1400 éve hunyt el Nagy Szent Gergely pápa, az ókeresztény egyház egyik legkiemelkedõbb személyisége. Ezen ünnepi alkalomból Nagy Szent Gergely jubileumi év megszervezését vállalta magára a Gregorián Társaság, valamint a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet (MALEZI).

2004. március 27-én, szombaton a MALEZI székházában (VI., Budapest Városligeti fasor 42.) változatos témákat felölelõ, neves elõadókat felvonultató szimpóziumot szerveznek nagy Szent Gergely életérõl és mûvérõl, valamint a nevéhez fûzõdõ népszokásokról.Már az elõkészületi év folyamán jeles európai és hazai zeneszerzõk vállalkoztak arra, hogy egy-egy gregorián dallam felhasználásával a liturgiába beilleszthetõ darabokat komponáljanak. A nyolc õsbemutatóra a jubileumi év folyamán kerül sor. (Az elsõ 2004. március 31-én 20 órakor volt a Mátyás templomban: Petr Eben: Mise)

Nagy Szent Gergely pápa római szenátori családban született. Egy évig Róma prefektusa volt, majd visszavonult, és Szent Benedek regulája szerint élt. II. Pelagius pápa felkérésére konstantinápolyi követ lett (579-85). A pápa halála után a római nép õt választotta pápává (590. szeptember 3.). Gergely a pápaságot az Egyház szolgálatának tekintette, így nevezte magát: ,,Isten szolgáinak szolgája''. 604. március 12-én halt meg. VIII. Bonifác negyedikként a nagy nyugati egyházatyák közé sorolta Szent Ambrus, Szent Jeromos és Szent Ágoston mellé.Számos tevékenysége közt jelentõs a liturgia és a liturgikus ének területén végzett munkássága. A Sacramentarium Gregorianum a pápai misék könyörgéseit és imádságait tartalmazza. 595-ben az õ rendeletére rendszerezték a mise antifónáit (énekeit). A hagyomány õt nevezi a Cantus Gregorianus szerzõjének. Nagy Szent Gergely az iskolák patrónusa, nevéhez számos népszokás fûzõdik, így például a gergelyjárás.

A programokról bõvebb felvilágosítást a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézetben adnak (Tel.: 479 2030).