English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Virtuális Plébánia
Szent Adalbert Központ
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
Metanoia Videóstúdió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


A Magyar Katolikus Egyház évszázadai

XVIII. század


1701 A II. Explanatio Leopoldina kimondja, hogy a visszahódított területekre nem terjed ki az 1681. évi törvény hatálya, vagyis ott a protestánsok nem rendelkeznek szabad vallásgyakorlattal. A végvárak felszámolásával megszűnik a katonák szabad vallásgyakorlata is.
1705 A II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választó szécsényi országgyűlés a vallásügy terén visszatér az 1608. és 1647. évi törvényekhez, hatályon kívül helyezi az 1681. évi törvényt, a jezsuitákat pedig részlegesen kiűzi az országból. Kimondja, hogy a földesúri jog figyelmen kívül hagyásával a többségi vallást illeti meg a templomhasználat joga.
1707-1708 Rákóczi fejedelem Brenner Domokos apát útján megkísérli elnyerni a Szentszék támogatását. Ennek ellenére 1709-ben a pápa megsemmisíti Rákóczi egyházi intézkedéseit, a papokat pedig az I. József király (1705-1711) iránti engedelmességre kötelezi.
1711 után A Rákóczi szabadságharc zavarait követően nagy ütemben indul meg az egész országban a katolikus egyházszervezet újjáépítése. Az elnéptelenedett területek betelepítése növeli a katolikusok arányát a lakosságon belül.
1713

A római katolikus erdélyi püspök visszakapja 1556-ban elveszített javadalmait, és kormányozhatja egyházmegyéjét.

1715 Miután III. Károly (1711-1740) 1714-ben kijelenti, hogy az egyházpolitikában visszatér az 1681. és 1687. évi törvényekben meghatározott elvekhez, az országgyűlés szentesíti azt a kialakult gyakorlatot, hogy a felekezeti ügyeket királyi rendeletekkel szabályozzák, és kimondja, hogy a vallásügyi törvények „az uralkodó kegyéből még fenntartandóak”. A protestánsok ettől kezdve csak egyénileg adhatják elő panaszaikat, testületileg nem.
1721 Az erdélyi román görög katolikusok számára felállítják a fogarasi püspökséget. Székhelye 1738-ban átkerül Balázsfalvára.
1723 Az országgyűlés a plébánosok megélhetésének javítása végett bevezeti a párbért (a jobbágyok kötelező szolgáltatása a plébánia földjén).
1731 Az I. Carolina resolutio a keresztség érvényességének vonatkozásában a katolikus püspökök felügyelete alá helyezi a protestáns lelkészeket, továbbá kimondja, hogy a vegyes házasságokat csak katolikus pap előtt lehet megkötni, és a protestánsok házassági ügyeiben is a püspöki szentszékek az illetékesek. Egyúttal a tisztségviselők és a bírósági tanúk számára előírja a katolikus jellegű, ún. dekretális esküt, aminek következtében a protestánsok kiszorulnak a közhivatalokból.
1733 A szegény plébánosok jövedelmének kiegészítésére (kongrua) az uralkodó az egyházi nagyjavadalmasok befizetéseiből létrehozza a cassa parochorum-ot (funkcióját később a Vallásalap veszi át).
1734 A II. Carolina resolutio a bírósági tanúkat mentesíti a dekretális eskü letétele alól, egyszersmind kialakítja a protestáns egyházszervezetet (5-5 evangélikus és református szuperintendencia).
1744 után Az erdélyi románok tömegesen térnek vissza az ortodoxiába. Mivel a mozgalmat nem sikerül megakadályozni, Mária Terézia (1740-1780) 1758-ban felállítja a nagyszebeni görögkeleti püspökséget.
1750 Padányi Biró Márton veszprémi püspök „Enchiridion” című munkájában a protestánsok vallásgyakorlatának teljes felszámolását követeli. Az állami egyházpolitika változását mutatja, hogy Mária Terézia betiltja a könyvet.
1758 A Szentszék elismeri Mária Terézia apostoli királyi címét (az okmány szerint a cím nem a főkegyúri jog forrása, csak kitüntetés).
1761 Barkóczi Ferenc esztergomi érsek elveszi a jezsuitáktól a joghatósága alá tartozó szemináriumok vezetését, és világi papokra bízza azt.
1762 Kollár Ádám bécsi udvari könyvtáros „Historia diplomatica juris patronatus” című munkájában a Szilveszter bullára és Werbőczy Hármaskönyvére hivatkozva fejti ki a magyar uralkodó főkegyúri jogát. Két évvel később azonban már ezeket mellőzve az abszolút uralkodói hatalomból vezeti le az egyház feletti főfelügyeleti jogot (circa sacra jogok).
1771 A rutén görög katolikusok számára felállítják a munkácsi püspökséget.
1771 A Szent Jobbot Raguzából Budára szállítják.
1773 A királynő kihirdeti és végrehajtatja XIV. Kelemen pápa bulláját a jezsuita rend feloszlatásáról. Az országban a feloszlatáskor 3 egyetem, 3 akadémi, 42 gimnázium és 18 szeminárium állt a rend vezetése alatt. A kollégiumok elkobzott javadalmaiból hozzák létre a Tanulmányi Alapot. Ugyancsak a rend eltörlésével függ össze, hogy a jezsuita tábori lelkészek pótlására felállítják az Apostoli Tábori Helynökséget.
1773-1774 Mária Terézia, aki uralkodása első felében még fogadni sem volt hajlandó protestáns személyt, hozzájárul ahhoz, hogy a reformátusok és evangélikusok egy-egy udvari ágens útján adják elő panaszaikat.
1774 Klimó György pécsi püspök megalapítja nyilvános könyvtárát. Példáját követi Batthyány Ignác Gyulafehérváron, és Esterházy Károly Egerben.
1775 A partiumi román görög katolikusok számára felállítják a nagyváradi püspökséget.
1776 Az esztergomi főegyházmegye területéből kihasítva a királynő felállítja a besztercebányai, a szepesi és a rozsnyói püspökséget.
1777 A királynő a veszprémi egyházmegyéből kihasítva megalapítja a székesfehérvári, több egyházmegye területéből a szombathelyi, valamint a horvátországi görög katolikusok számára a körösi püspökséget.
1777 A Ratio Educationis állami főfelügyelet alá helyezi a katolikus iskolarendszert (az előírt tanrend fő vonalaiban megegyezik a piaristák gyakorlatával).
1777 A nagyszombati egyetem Budára, a királyi várba költözik (1784-ben áthelyezik Pestre).
1780-1790 II. József 6200 egyházügyi rendelete a legapróbb részletekig szabályozza a katolikus egyház életét.
1781 Az uralkodó kifejezetten is bevezeti a pápai rendelkezések előzetes királyi jóváhagyását (királyi tetszvényjog, placetum regium).
1781 II. József türelmi rendeletet ad ki a protestánsok és az ortodoxok javára, biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, a dekretális eskü eltörlésével pedig megnyitja előttük a közhivatalokat. A korábbinál kedvezőbben szabályozza a zsidók jogállását is.
1782 Az uralkodó rendelete a szerzetesrendekről felszámol 134 férfi- és 6 női kolostort, amelyek vagyonából létrehozzák a plébániák alapítását és felszerelését szolgáló Vallásalapot.
1783 A házassági rendelet hatályon kívül helyezi a kánonjogi előírásokat és egységes állami házasságjogot vezet be, amely szabályozza a vegyes házasságból született gyermekek vallását.
1784 Az uralkodó megszünteti az egyházmegyei papneveldéket, és helyettük állami (generális) szemináriumokat állít fel Pozsonyban, Egerben és Zágrábban (1786-tól: Pesten és Pozsonyban).
1790 II. József halálos ágyán visszavonja összes Magyarországra vonatkozó rendeletét a jobbágyrendelet, a türelmi rendelet és a plébániák jövedelmeit szabályozó rendelet kivételével. A jozefinizmus szelleme azonban még fél évszázadig meghatározza a bécsi udvar valláspolitikáját.
1790-1791 Évi országgyűlés teljes vallásszabadságot biztosít a protestánsoknak és az ortodoxoknak (miközben a katolikus vallás államvallás jellege, és ezzel az államnak az egyház feletti főfelügyeleti joga érintetlenül marad). A vegyes házasságok ezentúl csak katolikus pap előtt köthetők, és törvény szabályozza a vegyes házasságokból származó gyermekek vallását (a protestáns fél lemondhat a gyermekek vallási neveléséről a katolikus fél javára vagyis adhat reverzálist). A következő évszázad felekezetközi konfliktusainak legfőbb forrása lesz a vegyes házasságok és a reverzális kérdése.
1799 I. Ferenc király (1792-1835) elrendeli, hogy a katolikus plébánosnak reverzális megtagadása esetén is meg kell áldania a vegyes házasságot. Ennek ellenére a papok csak az ún. passzív asszisztenciát hajlandók megadni, vagyis szertartás végzése nélkül, a templomon kívül „tudomásul veszik” a házasság megkötését.
A század végén

A becslések szerint Magyarország felekezeti arányai a következők: 55 % katolikus (49 % római katolikus, 6 % görög katolikus), 21 % görögkeleti (ortodox), 23 % protestáns (14 % református, 8,6 % evangélikus, 0,4 % unitárius).

Vissza az évszámokhoz


Napi evangelium
Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti láttok ? és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, ? és nem hallotta.
  Mt 13,10-17

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár

2014. szeptember 2-3.
Az MKPK őszi rendes ülése


2014. szeptember 12-13.
Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) Miskolcon


2014. október 19., vasárnap
Országos gyűjtés a missziók javára


2014. november 23., vasárnap
Országos gyűjtés a Karitász javára


2014. december 2-3.
Az MKPK téli rendes ülése



PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum