A jubiláns főpásztor így kezdte szentbeszédét: „Az Úr Krisztus örök főpapsága kell hogy előtérben álljon ma, aki nélkül mi semmit sem érünk, vele azonban az ő megkezdett művét tudjuk folytatni.” Jézus papsága elsősorban létéből ered. Ő egyrészt valóságos ember, egy asszony gyermeke, másrészt a Menyei Atya fia. Az ember Krisztus Jézus az út, rajta keresztül egyenesen az Atyához juthatunk. A papszenteléskor Isten minket is lefoglal magának eltörölhetetlen pecséttel – mondta a főpásztor. Nekünk az a dolgunk, hogy Krisztust kövessük igehirdetésében, mert ő megígérte: aki titeket hallgat, engem hallgat. Krisztus jelen van a felszentelt papban. Szent Pál apostol szavait idézve: számomra az élet Krisztus, hogy többé már ne magamnak éljek, hanem annak, aki értem meghalt és feltámadt.

Szendi József 1921. október 31-én született Székesfehérvárott. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1944. december 24-én szentelték pappá. 1946-tól teológiai doktor. Börtönbe került, majd szabadulása után Székesfehérváron hitoktató (1946–48), teológiai tanár (1948–52), prefektus (1949–52), szentszéki jegyző és kórházi lelkész (1952–57) volt. Lelkészként működött Csepel-Királyerdőn (1957–59), majd plébánosként Pákozdon (1959-69). Kerületi esperes, szentszéki bíró (1969–82), ugyanakkor spirituális és teológia tanár Esztergomban (1969–82), valamint székesfehérvári kanonok (1980–82).

Stephaniacumi címzetes püspökké és a Veszprémi Egyházmegye apostoli kormányzójává nevezték ki 1982. április 5-én, és Esztergomban szentelték püspökké április 21-én. Megyéspüspöki kinevezését – a Veszprémi Egyházmegye 100. püspökeként – 1983. szeptember 3-án kapta, beiktatására december 7-én került sor.

1993. május 30-án II. János Pál pápa „Hungarorum gens” kezdetű bullájával új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget, amelynek első érseke lett. Az érseki palliumot 1993. június 29-én vette át. Tizenöt év alatt egyházmegyéjében 24 új templomot szenteltek.

1997-ben nyugállományba vonult, de továbbra is tevékenyen szolgál: fáradhatatlanul bérmál, papokat szentel, minden meghívásnak eleget tesz, könyvet ír, lelkigyakorlatokat tart és veszprémi lakhelyéről gyakran ellátogat szülővárosába, hogy fölkeresse rokonait, paptestvéreit.

Megjelent könyvei: Hétköznap is szól az Úr (1989), Számvetés (2002-2004), Krisztus Jézusban élni (2007)

^{Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye, Katolikus Lexikon}