Egyéni és közösségi méltóság – a CCEE-CEC belgrádi ülésének üzenete
2011. február 22. kedd 15:47 
Február 21-én, hétfőn az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) közzétette azt az üzenetet, amelyet a csütörtöktől vasárnapig tartó belgrádi találkozó végén fogalmaztak meg a résztvevők. A találkozón a CCEE és az Európai Egyházak Tanácsa (CEC) közös bizottságának tagjai vettek részt, Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke és a CEC elnöke, Emmanuel franciaországi ortodox metropolita érsek vezetésével.A tanácskozás résztvevői február 19-én, szombaton látogatást tettek a belgrádi Szent Antal-templomban és az ortodox püspökségen. Vasárnap Erdő Péter bíboros pontifikálta a szentmisét, latinul. Magyarul köszöntötte a magyar híveket, akik között jelen volt a belgrádi magyar nagykövet és felesége is.
* * *
Az üzenetben a résztvevők meggyőződésüket fejezik ki, hogy minden ember kétségbevonhatatlan méltósággal rendelkezik. Ez a méltóság abból fakad, hogy minden ember Isten képmása, amely az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetközössége. Az ember tehát nem csupán úgy létezik, mint önálló individuum, hanem mint társas lény. A családhoz, nemzethez vagy egyéb közösséghez tartozás is része az emberi identitásnak. Bár minden személy egyedi, senki sem valósíthatja meg tökéletesen hivatását a másokkal való kapcsolat nélkül.
A keresztények alapvető hovatartozása a keresztségből fakad. Ez teszi lehetővé számukra, hogy másokat szolgáljanak. Az egyházhoz, Isten családjához tartoznak, ez is önazonosságuk része, és társadalmi felelősségvállalásra készteti őket.
Az üzenet hangsúlyozza: a vallásszabadság nem azt jelenti, hogy az élet vallási dimenzióját a magánszférába száműzzük. Olyan jog és érték, amelyet minden demokratikus társadalomnak meg kell védenie. Fontosnak tartják, hogy az Európai Unió egyértelműen kötelezze el magát a vallásszabadság védelmében, bármely vallás követőiről legyen szó. A politika nem maradhat meg csupán elvont, elméleti síkon a keresztényüldözést illetően, különösen ha a közelmúlt közel-keleti és iraki eseményeire gondolunk. Azok a nyugat-európai országok, amelyeknek különlegesen erős kapcsolataik vannak a keresztényüldözéstől sújtott országokkal, vállaljanak gyakorlati elkötelezettséget a hitük miatt üldözöttekért.
Az ökumenizmust keresők a mély egységre törekednek, ezen az úton fontos mindenkinek a saját identitása, éppen ez teszi lehetővé, hogy fel tudjuk fedezni mások értékeit. Ehhez szüntelen meg kell térni – olvassuk az üzenetben. Enélkül az egyház egysége irreális vágy marad. Ha azonban elmélyítjük a köztünk lévő barátságot, jobban megismerjük a másik identitását, akkor egyre közelebb jutunk a teljes egység céljához.
A korunkat sújtó gazdasági válság alkalom arra, hogy komolyan elgondolkodjunk Európa és az egyes országok viszonyán. Európa fejlődéséhez szükség van szolidaritásra és más keresztény értékekre. A gazdasági válság válaszút elé állította országainkat: mindenki magát védi, vagy szolidaritást vállalunk másokkal. Ha tisztában vagyunk saját identitásunkkal, akkor vagyunk képesek felismerni mások értékeit és akkor tudunk olyan kapcsolatokat teremteni, amelyek által kölcsönösen segítjük egymást.
A hit segítségével képesek leszünk szeretni saját identitásunkat és mindazokat, akikkel összetartozunk, ugyanakkor a hit megnyitja szívünket mások iránt és segít, hogy kezdeményező módon induljunk el a szükséget szenvedők felé.
A keresztények sajátos módon járulhatnak hozzá Európa építéséhez. Az ökumenizmus, mint a hagyományok, a közösségek és az egyes személyek közötti találkozás, továbbra is növekedjen, és tegyen tanúságot a keresztények elkötelezettségéről: mindig életben tartjuk a szeretetet, amely Jézus követésére késztet bennünket. Így válunk a népek és nemzetek szívében gyökerező valódi béke építőivé – hangzik a CCEE-CEC belgrádi találkozójának záró üzenete.
Forrás: Magyar Kurír