Pro Cultura Christiana-díjat kapott Erdélyi Zsuzsanna
2011. január 15. szombat 18:30


A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Pro Cultura Christiana-díjat adott át a kilencvenéves Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutatónak január 15-én Budapesten. A kitüntetéssel a testület a tudós archaikus népi imádságokat felfedező-feldolgozó munkásságát kívánja elismerni.


Erdélyi Zsuzsanna 1921. január 10-én született Komáromban. Nagyapja Erdélyi János író, irodalomtörténész, filozófus, édesapja Erdélyi Pál irodalomtörténész, könyvtárigazgató, egyetemi tanár.

1944-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott, magyar-olasz-filozófia szakon. 1943-ban külügyi ösztöndíjas volt Rómában, és eközben a Római Egyetemen és a Santa Cecilia Zeneakadémián folytatott tanulmányokat. 1945-ben bölcsészdoktorátust szerzett.

Számos külföldi tanulmányúton vett részt többek között a felvidéki magyarok körében, Lengyelországban, Olaszország több városában, valamint több alkalommal Németország különböző területein.

1951-től a Népművészeti Intézet külső munkatársa. 1953-tól tíz éven keresztül a Lajtha László vezette népzenei kutatócsoport, ezt követően 1971-ig a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának tudományos munkatársa volt. 1971-től 1986-ig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoport tudományos munkatársa, majd 1990-ig az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa.

A többek között Magyar Örökség, Kossuth- és Prima-díjjal kitüntetett tudós, 1948-ban kötött házasságot Dobozy Elemér belgyógyász, kardiológussal és négy gyermekük született.

Erdélyi Zsuzsanna az archaikus népi imádságok Európa-hírű felfedező kutatója. Kitartó gyűjtése igen nagy számú imaszöveget eredményezett, amely lehetővé tette számára, hogy egy „új” folklórműfajt határozzon meg. Ez aztán megtermékenyítette az európai kutatást is. A néprajztudós vatikáni és egyéb levéltári kutatásai nyomán kirajzolódtak a középkori spiritualitás európai összefüggései, és bizonyíthatóvá vált az egyházi és népi kultúra közötti szoros kapcsolat.

A nyelvtörténeti szempontból is értékes szövegemlékek arról is tanúskodnak, hogy a magyarság életében a Katolikus Egyháznak és a nép vallásosságának nemzetalkotó szerepe van.