Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke köszöntőjében a nemzet, a magyar kultúra és a Biblia több mint ezer éves összetartozásáról szólt. Az első magyar nyelvemlékeket, a korai bibliafordításokat, a nyomtatott bibliák sorát említve rövid áttekintést adott erről az évezredes kapcsolatról. Számtalan irodalmi mű bizonyítja, hogy kultúránk eleven párbeszédben volt és maradt a Biblia világával – mondta a főpásztor, aki kiemelte: a tárlat megkapó módon érzékelteti a Biblia és a kultúra, a Biblia és az élet kapcsolatát. A bíboros beszédében elismerését fejezte ki az Országos Széchenyi Könyvtárnak és mindazoknak, akik a kiállítás megalkotásában részt vettek.

Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint a tárlatot a Könyvek Könyvének szeretete hozta létre. A bibliakiállítás azt mutatja meg kortársainknak, hogy a Szentíráson keresztül a teremtő és mindenható Isten adhatja meg nekünk az örök életet.

Archibald Miller Milloy tiszteletes, az Egyesült Bibliatársaságok főtitkára beszédében a társaságok legfőbb célját a Biblia minél több nyelvre fordításában és terjesztésében jelölte meg. Ezen a téren a bibliatársaságok teljesítménye egyedülálló a világban. (A Szentírást mindezidáig 2454 különböző nyelvre fordították le.) A főtitkár méltatta a magyar bibliafordítók munkáját, és kiemelte a magyar bibliafordítások és -kiadások jelentőségét. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója köszöntőjében a jelen kor nehézségeire utalva úgy fogalmazott: nem a pénz és nem a politikusok teremtették meg Európát, ahogyan nem lehet sem pénzzel, sem politikával megoldani azt a morális-erkölcsi válságot, ami romba készül dönteni a fogyasztói kultúrát. Különösen fontosnak nevezte, hogy a Biblia stabil értékvilága látható legyen ebben az értékvesztett korban.

A kiállítás bemutatja a hazai latin és a legszebb magyarságú biblikus kódexek híres példányait, a Bécsi, a Jordánszky- és az Érdy-kódexet, könyvtáraink válogatott Vulgáta-kiadásait. Kiemelt helyen szerepelnek a magyar történelem és művelődéstörténet nagy alakjainak bibliái (Janus Pannonius, Balassi család, Kazinczy Ferenc, Ady Endre, Móricz Zsigmond), valamint Babits Mihály, Szerb Antal, Illyés Gyula, Pilinszky János és mások bibliaszeretetének dokumentumai. A tárlat a Szentírást nem ismerők számára is informatív, a könyvészeti értéken túl segít felismerni a Bibliában „mindig elő segélyvonalat”, a válaszokat a jelen nagy kérdéseire. A 2009. március 21-ig látogatható bibliakiállítás színes programokkal várja a fiatalabb korosztályhoz tartozó érdeklődőket, iskolai csoportokat is: a kódexmásoló és -díszítő műhelyekben saját „kódexlapok” készíthetők, a látogatók képes bibliájában mindenki megörökítheti legkedvesebb bibliai jelentét.

Az Országos Széchényi Könyvtárban a Biblia Sacra Hungarica kiállítással egyidejűleg kisebb tárlat is megnyitotta kapuit: a térképtárban bibliai térképekkel és történetükkel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Tarjányi Béla/MK