1989 - www.katolikus.hu

Vissza az évszámokhoz

január 14.	A Magyar Nemzet közli a művelődési miniszter és a katolikus gimnáziumokat fenntartó szerzetesrendek elöljáróinak levélváltását. Az elöljárók méltányossági megfontolásokra hivatkozva kérték az egyházi iskolák megfelelő állami támogatását, amit a miniszter nem tart teljesíthetőnek.
január 16.	A katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház felhívással fordul Európa keresztényeihez a romániai nemzetiségek ügyében.
február 2.	A Magyar Demokrata Fórum állásfoglalásában sürgeti a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Vatikánnal. Kovács László külügyminiszter-helyettes válaszában utalt rá, hogy a diplomáciai viszony a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése alapján az apostoli nuncius kiutasítását követően szakadt meg 1945 áprilisában.
február 3-4.	A hazánkban is működő megújulási mozgalmak találkozót rendeznek Budapesten, a Magyar Papi Egység szervezésében. Ezen kilenc mozgalom képviselői, a püspöki kar és mintegy negyven pap vesz részt. Az eseményen bemutatkozik a Regnum Marianum, a Karizmatikus Megújulás, a Focolare, az Katekumenátus Út, a Ferences Család, a Taizéi Közösség, a Hit és Fény, a Házas Hétvége és a Communio e Liberazione.
február 8.	Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter egy külföldi újságírónak adott interjújában kijelenti: elképzelhető, hogy az ÁEH feladatait a jövőben a Művelődési Minisztérium veszi át.
február 11.	Az esztergomi bazilikában püspökké szenteli Dékány Vilmost, Várszegi Asztrikot, Takács Nándort, Mayer Mihályt és Ács Istvánt.
február 12.	A Mai Nap című napilapnak adott interjújában Szennay András pannonhalmi főapát a magyarországi szerzetesrendek feloszlatásáról beszél. „A rehabilitációt egyetlen módon tudom elképzelni: az összes Magyarországon működő szerzetesrendnek elvben történő visszaállításával.”
február 21.	Megalakul a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolai Szövetség.
február 27.	Az Állami Egyházügyi Hivatal munkatársa a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozik, hogy a kórházakban való istentisztelet bevezetése az egyes egyházak és az egészségügyi intézmények megállapodásától függ.
március l.	Dr. Szennay András pannonhalmi főapát ismét közvetlen egyházkormányzata alá vette a 16 plébániából álló egyházmegyéje irányítását.
március 1.	Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága Berecz János elnökletével ülést tart, amelyen megvitatják a pártnak az egyházakhoz, az állami egyházpolitikához, a hívőkhöz és a vallásos nézetekhez való viszonyát.
március 7.	Dr. Borovi József, a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia ny. tanára a Magyar Nemzetben írt cikkében A magyar-vatikáni viszony rendezésre vár címmel nemzetközi jogi és történeti szempontból mutatja be hazánk és a Szentszék közti viszony alakulását.
április 5.	Az MSZMP PB megtárgyalja az egyházpolitika fejlesztésével összefüggő elveket. Sarkadi Nagy Barna elnökhelyettes sajtóbeszámolón elmondja: lelkiismereti szabadság nélkül nem képzelhető el jogállam. Közöli, hogy a készülő törvény kizárólagos egyházi belügynek tekinti a szerzetesrendek alapítását.
április 11.	A Magyar Tudományos Akadémia elnökségi ülése elfogadja azt a javaslatot, hogy az egyházi felsőoktatás és gyűjteményi intézmények kutatóhelyi státust és anyagi támogatást kapjanak.
április 12.	Takács Nándor segédpüspök vezetésével első alkatommal gyűlnek össze az 1950-ben működésüktől megfosztott szerzetesrendek elöljárói, hogy az újjászerveződés lehetőségeiről és feladatairól tanácskoznak.
április 28.	Megjelenik az Igen című katolikus ifjúsági lap első száma.
április 28- május 1.	Roger Schutz és a taizei ökumenikus szerzetesközösség imatalálkozót rendez Pécsett mintegy húszezer hazai és külföldi fiatal részvételével.
április 30.	A Minisztertanács saját kérésére felmenti Miklós Imrét, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét, aki nyugállományba vonul.
május 4.	A Magyar Nemzet közzéteszi a készülő új vallásügyi törvény irányelveit, amelyeket társadalmi vitára bocsátanak.
május 5-6.	A Magyar Demokrata Fórum Apor Vilmos győri püspök emlékére ülést rendez Gyulán.
május 10.	Németh Miklós miniszterelnök a Parlamentben javaslatot terjesztett elő az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetésére.
június 5.	A Minisztertanács elfogadja a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezetét.
június 5.	Egyhetes magyarországi látogatása befejeztével elutazik Francesco Colasuonno érsek, apostoli nuncius.
június 6-8.	A püspöki kar ülését követően bejelentik, hogy a Magyar Katolikus Egyház a békét szolgáló tevékenységét a jövőben a Justitia et Pax Bizottsággal együttműködve végzi. Megindul 39 szerzetesrend újjászervezése
június 7.	A püspöki kar az 1956-os események áldozatainak június 16-i temetésével kapcsolatban körlevelet ad ki.
június 9.	A Szent István Társulat kiadja Mindszenty József emlékiratait. Az Egészségügyi Minisztérium szociális osztályának főmunkatársa a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában kijelenti, hogy ezután ismét lehetőség nyílik a vallásgyakorlásra a kórházakban. A kórházi betegek lelkipásztori ellátásáról a minisztérium körlevelet ad ki.
június 12.	A magyarországi egyházak az 1956-os események áldozatainak temetésével kapcsolatban közös nyilatkozatot adnak ki.
június 14.	A Magyar Hírlap közli a honvédelmi törvény módosítási javaslatát, amely lehetővé teszi a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálatot.
június 16.	Kalkuttai Teréz anya Budapestre érkezik, hogy négy nővérével megalapítsa a Szeretet Misszionáriusainak első magyarországi rendházát. A nővérek a legszegényebbek szolgálatára szentelik életüket.
június 26.	A Minisztertanács a Művelődési Minisztérium hatáskörébe utalja az egyházak, felekezetek, vallási közösségek működésével összefüggő állami feladatokat.
június 26.	Az Elnöki Tanács határozatot hoz az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli megszüntetéséről. Az intézmény helyett június 30-án megalakul az Országos Vallásügyi Tanács. E konzultatív szerv elnöke a miniszterelnök, titkára a művelődési miniszter, tagjai az egyházi vezetők. Megalakul ezenkívül a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkársága, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes vezetésével. A gyakorlati adminisztrációs ügyeket a Művelődési Minisztériumon belül az egyházügyi főosztály végezi.
július 4.	A püspöki kar nyilatkozatot ad ki az egyházi és társadalmi élet megújításáról.
július 8.	A Magyar Nemzetnek adott interjújában Várszegi Asztrik segédpüspök a készülő vallási törvényt fölöslegesnek nevezi, az egyházügyi hivatal tevékenységét pedig szükségtelennek és haszontalannak mondja.
július 11.	Paskai László bíboros hivatalos levélben fordul Németh Miklós miniszterelnökhöz, kérve, hogy „a magyar kormány kezdeményezze Mindszenty József perének felülvizsgálatát”. Németh Miklós válaszlevélben közöli, hogy Mindszenty perét soron kívül vizsgálják felül.
július 11.	A Magyar Nemzet közli Cserháti József püspök cikkét Lelki újrakezdés és nemzeti egység címmel.
július 13.	Glatz Ferenc nyilatkozata szerint az egyházakat nem ellenőrizni, hanem menedzselni és segíteni kell, mindenekelőtt kulturális és karitatív tevékenységükben.
július 20.	A Magyar Demokrata Fórum soproni szervezete levélben kéri Paskai László bíborost, hogy kezdeményezze Mindszenty József hamvainak hazahozatalát.
július 25.	A ferencesek újjáéledt mariánus rendtartománya Szendi József megyéspüspöktől átveszi a sümegi kegytemplom gondozását.
július 29.	Billy Graham amerikai prédikátor igét hirdet a Népstadionban, ahol többek között Szűrös Mátyás és Paskai László is megjelenik.
augusztus 9.	A miskolci börtön parancsnokával egyházi vezetők megbeszélést folytatnak az intézményben meginduló lelkipásztori szolgálatról.
augusztus 18.	A pálos rend újra megkezdi működését hazánkban, és átveszi a Gellért-hegyi Sziklakápolna gondozását.
augusztus 18.	Megjelenik a Jel, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének lapja.
augusztus 20.	A Szent István-napi ünnepi szentmise után Paskai László bíboros, prímás vezetésével 42 év után először tartják meg ismét a hagyományos Szent Jobb körmenetet a bazilika körül.
augusztus 28.	Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hoz a szerzetesrendek működéséről (17/1989. M. K. aug. 30.), biztosítva a jogot működésükhöz.
augusztus 30.	Elhunyt dr. Kacziba József püspök, az Actio Catholica országos igazgatója.
szeptember 7.	A Népszabadságnak adott interjújában Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes nyomatékosan leszögezi, hogy az újonnan megalakult Egyházpolitikai Titkárság nem menti át az ÁEH régi struktúráit.
szeptember 7.	Nyers Rezső a parlamentben kötetlen eszmecserét folytat a magyarországi egyházak vezető személyiségeivel.
szeptember 10.	A jezsuiták működésének újrakezdése alkalmából Paskai László bíboros szentmisét mutat be a budapesti Jézus Szíve templomban.
szeptember 15.	Németh Miklós miniszterelnök levélben fordul Agostino Casaroli bíboros államtitkárhoz az 1964. évi részleges megállapodás 25. évfordulóján. Kinyilvánítja a kormány szándékát, hogy hivatalos tárgyalások kezdődjenek a Magyar Népköztársaság és a Vatikán állam között a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről.
szeptember 15.	Németh Miklós miniszterelnök a parlamentben fogadta a püspöki kar állandó tanácsát.
szeptember 20.	Az irgalmasrend, az egyetlen férfi betegápoló rend, bejelenti, hogy újra megkezdi működését pécsi rendházukban.
szeptember 21- október 18.	Paskai László bíboros lelkipásztori látogatásra az Egyesült Államokba utazik.
szeptember 22.	A Minisztertanács tárgyal a Mindszenty József és társai, valamint a Grősz József és társai elleni büntető eljárásokról. A vizsgálat lezárása előtt megállapítható, hogy e perekben a büntetések aránytalanul súlyosak voltak.
október 1.	Megkezdi működését a katolikus telefonos lelki segélyszolgálat.
október 2.	Agostino Casaroli bíboros, államtitkár nyilatkozik az MTI-nek Mindszenty József bíborosról és a magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatokról.
október 10.	Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolja, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.
október10.	Glatz Ferenc művelődési miniszter katolikus főpapokkal folytat megbeszélést, elsősorban a volt egyházi tulajdonban lévő épületek visszaadásáról és az újjászerveződő szerzetesrendek működéséről.
október 18.	Agostino Casaroli bíboros, államtitkár a Szentatya nevében evélben válaszol Németh Miklós miniszterelnöknek, és örömmel üdvözli a magyar kormány készségét a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására.
október 20.	Dékány Vilmos segédpüspök fölszenteli azt az emléktáblát, amelyet Mindszenty József bíboros tiszteletére az amerikai nagykövetség falán helyeznek el.
november 3.	II. János Pál pápa elfogadja Cserháti József püspök nyugdíjazási kérelmét, Mayer Mihály pécsi segédpüspököt megyéspüspökké, Katona István szeged-rókusi plébánost pedig váci segédpüspökké nevezi ki.
november 4.	Torontóban püspökké szentelik Miklósházy Attila jezsuita szerzetest, akit II. János Pál pápa a külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátásával bíz meg.
november 20.	Paskai László bíboros fölmenti az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának tisztségviselőit, Szabó Géza igazgatót és Bíró Imre főtitkárt. Dankó László kalocsai érsek az Új Embernek adott nyilatkozatában kommentálja az intézkedés hátterét.
november 20.	A Magyar Katolikus Püspöki Kar rendkívüli értekezletet tart a magyar egyházi intézmények megújításáról, ezen belül a püspökkari titkárság és az Actio Catholica újjászervezéséről.
november 22.	A Magyar Katolikus Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottsága levélben fordul Paskai László bíboroshoz, kérve Márton Áron boldoggáavatási eljárásának megindítását.
november 23.	Az országgyűlés ülésszakán Békesi László pénzügyminiszter felszólalásában elmondja, hogy „az állami feladatokat ellátó szervezetek, akár egyházakról, akár társadalmi szervezetekről vagy magánvállalkozásokról is legyen szó, oktatási, egészségügyi és szociális feladatok ellátása esetén a költségvetésből ugyanannyi állami támogatást kapnak, mint az állami intézmények”.
december 9.	A váci székesegyházban püspökké szentelik Katona Istvánt, az egyházmegye új segédpüspökét.
december 16.	A pécsi székesegyházban ünnepélyesen beiktatják Mayer Mihályt, az egyházmegye új püspökét.

Vissza az évszámokhoz