English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





A Magyar Katolikus Egyház évszázadai

XIX. század


1802 I. Ferenc király visszaállítja a bencés, ciszterci és premontrei rendet, középiskolák átvételének kötelezettségével (ekkor válnak hazánkban „tanítórenddé”).
1804 Az egri egyházmegyéből kihasítva felállítják a kassai és a szatmári püspökséget, Eger érsekség rangjára emelkedik.
1805 A pesti egyetemen tanuló papnövendékek számára létrejön a Központi Papnevelő Intézet (Seminarium Centrale).
1816 A munkácsi egyházmegyéből kihasítva létrejön a görög katolikus eperjesi püspökség.
1820 Az esztergomi főkáptalan Nagyszombatból visszaköltözik eredeti székhelyére, megkezdődnek a nagyszabású építkezések Esztergomban, a „Magyar Sionon” (a bazilikát 1856-ban szentelik fel).
1822 A pozsonyi nemzeti zsinat üdvös határozatokat hoz, de Bécs a jozefinizmus szellemében nem engedélyezi a pápai jóváhagyás kérését, valamint a király is csak 1826-ban adja meg jóváhagyását, miután a kormányszervek átdolgozták a kánonok szövegét. Ezért a zsinat hatása csekély marad.
1822 Szepesy Ignác erdélyi püspök – Erdély közjogi különállására hivatkozva – saját egyházmegyei törvénykönyvet ad ki, amely teljesen a jozefinizmus hatását tükrözi. A Szentszék tiltakozásának hatására a kifogásolt részeket visszavonja, 1827-ben pedig a király áthelyezi Pécsre.
1836 Az országgyűlés elrendeli a magyar nyelvű anyakönyvezést, 1840-ben pedig a magyar nyelvű ügyintézést.
1840-1841 Miután az 1832-36-os és az 1839-1840-es országgyűléseken heves vitákat váltott ki a vegyes házasságok ügye (a liberális világi katolikusok is a protestánsokat támogatták a klérussal szemben), Lonovics József csanádi püspök a püspöki kar megbízásából Rómába megy, ahol eléri, hogy XVI. Gergely pápa engedélyezi a passzív asszisztenciát, sőt érvényesnek ismeri el a protestáns lelkész előtt kötött házasságot is. Az 1843-44-es országgyűlés törvényesnek ismeri el a protestáns lelkész előtt kötött vegyes házasságot, a házasfelek megegyezhetnek a gyermekek vallásáról (reverzális).
1841 Szaniszló Ferenc csanádi kanonok megalapítja a közéleti ügyekkel is foglalkozó katolikus folyóiratot, a Religiot (1848-tól Religio és Nevelés).
1842 Hám János püspök letelepíti Szatmárnémetiben az irgalmas nővéreket (később önálló kongregáció: szatmári irgalmas nővérek).
1848 A pesti forradalom után Lonovics csanádi püspök a papi rend nevében lemond a tizedről. Az áprilisi törvények közül a III. tc. szerint a főkegyúri jogot az uralkodó a minisztérium útján gyakorolja, a XX. tc. pedig kimondja a törvényesen bevett vallásfelekezetek egyenlőségét. Ez azt jelenti, hogy a katolikus vallás elveszíti államvallás jellegét, minek következtében a magyar püspökök többször tanácskozásra gyűlnek össze a katolikus autonómia ügyében. A forradalom utáni hónapokban nyugtalanság jelentkezik az alsópapság és a szerzetesek körében, radikális követeléseket fogalmaznak meg. A Batthyány-kormány előterjesztése alapján az uralkodó betölti az üresedésben lévő püspöki székeket, így teljessé válik a magyar hierarchia, Hám János lesz a prímás (a pápai megerősítés elmarad).
1848 Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok megalapítja a Jó és olcsó könyvkiadó társulatot, ami 1852-ben a Szent István Társulat nevet veszi fel.
1848-1849 A szabadságharc első szakaszában, 1848 őszén a püspökök igyekeznek közvetíteni a magyar kormány és az udvar között. Számos pap és szerzetes nemcsak tábori lelkészként, hanem honvédként is részt vesz a harcokban. 1849 januárjától azonban a főpapok egy része Bécsbe menekül. A Habsburg-ház trónfosztása után csak Horváth Mihály kinevezett csanádi püspök, kultuszminiszter tart ki a Kossuth-kormányzat mellett.
1849 A szabadságharc leverését követő megtorlás az egyháziakat is jelentős mértékben sújtja: a püspökök egy részét elmozdítják, papokat is halálra ill. súlyos fogságra ítélnek. Az újonnan kinevezett esztergomi érsek, Scitovszky János igyekszik közbenjárni az elítélt egyházi személyek érdekében.
1850 I. Ferenc József (1848-1916) jelentős kedvezményekben részesíti az egyházat: eltörli a királyi tetszvényjogot (placetum), biztosítja a püspökök szabad érintkezését a pápával, megszünteti az egyházkormányzat állami ellenőrzését.
1850 Az első modern értelemben vett püspökkari konferencia Esztergomban.
1850 Az erdélyi román görög katolikusok számára I. Ferenc József megalapítja a lugosi és a szamosújvári püspökséget, Gyulafehérvár-Fogaras érsekség rangjára emelkedik.
1852 Uralkodói rendelettel Zágráb érsekség rangjára emelkedik, és létrejön az önálló horvát egyháztartomány.
1853

A jezsuiták újra letelepednek Nagyszombatban.

1855 I. Ferenc József a katolikus egyház számára igen előnyös birodalmi konkordátumot köt a Szentszékkel. Magyarországi jogérvénye vitatott marad, az alkotmányosság helyreállítása (1867) után pedig a magyar parlament nem hajlandó becikkelyezni.
1856 Szabóky Adolf piarista Pesten megalapítja a Katolikus Legényegyletet.
1857 A mariazelli nemzeti zarándoklat (harmincezer fő részvételével) az egyik legjelentősebb hazafias megmozdulás az önkényuralom éveiben.
1858-1860 A szegény iskolanővérek megtelepednek Temesváron és Kalocsán (később önálló kongregációk: szegedi és kalocsai iskolanővérek).
1860 Scitovszky prímás elnökletével ülésezik az esztergomi értekezlet, amelynek katolikus és protestáns résztvevői javasolják az uralkodónak az országgyűlés összehívását.
1861 Megalakul a Szent László Társulat, a határon túli, elsősorban moldvai és bukovinai katolikus magyarok megsegítésére.
1860 Lonkay Antal szerkesztésében megjelenik az első katolikus politikai napilap, az Idők Tanúja (1868-tól Magyar Állam címen).
1863 Knauz Nándor esztergomi kanonok megalapítja a Magyar Sion című hittudományi folyóiratot.
1867-től A kiegyezést nyomán kialakított új kormányzati struktúrában a katolikus egyház ügyeivel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM, kultuszminisztérium) I. ügyosztálya foglalkozik (1949-ig áll fenn).
1867 Erdélyben a R. K. Státus nevű, egyházi és világi tagokból álló testület hatáskörébe kerülnek az egyház vagyoni és iskolai ügyei (1932-ig működik).
1868 Az Eötvös-féle népiskolai törvény szabályozza az állam főfelügyeleti jogát a felekezeti iskolák fölött.
1868 A parlament kimondja a felekezeti viszonosságot (a keresztény felekezetek között szabaddá válik a vallásváltoztatás), egyúttal államilag szabályozza a vegyes házasságokból született gyermekek vallását a „nem nemet követ” elv alapján.
1869-1870 Az I. Vatikáni Zsinaton a magyar püspökök többsége a pápai tévedhetetlenség kimondását ellenzők táborába tartozik, és még a végső döntés előtt távozik Rómából. A dogma elfogadása után a magyar kormány felújítja a királyi tetszvényjogot, és megtiltja a hittétel kihirdetését. Ennek ellenére egy-két éven belül minden magyar püspök aláveti magát a pápai rendelkezéseknek.
1870-1871 Ülésezik a báró Eötvös József (liberális katolikus) kultuszminiszter által támogatott I. országos autonómia-kongresszus, amely tervezetet dolgoz ki a katolikus tanügy és vagyonügy állami beavatkozástól független intézésére. A küldöttek között többségben vannak a világiak, közülük a radikálisok az autonómiát kiterjesztenék az egyházi állások betöltésére is. A tervezet királyi szentesítése elmarad, mivel sem a püspöki kar, sem a kormány nem kíván lemondani jogairól. 1900-ban újabb kísérlet történik az autonómia-szabályzat elfogadtatására (II. autonómia-kongresszus).
1874 Megszűnik a káptalanok és konventek hiteleshelyi tevékenysége.
1884 Fraknói Vilmos szervezőtevékenysége nyomán megindulnak a rendszeres egyháztörténeti kutatások a megnyitott Vatikáni Titkos Levéltárban (Vatikáni Magyar Okirattár). 1894-ben Fraknói saját villáját felajánlva megalapítja a Római Magyar Történeti Intézetet (ebben a formában 1906-ig működik).
1884 Trefort Ágoston kultuszminiszter rendeletben utasítja a lelkészeket az 1868. évi törvény alapján nem hozzájuk tartozó gyermekek keresztlevelének átküldésére az illetékes felekezet lelkészéhez. A rendeletet sok katolikus pap a kánonjogra hivatkozva nem teljesíti („elkeresztelés”)
1890 A Csáky Albin kultuszminiszter által kiadott „elkeresztelési rendelet” pénzbüntetéssel sújtja az 1868. évi törvény és a Trefort-féle rendelet megszegőit. A papság nagy része tiltakozik a rendelet ellen, amivel kezdetét veszi az ún. „magyar kultúrharc”.
1894-1895 Ferenc József – alkotmányos uralkodóként, de lelkiismereti meggyőződése ellenére – szentesíti a „magyar kultúrharc” során hozott liberális egyházpolitikai törvényeket a polgári házasság és polgári anyakönyvezés bevezetéséről, a felekezetenkívüliség lehetőségéről és az izraelita vallás teljes recepciójáról. A házassági törvény lehetővé teszi, hogy a házasfelek megegyezzenek gyermekeik vallásáról (reverzális), ennek hiányában az 1868. évi törvény rendelkezése érvényesül („nem nemet követ”).
1895 A „magyar kultúrharc” során erősödik meg a hazai politikai katolicizmus, amelynek legfontosabb szervezeteként gróf Zichy Nándor megalapítja a katolikus Néppártot. Ugyancsak ekkor alakul meg a katolikus egyesületek összefogására az Országos Katolikus Szövetség. Amikor Antonio Agliardi bécsi nuncius magyarországi látogatásakor a Néppárt támogatására buzdít, a kormány erőteljesen tiltakozik (Agliardi-affér).
1898 Giesswein Sándor győri kanonok megalapítja a Keresztény Munkásegyesületet, a keresztényszocializmus hazai szervezetét.
1900 A pesti egyetem termeiből eltávolítják a feszületeket, ami vitát vált ki az egyetem katolikus jellegéről (kereszt-ügy).
1900-tól Az évente megrendezésre kerülő Katolikus Nagygyűlések az öntudatra ébredő katolicizmus nagyszabású seregszemléi. A gyűlések fő szónoka Prohászka Ottokár esztergomi teológiai tanár, 1905-1927 között székesfehérvári püspök.

Vissza az évszámokhoz


Napi evangelium
Jézus tizenkettőt választott ki, hogy vele tartsanak, és hirdessék az igét.
  Mk 3,13-19

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum