt felekezetté válnak.
1549 Öt szabad királyi város elfogadja a reformáció első magyarországi (evangélikus) hitvallását, amit Leonhard Stöckel bártfai rektor szerkeszt (Confessio Pentapolitana).
1550 után Kálmáncsehi Sánta Márton tevékenysége nyomán a tiszántúli magyar gyülekezetekben teret nyer a reformáció helvét (református) irányzata.
1551 I. Ferdinánd király (1526-1564) katonái az alvinci kastélyban meggyilkolják (Martinuzzi/Utyesenics) Fráter György pálos szerzetest, 1534-tól váradi püspököt, 1551-ben esztergomi érseket és bíborost. A katolikus érdekek megvédelmezése terén nagy reményeket fűztek személyéhez.
1553-1568 A jeles humanista, Oláh Miklós esztergomi érsek jelentős lépéseket tesz a katolikus restauráció érdekében. 1559-ben birtokairól kiűzi a protestáns lelkészeket és tanítókat, öt ízben tart egyházmegyei zsinatot, 1559-1562 között kánoni vizitációt rendel el az érsekség területén. 1562-ben kiadatja magyarul a Canisius-féle katolikus katekizmust.
1561 Oláh Miklós érsek letelepíti a jezsuitákat Nagyszombatban (1567-ben távoznak).
1561 Méliusz Juhász Péter debreceni lelkész kidolgozza az első magyarországi kálvinista (református) hitvallást (Debrecen-Egervölgyi Hitvallás).
1566 Oláh Miklós érsek a Trienti Zsinat határozata alapján szemináriumot alapít Nagyszombatban, ami azonban rövidesen megszűnik. Egy újabb kísérlet után 1630-ban Pázmány Péter alapítja újjá (Seminarium antiquissimum).
1566 A gyulafehérvári hitvita lendületet ad az antitrinitarizmus (unitarizmus) erdélyi terjedésének, amit János Zsigmond fejedelem (1559-1571) is támogat. 1568-ban szerkeszti meg Dávid Ferenc az unitárius hitvallást.
1567 Pünkösdjén a csíki székelyek a hargitai csatában megvédik katolikus hitüket és Csíksomlyót János Zsigmonddal szemben.
1567 A debreceni zsinaton a Tiszántúl lelkészei megalkotják a református egyházszervezetet.
1568 A tordai országgyűlés a már korábban megerősített evangélikus és református felekezet mellett Erdélyben szabad vallásgyakorlatot engedélyez az unitáriusoknak is. A vallásszabadság azonban nem terjed ki a katolikusokra és az ortodoxokra. A katolikus püspököt már 1556-ban elűzték, a román ortodoxokat pedig egy református püspök fennhatósága alá helyezik.
1573 Verancsics Antal esztergomi érsek halála után a javadalom királyi felhasználása miatt 1596-ig nem töltik be a prímási széket.
1575 Után a Hódoltságban, ahol a katolikus egyházszervezetnek csak nyomai maradtak (szegedi és gyöngyösi ferences kolostor), kezdetét veszi a missziós tevékenység a Balkán felől, elsősorban a boszniai ferencesek részéről (rajtuk kívül raguzai bencések és világi papok, valamint jezsuiták vállalkoznak misszióra).
1576 A hercegszőllősi zsinaton Szegedi Kis István működése nyomán a Hódoltságban is a kálvini (református) irányzat kerekedik felül.
1578 A Királyság országgyűlése már csak az unitáriusok és az anabaptisták ellen rendelkezik, vagyis a reformátusok is hallgatólagosan megtűrt felekezetté válnak.
1578 Nagyszombatban megkezdi működését a katolikus restauráció szempontjából kulcsfontosságú nyomda, Telegdi Miklós érseki helynök alapítása. Feladatát 1609-1617 között a pozsonyi, majd 1648-tól a nagyszombati egyetemi nyomda veszi át.
1579 Szántó (Arator) István jezsuita Rómában magyarországi papnövendékek számára létrehozza a magyar kollégiumot, amit anyagi nehézségek miatt rövidesen egyesítenek a német kollégiummal (Collegium Germanicum et Hungaricum).
1579 A katolikus Báthory István erdélyi fejedelem (1571-1586) és lengyel király átadja a jezsuitáknak a kolozsmonostori bencés apátság javadalmát. Kollégiumuk 1581-1588 és 1595-1606 között Kolozsváron működik. 1582-1588 között pápai szemináriumot is vezetnek a városban.
1589 A jezsuiták ismét letelepednek a Királyság területén, Znióváralján, majd 1594-ben Vágsellyén.
1590

Vizsolyon kinyomtatják a Károli Gáspár gönci lelkész által készített teljes református bibliafordítást.

Vissza az évszámokhoz


Napi evangelium
Jézus tizenkettőt választott ki, hogy vele tartsanak, és hirdessék az igét.
  Mk 3,13-19

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum