English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





A Magyar Katolikus Egyház évszázadai

XVII. század


1603 Megjelenik Pázmány Péter első vitairata, a „Felelet”. – A jezsuita teológus 1601-1603 között, majd 1607-től működik a Királyság területén, mint kiváló szónok és vitairatok szerzője.
1604 Az országgyűlési törvényekhez I. Rudolf király (1576-1608) által önkényesen hozzákapcsolt cikkely megtiltja a vallási kérdések országgyűlési tárgyalását, és megerősíti a katolikus vallás jogait.
1606 A nem kis részben a protestánsok vallási sérelmei miatt kitört Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke „a katolikus vallás sérelme nélkül” vallásszabadságot biztosít a nemeseknek, a városoknak és a végvári katonáknak.
1608 A bécsi béke pontjait a II. Mátyást (1608-1619) királlyá választó pozsonyi országgyűlés cikkelyezi be, kiegészítve azt a falvak lakóinak vallásszabadságával és a protestáns felekezetek önkormányzati jogával, elhagyva ugyanakkor a katolikus záradékot (koronázás előtti cikkelyek).
1611 Forgách Ferenc esztergomi érsek nagyszombati (egyháztartományi) zsinata a Trienti Zsinat szellemében előkészíti a magyar egyház belső megújulását.
1612-től Jezsuita missziók működnek a Hódoltságban: Belgrádban (1612-1645), Pécsen (1613-1686), Temesváron (1634-1666), Gyöngyösön (1635-1683, középiskola is) és Andocson (1650-1684).
1613 Megjelenik Pázmány Péter főműve, az „Isteni igazságra vezérlő Kalauz”.
1616-1637 Pázmány Péter esztergomi érsekként és bíborosként (1629-től) egyházmegyei, tartományi és nemzeti (1630) zsinataival nagy lendületet ad a katolikus reformnak. Személyes hatásának is betudható, hogy a főúri családok nagy része katolizál.
1617 A minoriták megtelepednek a felvidéki Sztropkón.
1619 Bethlen Gábor református hajdúi Kassán kivégzik a jezsuita Pongrácz Istvánt és Grodecz Menyhértet, valamint Körösi Márk esztergomi kanonokot. A kassai vértanúk szentté avatására 1995-ben kerül sor.
1622-től A rendet kitiltó határozat ellenére a jezsuiták missziós tevékenységet folytatnak Erdélyben.
1623 Pázmány papnevelő intézetet alapít Bécsben (Pázmáneum).
1626 Bécsben megjelenik a jezsuita Káldi György által készített katolikus bibliafordítás.
1635 Pázmány Nagyszombatban egyetemet alapít. Először a bölcsészeti kar kezdi meg működését, ehhez csatlakozik 1638-ban a teológiai, 1667-ben pedig a jogi fakultás.
1639 Pálffy Mátyás főapát vezetése alatt újraindul az 1543-ban megszűnt szerzetesi élet Pannonhalmán.
1642 A piaristák iskolát nyitnak a szepességi Podolinban.
1644 Megjelenik nyomtatásban a hamisított Szilveszter-bulla, ami a főkegyúri jog egyik hivatkozási alapja lesz.
1645 I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek (1630-1648) a linzi békében sikerül kiterjesztetnie a vallásszabadságot a királyi Magyarország jobbágyaira is, amit az 1647. évi országgyűlés cikkelyez be.
1646 Az ortodox rutének (ruszinok) egyesülnek a római katolikus egyházzal (ungvári unió). Az egri püspök által csak rítusvikáriusnak tekintett görög katolikus püspök első székhelye a Munkács melletti Csernekhegy kolostora.
1650 Az irgalmasok megtelepednek Szepesváralján.
1670 A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Lipót király (1657-1705) elrendeli a szabad királyi városok és a királyi mezővárosok rekatolizációját.
1674 Az ún. prédikátor-perben a Szelepcsényi György prímás által elnökölt pozsonyi rendkívüli bíróság a törökökkel való összejátszás vádjával gályarabságra ítél 40 protestáns lelkészt.
1674 A kapucinusok megtelepednek a Pozsony melletti Bazinban.
1676 Pozsonyban leánynevelő intézetet nyitnak az orsolyiták.
1681 A nagyrészt vallási sérelmek miatt kitört Thököly-felkelés után a soproni országgyűlés megerősíti a bécsi béke pontjait, és „a földesurak jogának tiszteletben tartásával” szabad vallásgyakorlatot engedélyez a protestánsoknak a Királyságban (11 északnyugati vármegyében csak a becikkelyezett, ún. artikuláris helyeken, a többi 19 vármegyében a fennálló felekezeti viszonyoknak megfelelően).
1686 Buda felszabadítása a török uralom alól Boldog XI. Ince pápa jelentős támogatásával következik be. Az eseményekben jelentős szerepet játszó Avianói Márk kapucinust 2003-ban avatják boldoggá.
1686 Az Erdélybe települt örmények unióra lépnek a katolikus egyházzal. Központjuk Szamosújvár.
1687 Az országgyűlés szerint a protestánsok, mivel annak idején tiltakoztak ellene, elveszítették jogaikat az 1681. évi vallásügyi törvény „kedvezményeire”, amelyek a továbbiakban az uralkodó kegyéből maradnak fenn. Ettől kezdve a vallásügyi kérdéseket nem országgyűlési törvényekkel, hanem királyi rendeletek útján szabályozzák.
1688 A Kollonich Lipót bíboros (később esztergomi érsek) által vezetett bizottság a felszabadító háborúk utáni politikai berendezkedésről szóló tervezetében (Einrichtungswerk des Königreichs Hungars) azt javasolja, hogy a protestánsok jogait a továbbiakban nem erőszakkal, hanem közigazgatási intézkedésekkel kell korlátozni. A visszahódított területek gyors benépesítése érdekében viszont átmenetileg el kellene tűrni a magánjellegű vallásgyakorlatot.
1688-tól Működik a Neoacquistica commissio (Újszerzeményi bizottság), amely a visszafoglalt területek birtokviszonyainak kialakításával jelentősen erősíti a katolikusok pozícióit.
1690 I. Lipót befogadja az országba a törökök elől menekülő ortodox szerbeket. Kiépülő egyházszervezetük központja Karlóca lesz.
1691 A Diploma Leopoldinum biztosítja a Habsburg-uralom alá került Erdély törvényeinek megtartását, ide értve a protestánsok vallásszabadságát is.
1691 Az 1681. évi vallásügyi törvény uralkodói magyarázataként kiadott I. Explanatio Leopoldina különbséget tesz a protestánsok nyilvános és magánjellegű vallásgyakorlata között. Nyilvános vallásgyakorlat csak az artikuláris helyeken lehetséges, máshol csak a magánjellegű vallásgyakorlat tűrhető el (a királyi rendelet tehát korlátozza a pozsonyi országgyűlés által biztosított vallásszabadságot).
1698

Az erdélyi román ortodoxok egyesülnek a római katolikus egyházzal (gyulafehérvári unió). A görög katolikus püspök első székhelye Gyulafehérvár.

Vissza az évszámokhoz


Napi evangelium
Jézus az apostolok kiválasztása után tanítványaival együtt hazatért.
  Mk 3,20-21

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár

2018. január 21., vasárnap
Szentmise a Margitszigeten


2018. január 21., vasárnap
Ökumenikus imahét a Józsefvárosban


2018. január 21., vasárnap
Ökumenikus Imahét a Debrecen-nyíregyházi egyházmegyében



PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum