A Szentszék nevében adakozásra buzdító Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Kongregáció prefektusa a közelmúltban kijelentette: Mindent meg kell kísérelnünk, hogy Jézus földi hazájában a keresztény közösségek továbbra is fennmaradhassanak.

Jézus szülőföldje a történelem során mindig hányatott sorsú volt, mert itt a vallások, a kultúrák és a politikai érdekek találkozása és ütközése szinte állandóan súlyos feszültségeket keltett. Háborúskodás nehezíti ma is az ott élő népek helyzetét. A szentföldi keresztények jövedelmének nagy részét a zarándokutakból származó bevételek teszik ki. A békétlenségek és az ebből adódó erőszakos cselekmények következményeként a Jézus szülőföldjére utazók száma az utóbbi években rohamosan csökkent. Az elszegényedés miatt a keresztény közösségekből sokan elvándoroltak, és az egyházak súlyosan meggyengültek.

A Szentföld lakosságának ma már mindössze 2,1 százaléka, 148 ezer fő a keresztény, akinek többsége arab, vagyis palesztin nemzetiségű. A kis keresztény közösség felekezeti hovatartozás szempontjából is igen sokszínű. Tizenhárom történelmi felekezet van jelen: öt ortodox (görög, örmény, kopt, szír és etióp), hat katolikus (latin, görög, maronita, örmény, szír és káld) és két protestáns (anglikán és evangélikus). A latin patriarchátusnak, vagyis a szentföldi római katolikus egyháznak 63 plébániája van, mindegyikhez tartozik iskola, amelyek nyitottak más felekezetű és vallású diákok számára is. Ezeknek az intézményeknek a fenntartása a világ különböző részeiről érkező segítség nélkül ma már elképzelhetetlen. Megszűnésük pedig feltartóztathatatlanná tenné a szentföldi keresztény közösségek felszámolódását, és a kereszténység bölcsőjének helyszínei puszta múzeumi látványossággá válnának.